A hazai e-kereskedők az idén tavasszal hatodik alkalommal megrendezett konferenciáján a GKieNET a SZEK kérésére készített felmérése érdekes információkkal szolgált a vásárlási szokásain nehezen változtató magyar lakosság körében is mind ismertebb, de még ma is sok anomáliával küzdő, elsősorban a fiatalok körében kedvelt, terjedő értékesítési csatornáról.

A GKIeNET azt kutatta, ki mit vásárol a neten, és hogyan fizet érte. (A vizsgálat a turisztika és a biztosítás kivételével minden szektorra kiterjedt.) A konferencián Kiss Gergő ügyvezető tolmácsolásában elhangzottak szerint a mintegy 3 millió internethez hozzáférő és legalább naponta egy órát a hálón töltő közül tavaly 743 ezren vásároltak rendszeresen a világhálón keresztül. Egymillió ügyfél használt online bankingot (a több banknál is számlát vezetők között lehet átfedés), közülük kb. 700 ezer a rendszeresen e-fizetésre berendezkedettek száma.

E-ker statisztikák

2009 áprilisában 2400 legálisan mĹąködő hazai e-boltot számláltak, de a tavalyi 63 milliárd forintos forgalom 80 százalékát mindössze 20-25 üzlet bonyolította. Az idénre 50 százalékos összforgalom-növekedést, vagyis 95 milliárd körüli összeget várnak, amelynek 70 százalékát a már meglévő, a maradékot az újonnan alakuló webáruházak generálhatják. A webáruházankénti forgalom 2009 végére 180 millió forint lehet. (Mivel az átlagos látogatószám 10 ezer fő, a látogatottsági statisztikát megzavarták a napi 63-69 ezer látogatót vonzó nagy forgalmú áruházak.)

A fizetési formák közül a helyszíni (44 százalék) és a futáron keresztül, utánvéttel történő (46 százalék) fizetés a legkedveltebb. A vásárlók 4 százaléka használ iBankot, és 5 százalék fizet banki átutalással. A mobilon és e-csekken keresztüli fizetés még statisztikailag értékelhetetlenül alacsony mértékĹą.

A kézbesítések közül a személyes átvétel aránya 45 százalékra nőtt, míg a postai küldeménykénti kézbesítésé 2 százalékra zsugorodott. Saját alkalmazott a kiszállítások 6 százalékánál mĹąködik közre, az áruszállítások 47 százaléka a felsoroltaktól eltérő módon történik. Az arányokban az interneten keresztüli ételrendelések házhozszállítási módozatai nem szerepelnek.

További adatok

Míg 2001–2002-ben a webáruház-tulajdonosok sokat ruháztak be technikai fejlesztésbe, ez mára meredeken csökkent. 2009-ben a hazai teljes kereskedelmi forgalom 1 százaléka zajlik elektronikusan. A korábbiakkal ellentétben 2007/2008-ban megfordult a vásárlások tranzakciónkénti értéke. A vásárlásonkénti összeg a tisztán internetes boltoknál a korábbinál alacsonyabb, 3050 Ft/vásárló volt, és az e-kereskedelmet a hagyományos bolti árusítással ötvözők évi 11 660 Ft-os tranzakciónkénti forgalma is alatta van az előző évieknek.

E-turizmus, e-utazás

A GKIeNET kutatásaiból kimaradt legkelendőbb e-kereskedelmi formáció, az e-turizmus, e-utazás képviselői is megszólaltak a konferencián. Az elektronikusan legnagyobb volumenben értékesített termék elsősorban a tapintást, gusztálást nem igénylő szolgáltatás voltának köszönheti internetes forgalma sikerét, bár tagadhatatlan, hogy ezen szegmens ügyfelei közül is sokan keresik még a személyes kapcsolatot, tanácsadást, vagyis a bizalom erősödésével van még növekedési tér. A válság pozitívan érinti a szektort. Az utazás maga ugyan nem olcsóbb, de könnyebb megtalálni a még elfogadható árut vagy épp a legolcsóbb, az egyedi igényeknek is megfelelő szolgáltatást az interneten megjelenő, egységes katalógusba rendezett utazásszervezői ajánlatok között válogatva. A világháló segít az alacsonyabb tarifájú és még elfogadható szolgáltatást nyújtók kiválasztásában is, s az online vélemények is támpontul szolgálnak, hogy megtaláljuk a tutit, vagy épp ellenkezőleg, elkerüljük a csalódást.

A hurranyaralunk.hu ügyvezetője, Habóczki Zsolt kétfelé osztja a piac szereplőit, a repülőjegyek, illetve az üdülések értékesítőire. Az előbbiek 20-25 éve alkalmazzák az e-kereskedelmet, ami esetükben gyakorlatilag már teljesen automatizált. Az utóbbiak piaca viszont szegmentáltabb. Az ügyfelek felé már online-ok, ám az utazási irodák még kevésbé nyitottak erre, így Habóczki szerint a teljes automatizálás 4-5 évbe is beletelhet.

Az utazásértékesítő oldalak sikerének elsődleges tényezői a hatásos marketing és a személyzet, ezt az utazási ajánlatok száma és a kiszolgálás gyorsasága követi. Az ár a harmadik helyre szorul, a technológiának és az oldalon elhelyezett kiegészítő tartalomnak pedig nincs komolyabb jelentősége. A hirdetési csatornák közül a hírlevél a legütősebb, az arra feliratkozók többnyire igénybe is veszik az utazási szolgáltatást.