Philip Campbell, a Nature brit tudományos magazin főszerkesztője kiemelte, hogy a tudósok, a média és a nagyközönség számára is hatalmas lehetőségeket tartogat az internet, a webes megjelenések. "A web terjedésével változik a tájkép; egyszerre jelent fenyegetést, de sok új lehetőséget is arra, hogy a tudomány üzenetei eljussanak a nagyközönséghez" - hangsúlyozta a főszerkesztő. Hozzátette, hogy az online közlés nagy fejlődésen ment át a Nature esetében is.

 Campbell szerint bár a jövő az elektronikus magazinoké és e-újságoké, a jelen még a mobiloké: a Föld 6,5 milliárd lakosának 310 millió szélessávú internetes hozzáférése van jelenleg. A jól használható, nagy teljesítményĹą eszközök elterjedésével várhatóan csökken a nyomtatott tudományos lapok jelentősége; az azonban még kérdéses, miként lehet az online elérhetőséget gazdaságilag megoldani, szükség lesz-e előfizetési díjra, illetve mekkorára.

 A főszerkesztő úgy véli, nagy számban vannak olyan érdekcsoportok és emberek, akiket különböző okból, ám érdekel a tudomány, különösen annak kiemelt témái, mint a klímaváltozás, az evolúció, a genetika vagy a vakcinálás. Példaként a klímaváltozás területén nyilvánosságra kerülő publikációkat hozta fel. Mint elmondta, ebben a témában a médiában dolgozó tudományos újságírók óriási nyomás alatt vannak, egymástól jelentősen eltérő szakértői vélemények jelennek meg.

 Campbell azt javasolta, hogy a tudósok függetlenül, például saját blogban is kommunikáljanak. Példaként mutatta be egy klímaszkeptikus kutató internetes naplóját, de a legkülönfélébb szervezetek is közölnek friss információkat és állásfoglalást honlapjukon, így egyetemek, kormányügynökségek is.

 Mint mondta, támogatni és bátorítani kell azokat a kutatókat, akik jól kommunikálnak, és kutatói csoportok akár közös blogot is indíthatnak. "Szükség van eddigi viselkedésünk megváltoztatására, meg kell ragadnunk a tudománykommunikáció eszközeinek fejlődéséből származó lehetőségeket" - tette hozzá előadásában a Nature főszerkesztője.