A Microsoft megbízásából készült, október 6-án nyilvánosságra hozott globális kutatás az informatikai (IT) szektor nemzetgazdaságban játszott szerepét vizsgálta. A tanulmány az informatika bruttó hazai termékhez (GDP) való hozzájárulásán, az IT-ágazat munkahely-teremtési aktivitásán, a szoftverszektorra jellemző foglalkoztatottságon túl az új vállalkozások létrejöttét, a helyi IT-ráfordítást és az adóbevételt is vizsgálta a globális IT-költés 98 százalékát kitevő 52 országban.

A hazai IT-szektor

Várhatóan 2009-ben 558 milliárd forint lesz a magyar IT-piacon elköltött összeg. Ez az érték évi 2,9 százalékkal növekszik a 2008 vége és a 2013 vége közötti időszakban, miközben a GDP-ben évi 0,6 százalékos bővülés valószínĹą.

Az IT-vonatkozású tevékenységek 360 milliárd forint adóbevételt termelnek 2009-ben. A következő négy év nettó adóösszeg növekedése együttesen meghaladja a 136 milliárd forintot.  A költés növekedése nyomán 15 ezer fős foglalkoztatottság-bővülés várható az IT-szektorban és az informatikát használó szervezeteknél a 2009 vége és 2013 vége közötti négy évben a 2009-es 116 ezres kiinduló értékhez képest. Ez évi 1,9 százalékos növekedést jelent 2013-ig, míg a gazdaság egészében várhatóan szĹąkül a foglalkoztatás.
 

A szoftverek élénkítik a disztribúciós és a szolgáltatószektor, valamint az informatika-használó szervezetek mĹąködését. Ezzel magyarázható, hogy míg a szoftvercsomagok csak 22 százalékkal részesülnek a 2009. évi teljes IT-költésből, az informatikában foglalkoztatottak 46 százaléka szoftverrel kapcsolatos munkát végez.

Az IT-piacon közel 300 új vállalkozás születése várható 2013 végéig. Ezek többsége helyi tulajdonban lévő kisvállalkozás lesz.

Magyar szoftvergazdaság

A kutatás adatai szerint a szoftverekre fordított összeg 22 százalékot tett ki Magyarország teljes IT-költéséből 2008-ban, és ez az arány várhatóan 2009-ben és 2010-ben is változatlan marad.
A szoftverek ösztönzik az IT-ágazatbeli foglalkoztatottságot – Magyarországon az informatikai dolgozók 46,3 százaléka fejleszt, forgalmaz, telepít vagy szervizel szoftvereket.

Innovációra épülő növekedés

Az elmúlt 50 év harmadik legnagyobb technológiai összeomlása után hét évvel az iparág bővelkedik új technológiákban: a szerverek és a klienseszközök szegmensében éppúgy, mint a tárolók és a hálózati technológiák világában, vagy akár a szoftverarchitektúrák és a szállítási modellek terén.

Ezek a technológiák együtt vezetik be a számítástechnika különféle fogalmakkal – pl. számítási felhő, felhő szolgáltatások, dinamikus informatika – leírt, új paradigmáját. A Microsoftnál „szoftver plusz szolgáltatások” (Software plus Services) névvel illetjük ugyanezt a modellt.

Az internetalapú szolgáltatások, valamint intelligens kliensek és eszközök használatára épülő, újszerĹą számítástechnika fő ígérete, hogy lehetővé teszi a vállalatok, a kormányok és az oktatási intézmények számára az informatikai beruházási költség csökkentését, és megnöveli a régi alkalmazások és infrastruktúra karbantartása helyett innovációra fordítható IT-költségvetés összegét.

Ez az újfajta számítástechnika még gyerekcipőben jár – az IDC becslése szerint az idén kevesebb mint 1 százalékkal részesedik a teljes magyar IT-költésből, ám ez az arány akár háromszorosára is nőhet a következő négy évben. A gazdasági hatás ugyanakkor jelentősen meghaladhatja a részesedés nagyságát. Ha ezt az összeget a jelenleginél hathatósabban fordítják innovációra, az IDC becslése szerint a cloud computing (felhő alapú-szolgáltatások) több mint 300 milliárd forinttal növelhetnék a nettó árbevételt a magyar gazdaságban 2009 és 2013 vége között.

Összegzés és kilátások

Komáromi Zoltán, az IDC Magyarország vezetője szerint az elmúlt 20 évben megtapasztalhattuk, milyen áttörő hatása lehet az it-alapú innovációs beruházásoknak a gazdasági növekedés ösztönzésében. Az IDC vizsgálata megerősíti az eddigi elméleti kutatások eredményeit – nevezetesen, hogy az informatikai iparág jót tesz a helyi gazdaságnak. A tanulmányban számszerĹąsített gazdasági előnyök segítik Magyarországot a növekedésben, a munkahelyteremtésben, a munkaerő hatékonyságának fokozásában és az új vállalkozások létrehozásának ösztönzésében. A tanulmányban nem számszerĹąsített, de az elméleti kutatásokban hivatkozott gazdasági előnyök az ország egészében hozzájárulnak a produktivitás javulásához, a versenyképesség növeléséhez és a helyi innováció élénkítéséhez.

A kutatás részletes eredményei a http://microsoft.com/economicgrowth címen olvashatók.