Az EPM Index azt értékeli, mennyire képesek az európai és észak-amerikai vállalatok összekapcsolni az irányító folyamatokat az információs rendszerekkel, hogy így átfogóbb képet kapjanak saját mĹąködésükről. A megkérdezettek feladata az volt, hogy értékeljék vállalkozásukat a folyamatok hatékonysága, valamint az adatok pontossága alapján hat különálló üzleti területen: érintettek bevonása, piaci modell, üzleti modell, üzleti terv, üzleti mĹąködés és üzleti eredmények.

Egy tízes skálán ezek a szervezetek átlagosan 5,13 pontos eredményt értek el. A tanulmány szerény eredményekről tanúskodik, vagyis sok még a tennivaló, hogy a vállalkozások pontos, percre kész, átfogó képet kapjanak az aktuális vállalati teljesítményről.

A hat vizsgált terület közül az érintettek bevonása kapta a legrosszabb értékelést. Ez azt mutatja, hogy az érintettek bevonását nem optimalizálják a szervezet teljesítményének növelése érdekében. A "nem tudom" válaszok magas száma ezen a területen azt jelzi, hogy sok vállalkozás még csak figyelembe sem veszi az érintett felek érdekeit a folyamatok és értékláncok tervezésekor.

EgyértelmĹąen fordított korreláció figyelhető meg egy ország EPM Indexe és a szabályozási környezet között. Összességében elmondható, hogy minél magasabb az Index, annál lazább a szabályozási környezet. A legmagasabb szinten szabályozott szegmensek, tehát az állami és egészségügyi vertikumok összesített EPM Indexe a legalacsonyabb.

Hazai helyzet

A nemzetközi gyakorlatban az értékesítési és mĹąködési tervezés (Sales and Operation Planning, S&OP) egyértelmĹą fogalom és gyakorlat. Azt a tervezési folyamatot jelenti, amiben a különböző osztályok együttmĹąködve alakítják ki az úgynevezett megegyezéses tervet. Ez az alapja a jól mĹąködő teljesítmény-menedzsmentnek. Ugyanakkor Magyarországon bár minden cég végez tervezést, de mégsincs sok esetben S&OP, és a fogalmat sem ismerik. A tervezés nem egy közös folyamat, hanem a különböző osztályok széttagolt munkája, és bár valamelyest közelítik a terveket, nem egy közös tervből dolgoznak.

Az Oracle termékei értékesítésében és bevezetésében helyi szállítókkal mĹąködik együtt. Az IQSYS Informatikai és Tanácsadó Zrt. – mely az üzleti technológiák optimalizálásának specialistája és az Oracle kiemelt partnere – úgy véli, a teljesítmény-menedzsment iparágtól független gyakorlat, azonban Magyarországon jelenleg csak a multinacionális nagyvállalatokra és középvállalatokra jellemző, de az ERP mintájára alakul az EPM is, vagyis a nagyokat majd fokozatosan követik a kisebbek is. A hatékony teljesítménymenedzsment kidolgozásánál és mĹąködtetésénél szem előtt kell tartani, hogy mindez nem IT feladat, hanem a döntéshozók és középvezetők kompetenciája.

A hazai helyzet megítélését megnehezíti a széleskörĹą felhasználói bázis és tapasztalat hiánya. A vállalati teljesítmény menedzsment egyes komponensei sok helyen megtalálhatóak ugyan, de az átfogó, integrált megoldás ma még ritka. Az EPM piac megítéléséhez mindenesetre támpontot ad az IQSYS idei BI konferenciáján, az IQSymposium – Üzleti Intelligencia 2009-en végzett, nem reprezentatív felmérés, amely rákérdezett a vállalati teljesítmény-menedzsmenttel kapcsolatos kérdésekre is.

A kérdőívet 93 résztvevő töltötte ki, iparági megoszlásuk szerint 22.58% az államigazgatás, 23,66% az infokommunikáció-média, 15,05% az ipar és közmĹąvek területéről és 38,71% pénzintézeti körből.

Azt, hogy Magyarországon ez újszerĹą megoldásnak számít, mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a kérdésre, miszerint „Alkalmaznak-e Önök valamilyen teljesítmény menedzsment megoldást?”, a kérdőívet kitöltők jelentős része (55,91%) nem is válaszolt. A válaszadók körülbelül fele (21,51%) nyilatkozott pozitívan, míg másik fele (22,58%) egyszerĹąen nemmel válaszolt.

Legnagyobb arányban a pénzintézeti (bank, biztosító) területet képviselői válaszoltak igennel (30,56%-uk), míg az ipar, közmĹą ágazatból érkezettek csak 7,18%-a nyilatkozott pozitívan.

A részleteket firtató kérdésre, miszerint „Milyen területeken használják a vállalati teljesítmény-menedzsment megoldást?”, a legtöbben az üzleti (pénzügyi) tervezést említették, jelentős volt még pénzügyi-felügyeleti és vezetői jelentéskészítés, illetve a mĹąszerfal és mutatószám-kezelés említése. A jövedelmezőség modellezés és optimalizáció egyetlen válaszban szerepelt, míg a pénzügyi konszolidációt senki nem jelölte meg.

Az EPM megoldással nem rendelkezők több mint fele (52.38%-a) nyilatkozott ugyanakkor pozitívan arra kérdésre, hogy „Tervezik-e ilyen megoldás bevezetését?” Ez az arány egyébként közel azonos ágazati bontásban is. 

A fenti eredmények alapján az IQSYS úgy ítéli meg, hogy komoly lehetőségek mutatkoznak a hazai vállalati teljesítmény-menedzsment piacon. Különösen fontos ez a jelenlegi gazdasági helyzetben, hiszen egy jól mĹąködő, integrált, a vállalat napi munkafolyamataiba beépülő EPM megoldás hozzájárul az üzleti bizalom helyreállításához, növeli a tisztánlátást, rávilágít, hogy hol, mit és miért kell csökkenteni, ugyanakkor segít a növekedési lehetőségek azonosításában, a meglévő lehetőségek védelmében. Egyszóval: az üzleti intelligencia és a vállalati teljesítmény menedzsment még soha nem voltak olyan fontosak a gazdasági életben, mint manapság.