Már egy dobozos kóla áráért vásárolhatók személyes adatok az internetes feketegazdaságban; 160 és 16 000 forint közötti összegért akár teljes személyazonosságot, névvel, címmel, születési dátummal kiegészített hitelkártyaadatokat is lehet kapni, míg a "csapolható", kipróbált bankszámla-hozzáférést mintegy 200 000 forintért adják a bĹąnözők.

A Symantec informatikai biztonsági cég csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón nyilvánosságra hozott éves internetbiztonsági jelentése szerint a felhasználók bizalmas adatait célba vevő,
kártékony programkódok aktivitása 2008-ban is nagy iramban nőtt. Tavaly a cégnek az új kártékony kódok ellen több mint 1,6 millió új azonosítót kellett létrehoznia, amelyekkel havi átlagban több mint
245 millió támadást akadályozott meg világszerte.

A jelentés szerint a kártékony kódok 90 százaléka bizalmas információt próbál meg ellopni. A billentyĹązést naplózó vírusok, amelyek például internetbankos felhasználói azonosítók ellopására
használhatók tavaly a kódok 76 százalékát tették ki, 4 százalékponttal többet, mint egy évvel korábban.

A Symantec megállapította azt is, hogy az ellopott adatok, különösen a hitelkártya- és bankszámla-információk értékesítésére specializálódott, jól szervezett feketegazdaság továbbra is létezik,
sőt virul. Míg a törvényes piacokon estek az informatikai termékek árai, addig a bĹąngazdaság termékei 2008-ban ugyanannyiba kerültek, mint 2007-ben. A jelentés arra is rámutat, hogy a kártékony szoftverek szerzői rugalmasabban reagálnak a tevékenységüket meggátolni igyekvő intézkedések ellen.

A Symantec felmérése szerint a webes támadások terén kiemelkedő első tíz ország közül hat európai, közel-keleti vagy afrikai. Ezekből az országokból származik a támadások 45 százaléka, ami több mint bármely más régióé.

A jelentés szerint tovább bővül az adathalászat is: 2008-ban a Symantec 55 389 adathalász webhelyet talált, ami 66 százalékkal több a 2007-es 33 428-nál. Tavaly az adathalász támadások 76 százaléka irányult banki, pénzügyi információk megszerzésére, míg 2007-ben csak 52 százalékuk.

A levélszemét (spam) mennyisége is tovább nőtt. Az elmúlt évben a Symantec 192 százalékos növekedést tapasztalt a levélszemétben: tavaly a 2007. évi 119,6 milliárdról 349,6 milliárdra nőtt a számuk.

A spam az összes e-mail 80 százalékát teszi ki világszerte, ám Magyarországon rosszabb a helyzet, itt átlagosan 90 százalék az arány. De van olyan szolgáltató is, ahol a spam eléri a 98 százalékot.