A BSA az IDC piackutató céggel együttesen bemutatta az illegális szoftverhasználatról készített, hetedik alkalommal megjelentetett éves globális tanulmányát. A tanulmány 100-nál is több országban követi nyomon az illegális PC-s szoftverek arányának alakulását. A tanulmány megállapításai szerint Magyarországon a személyi számítógépekre illegálisan telepített szoftverek aránya 2009-ben 1 százalékponttal csökkent, és jelenleg 41%-ot tesz ki.  Ezeknek az illegális szoftvereknek a becsült kereskedelmi értéke mintegy 113 millió dollár.

Az illegális szoftverhasználatról készített 2009. évi BSA/IDC tanulmány szerint a globális gazdasági recesszió ellenére az illegális PC-s szoftverek aránya számos piacon csökkent - 54 ország esetében állapított meg mérséklődést a tanulmány - és mindössze 19 gazdaságban emelkedett. Ennek ellenére az illegálisan használt szoftverek globális aránya 41-ről 43 százalékra nőtt, nagyrészt az olyan gyorsan növekvő, nagyarányú illegális szoftverhasználatot felmutató piacok miatt, mint Kína, India és Brazília, melyek növelték részesedésüket a teljes szoftverpiacon belül.

“Miközben a tanulmányban jelzett magyarországi 1 százalékpontos csökkenés biztatónak tĹąnik, nem szabad arról megfeledkezni, hogy változatlanul létfontosságúak a szoftverlopások visszaszorítására irányuló erőfeszítések. Továbbra is elfogadhatatlannak tartjuk, hogy 10 szoftverből 4 nem jogtiszta módon kerül a számítógépekre – jelentette ki dr. Dzsinich Gergely, a BSA Magyarországi Bizottságának elnöke.

Az IDC szerint 2009-ben minden 100 amerikai dollár értékben jogszerĹąen beszerzett szoftver mellett további 75 dollár értékĹą szoftver került illegális módon a számítógépekre.

Az illegális szoftverhasználat visszaszorításának gazdasági hatásairól készített 2008. évi BSA/IDC tanulmány szerint, ha az illegális szoftverek aránya négy év alatt 10 százalékponttal csökkenne, akkor az Magyarországon mintegy 1100 új munkahelyet és a gazdasági teljesítmény 47 milliárd forintos növekedését eredményezné, ráadásul további 11 milliárd forint adóbevételt jelentene az állam számára. Az IDC becslése szerint ráadásul egy legálisan értékesített szoftver árának minden dollárja után további 3-4 dollár bevételt realizálnak az adott ország szolgáltató és forgalmazó társaságai. Végül azt sem szabad elfelejteni, hogy az illegálisan használt szoftverekkel a fogyasztók számítógépeik biztonságát kockáztatják, mivel a lopott programok gyakran rosszindulatú szoftvereket is tartalmaznak.     

A tanulmány további megállapításai:

• A vizsgált 111 ország közül 54-ben csökkent az illegális szoftverek aránya 2009-ben; azonban az illegális szoftverek nemzetközi aránya 41 százalékról 43 százalékra emelkedett amiatt, hogy az ezen a téren rosszabbul álló fejlődő gazdaságokban exponenciálisan növekedett a PC-s szoftverek telepítése.
• Az illegális szoftverek kereskedelmi értéke 2009-ben elérte az 51,4 milliárd dollárt.
• A vizsgált országok közül az illegális szoftverek aránya továbbra is az Amerikai Egyesült Államokban, Japánban és Luxemburgban a legalacsonyabb (20, illetve 21-21 százalék).
• Az illegális szoftverek aránya Grúziában, Zimbabwéban és Moldovában a legmagasabb (mindegyik országban meghaladja a 90 százalékot).
• Az illegális szoftverhasználat csökkentésében közrejátszottak a forgalmazói legalizációs programok, a kormányzati és iparági tájékoztató kampányok, a szankciók alkalmazása, valamint a technológiai váltások, mint például a digitális jogok kezelésének (DRM) elterjedtebb alkalmazása, valamint a szoftver eszköz gazdálkodás (SAM) szélesebb körĹą használata.
• Az illegális szoftverhasználatot ugyanakkor növelte a fogyasztói PC-piac gyors növekedése, a régebbi számítógépeken telepített szoftverekkel végzett, a korábbinál  intenzívebb tevékenység - mivel ezeken a gépeken jellemzőbb az illegális szoftverek használata -, valamint az, hogy a szoftverkalózok és a számítógépes bĹąnözők egyre kifinomultabb módszereket alkalmaznak.