Az Ipsos és a Marketing Commando közösen mérte fel a kis- és közepes vállalkozások marketing tevékenységét. Ennek alapján a kkv-knek mindössze egyharmada (32,8 százaléka) folytat tudatos marketing tevékenységet, amire éves szinten átlagosan a forgalmuk 4%-át fordítják.

Az eredmények elemzéséből világosan kitĹąnik, hogy a marketinező mikrovállalkozások és kkv-k nagyobb éves forgalomra számíthatnak az ezt a tevékenységet mellőzőknél.

Az Ipsos Üzleti Klubjának online vállalati paneljén (559 fős mintán) végzett kutatás célja, hogy hiteles képet adjon a mikrovállalkozások és kkv-k marketing aktivitásáról és szokásairól.

A fentebb említett adat azért is megdöbbentő, mert rámutat, hogy a mikrovállalkozások és a kkv-k még mindig nincsenek tudatában a marketing jelentőségével. S bár a Marketing Commando által 2002-ben, 1000 fő körében végzett felmérés szerint akkor a kkv-knek még csak 18,7 százaléka marketingezett, vagyis a válzotás pozitív, ám Wolf Gábor kkv marketing szakértő, a Marketing Commando vezető tanácsadója szerint mégis aggasztó milyen sokan nem népszerĹąsítik a termékeiket, szolgáltatásaikat, pedig az alapvető marketing fogásokat nagyon könnyĹą elsajátítani és használni.

Kedvelt reklámeszközök

A vizsgálatban részt vett mikro-, kis- és közepes vállalkozások éves szinten átlagosan a forgalmuk 4%-át fordítják marketingre, ami jelentősen elmarad a szakirodalmak és szakemberek által javasolt 5-10%-os szinttől. Ez utóbbi értéket mindössze 19%-uk fordítja marketingre. A tevékenységet nélkülözők aránya is ezzel azonos.

Legkedveltebb reklámeszközeik az Internet, amit a válaszadók fele (54%), a nyomtatott média, amit egyharmaduk (35%), és a szórólap, amit 26%-uk használ. Érdekes összefüggést mutat a reklámeszközök számának alkalmazása a marketing aktivitás tekintetében. A marketing tudatos cégek döntően négy, vagy annál több reklámeszközt alkalmaznak, szemben azokkal a cégekkel, amelyek nem marketingeznek, utóbbiak átlagosan egy-két reklámeszközt részesítenek előnyben.

Markáns az eltérés a marketing mix elemei között is. A tudatos marketinget nem folytató cégek a legnépszerĹąbb reklámeszközökön felül (internet, nyomatatott sajtó, szórólap) jellemzően nem alkalmaznak másokat.

Döntsön a főnök

A marketing tevékenység irányítása vagy végzése döntően (82,5%) a cégvezető feladatkörébe tartozik. Wolf Gábor ezt egyértelmĹą pozitívumként értékeli. „A marketing a cégvezető dolga. Ezzel a cégvezető kezében van a vevőszerzés kulcsa, ami manapság azért nagyon fontos, mert a know-how-t könnyen elviheti egy kilépő alkalmazott, azonban ha a vevőszerzést is elviszik, az katasztrofális következményekkel járhat a cégre nézve.” A mikro-, kis- és közepes cégek mindössze 7%-a alkalmaz külön marketing menedzsert a marketing feladatokra, 57%-nál egy fő foglalkozik marketinggel, de nagyrészük nem főállásban.

Képzés és tanácsadás

A mikrovállalkozások és a kkv-k marketingeseinek harmada (33%) gyakorlati tapasztalatokra, negyede (25%) önképzésre hagyatkozik, 22%-uk pedig mindenféle tapasztalat és képzettség nélkül végzi a cég marketing feladatait. A vizsgált cégek kétharmada (65%) semmilyen módon nem képzi a marketingesét.

A marketinges munkatársaikat képző cégek között egyformán népszerĹąek a tréningek és konferenciák (16%), szakmai folyóiratok (15%), hírlevelek (14%) és szakkönyvek (12%) útján történő továbbképzés. Azonban a mikrovállalkozások és a kkv-k alig 7%-a veszi igénybe külső marketing tanácsadó segítségét.

Nem a pénz a lényeg

A kutatásban részt vevő mikro-, kis- és közepes cégek vezetői döntően úgy nyilatkoztak, hogy pénzre lenne szükségük a hiányzó marketing feladatok megoldásához. Ez arra enged következtetni, hogy makacsul tartja magát a tévhit, miszerint a marketing költséges. Wolf Gábor szerint ennek egyik oka a túl elméleties hazai marketingképzés, ami túlnyomóan a kotleri marketinget tanítja, mely a szerző bevallása szerint is elsősorban a nagyvállalatoknak szól, míg a mikrovállalkozásoknak és a kkv-knek ettől egyszerĹąbb, gyakorlatias marketing eszközökre van szüksége.