A gyengébb eredményekre is visszavezethető tavaszi vezetőváltást követően a kkv-szektorból érkezett új ügyvezető a licenceladások felpörgetését s ehhez a piac- és ügyféligény jelenleginél sokkal mélyebb ismeretét tĹązte ki célul a cég munkatársai és a partnerek elé. Termékeik megfelelnek a piac igényeinek, de hogy erről a cégek is meggyőződhessenek, az SAP Magyarország vezetője szerint meg kell érteni, milyen irányba kívánják a vállalatok üzletüket fejleszteni, és jelen kell lenni a döntéshozatali folyamatoknál.

Eredmények és tervek

Az elemzők a hazai ERP-licenc-piacot 80 millió eurósra becsülik, ebből jelenleg 10 millió alatti az SAP részesedése. Tavaly a 2007-es évivel csaknem azonos, 12,5 milliárd forintos árbevételt értek el, ami az ügyvezető szerint a nehézségek ellenére is stabil, mĹąködőképes üzleti modell meglétét tükrözi. 6,5 millió eurós licencárbevételük 30 százaléka származott partnereken keresztüli értékesítésből. Ablonczy idei tervei között a licencpiaci részesedésük 13-15 százalékra történő feltornázása szerepel.

Termékszinten a vállalat első embere a CRM és a Business Objects felvásárlása óta kiváltképp ütős üzletiintelligencia-megoldásokban lát rációt, ezekkel elégíthetők ki leginkább a válság sújtotta cégek jelenlegi igényei. Az iparágak közül egyrészt a szolgáltatás területén mĹąködőknél érez hajlandóságot az üzletvitel optimalizálására, a döntéshozatal felgyorsítására, az ügyfelek irányába történő hatékonyabb, eredményesebb mĹąködésre. Másrészt az SAP által 2-3 éve eredménytelenül közelített kormányzati szektorban lát potenciált, ahol jelenleg két kisebb és egy jelentősebb projekten is dolgoznak, utóbbin a Honvédelmi Minisztériumban, a hardverrekonstrukciót is beszámítva mintegy 2,5 milliárd forintos, a korábban Oracle-alapokon mĹąködő központi gazdaságirányítási rendszer cseréjét (pénzügy, controlling, bérszámfejtés, HR) érintő munkán. Ablonczy Balázs ugyancsak komoly potenciálként említi a hazai kkv-szektort, ahonnan 30 százalékos licencértékesítés-növekedést, azaz a tavalyi 6,5 millió euró helyett 10 millió árbevételt tervez.

Hazai kkv-ERP-piac – GKIeNET-felmérés

Az SAP megbízásából a GKIeNET a hazánkban mĹąködő 37 800 kis- és 6600 középvállalat közül 3500-at vizsgált meg, többek között a folyamatok IT-támogatottsága és az ERP-rendszerek (penetráció, 2009-es piaci előrejelzés) mentén.

A felmérés alapján a középvállalatoknál az alapfolyamatok (pénzügy, termelés és/vagy szolgáltatás) IT-támogatottsága a legmagasabb (78, illetve 52 százalék), a kisvállalatoknál ennek 24, illetve 25 százalékos arányát 33, illetve 26 százalékkal megelőzi a logisztika (készletgazdálkodás, beszerzés). A középvállalatoknál az értékesítési és humánerőforrás-folyamatok automatizáltsága a fentieknél gyengébb (sales/ügyfélkapcsolat-kezelés: 55/36 százalék, HR: 46 százalék), míg a HR a vizsgált kisvállalatok mindössze 12 százalékánál elektronizált, és az értékesítés/ügyfélkezelés is csak 23/19 százalékban támogatott IT-vel.

Míg a középvállalati szegmensben 5-6 folyamathoz alkalmaznak integrált megoldást, és 1-2-nél még szigetalkalmazást használnak, addig a kisvállalatoknál kettő, illetve egy az átlag. Ez utóbbiak közül elsősorban a vendéglátásban, logisztikában, IT-iparban tevékenykedőknél elterjedtebb az IT-támogatás, míg a középvállalatok közül elsősorban a telekommunikációs, elektronikai, jármĹą- és alkatrészgyártással foglalkozó cégek jeleskednek ebben. Régiók tekintetében a közép-magyarországi vállalatok járnak élen.

Az ERP-penetráció a középvállalatok esetében 68 százalék körüli (kb. 4500 cég), a kisvállalatoknál mindössze 21 százalék (7900 cég).

Az ügyfélszám szerinti részesedés alapján a felmérésben a szállítói sorrend a középvállalatok esetében:
1. SAP, 2. Microsoft, 3. Oracle, 4. Epicor, 5. Libra, Szoftver, 6. Infor 7/ QAD.
Iparági bontásban az SAP elsősorban a kereskedelmi, fogyasztási termékek gyártására szakosodott cégeknél van jelen Magyarországon ebben a szektorban.

A fenti sorrend a kisvállalatok esetében:
1. SAP, Progen, Microsoft, 2. Epicor, Libra Szoftver, Infor, QAD
Az SAP-modulok közül a pénzügy (95), a controlling (81), az anyaggazdálkodás és az értékesítés (73) a legelterjedtebb a hazai vállalkozásoknál.

Az ERP-költés volumene 2008-ban a középvállalatoknál 15 milliárd, a kisvállalatoknál 5 milliárd forint volt.

Az üzletiintelligencia-rendszerek közül középvállalati szinten a riportingmegoldások a legelterjedtebbek (51 százalék), amelyeket a kontrolling (45 százalék) követ. A sort 25 százalékkal a CRM zárja. A kisvállalatoknál az első kettő azonos, 11 százalékos elterjedtségĹą, míg CRM-et csupán 5 százalékuk használ.

Licencértékesítésre összpontosítanak

Az elmúlt években úgy az SAP Magyarország, mint a partnerek bevétele elsősorban maintanence-ből származott, illetve komoly erőforrásokat fordítottak fejlesztésekre. Azonban új projektek nélkül ezekből sem várható további növekedés, ezért tĹązte Ablonczy a licencértékesítést a hazai SAP zászlajára. Ezt várja el a meglévő partnerektől, de újak is kerültek a hálózatba. Az IQSys, a HP és a T-Systems partnerségétől a kkv-szektorbeli megerősödésüket várja, míg a DSS-től és a Processorgtól az üzletiintelligencia-megoldások értékesítésének felfuttatását reméli.

Folt, ami csak volt?

Nyilván része volt az SAP-hegemónia megtörésében az Ablonczy olvasatában máig nem megalapozott kartellvádnak. Az ügyvezető szerint a Transparent International az eddigiektől eltérő gyakorlatot folytatva egy cégre összpontosítva nyitott össztüzet, és az SAP ennek esett áldozatául. Mint mondta, várhatóan beigazolódik a vád igaztalan volta, és így nem esik folt a cég becsületén.