A Unit 4 Agresso vállalatcsoport célja, hogy a folyamatos változásban lévő vállalatok (Businesses Living IN Change – BLINC) üzleti szoftvereinek első számú szállítójává váljon. A most bemutatott új piacra lépési stratégiája középpontjába a két legjelentősebb márkája, a CODA és az Agresso újrapozícionálása került. A cég vezetése úgy véli, ezzel olyan tiszta és jól megkülönböztethető pozíciót biztosíthat a vállalatcsoport számára.

Ton Dobbe, a Unit 4 Agresso termékmarketing részlegének alelnöke szerint piacra lépési stratégijuk már alapjaiban is különbözik piaci versenytársainkétól, mivel célpiacukat nem vertikálisan, hanem bizonyos karakterisztikák alapján szegmentálják. „Minden olyan szervezet a célcsoportunkba tartozik, amelyek életében olyan szélsőséges mértékĹą változások történnek, mint például egy újjászervezés, felvásárlás vagy összeolvadás, változások a törvényi és szabályozási rendszerben, vagy ha meg kell felelni a részvényesek megváltozott elvárásainak. Ezek a változások és igények az üzleti informatikai rendszer kulcsfontosságú elemeinek folyamatos kiigazítását, újratervezését és integrációját teszik szükségessé.”

A Unit 4 Agresso új nemzetközi piacra lépési stratégiája a vállalatok számára vélhetően a legnagyobb frusztrációt okozó kérdéseket – a változás költségeit és sebességét – helyezte a középpontba, két különböző szempontból.

Egyrészt azon dinamikus vállalatokra összpontosítanak, amelyek inkább homogén üzleti informatikai szoftveres környezetben kívánják standardizálni folyamataikat és ezért integrált ERP megoldásokat választanak. Számukra a legnagyobb frusztrációt az jelenti, hogy nem képesek alkalmazkodni a változásokhoz a rendszerbevezetés után. Ez azért fordulhat elő, mert a hagyományos ERP rendszerek esetében ilyen változtatások csak költséges és időigényes folyamatos módosítások árán valósíthatók meg. Ton Dobbe hozzátette: „Ez az, amiben az Agresso megoldásai különböznek a többitől. A hagyományos ERP rendszerekkel ellentétben az Agresso Business World termékek „élő architektúrára” (VITA) épülnek. Ez jelenleg az egyetlen olyan architektúra a piacon, amely intelligens módon párosítja az adatokat, folyamatokat, jelentéseket és elemzéseket a lockstep eljárás számára. A lockstep azt jelenti, hogy ha egy adott funkcionális területen módosítás történt a rendszerben, akkor ez a módosítás automatikusan megjelenik a többi érintett területen is, így nincs szükség annak többszöri megismétlésére vagy a mĹąködési azonosság biztosítása érdekében az adott funkció többszöri újraellenőrzésre – ez egyértelmĹąen idő- és pénzmegtakarítást jelent - a módosítások érvényesítése így „fájdalom mentesebb” és drága külső szakértők igénybevételére sincs szükség.”

Másrészt azon dinamikus vállalatok számára kínálnak megoldást, amelyek az előzőekkel ellentétben inkább heterogén üzleti informatikai szoftveres környezetben kívánják folyamataikat standardizálni és ezért egy sor specifikus üzleti szoftvert használnak. Számukra a legnagyobb gondot jelentős és folyamatos integrációs kihívások jelentik. Ton Dobbe ezzel kapcsolatban elmondta, hogy amennyiben egy vállalat egyszerre többféle szoftveres megoldást alkalmaz, akkor ennek az lesz a közvetlen következménye, hogy gyakran kell határidők közé szorítva jelentős összegeket fordítani a számos szükséges integrációs követelmények kielégítésére annak érdekében, hogy ezek a különböző alkalmazások – beleértve az újonnan megvásároltakat is – hatékonyan tudjanak együttmĹąködni. Ez az, amiben CODA megoldások különböznek a megszokottaktól.

A cég célcsoportjába minden olyan szervezet beletartozik, amelyek életében olyan szélsőséges mértékĹą változások történnek, mint például egy újjászervezés, felvásárlás vagy összeolvadás, változások a törvényi és szabályozási rendszerben, vagy ha meg kell felelni a részvényesek megváltozott elvárásainak. Ezek a változások és igények az üzleti informatikai rendszer kulcsfontosságú elemeinek folyamatos kiigazítását, újratervezését és integrációját teszik szükségessé.