A ma 60 ezer körüli magyarországi autista gondja több százezer családtagot, iskolatársat, pedagógust, munkatársat érint, és senki nem garantálhatja, nem lesz-e bármelyikünk köztük a jövőben. A problémától ezért nem elzárkóznunk, hanem felismernünk és szembenéznünk kell. Azonban a más bajával szemben közönyös társadalmunkra mintha az ezzel ellentétes irány lenne jellemző (szabályt erősítő kivételek persze mindig akadnak). Még a felismerés is gondot jelent, nem hogy a szembenézés. Jó esetben száz ember közül egy tudna bármit is mondani az autizmus mibenlétéről, s valószínĹą ő is valami fajta betegségnek tartaná. Pedig nem az. Vélhetően az idegrendszer rendellenes fejlődését előidéző genetikai okokra vezethető vissza, de kialakulására a mai napig nincs egyértelmĹą tudományos magyarázat, mint ahogy orvosság sem.

Sokkterápiával feloldható kérdőjelek

A társadalom autizmussal szembeni „értetlensége” nem csak hazánk sajátja. Ezért (is) éreztem fontosnak – még mindig az április 2-ai Autizmus Világnapja apropójából Budapesten a Kino moziban és további hat városban bemutatott belga film hatása alatt lévén -, hogy a mi, vagyis a társadalom felelősségéről ejtsek néhány szót. Hogy ne teremtődjenek olyan helyzetek, amelyekben a társadalom közönyét csak a Nik Balthazar rendezte BenX intelligens autista fiatalember főszereplője és környezete által alkalmazott sokkterápia törhesse meg. (A filmet kötelezővé tenném elsősorban a közép- és felsőfokú oktatási intézmények diákjai, tanárai, a szülők, továbbá minden 13 éven felüli számára. Sajnos nem áll módomban.) Mint majd látják, az informatika sem marad ki az összképből, de az, mint gyakorlatilag minden területen, itt is csak „eszköz”, valami fajta katalizátor lehet, és nem a probléma megoldója.

A kutatók csak a múlt század közepétől foglalkoznak mélyebben az autizmussal, s alulról jövő szülői kezdeményezés hozott elementáris áttörést. Mivel megnyilvánulási formájának igen széles a spektruma, gyakorlatilag nincs két egyforma tünet együttest mutató autista. A szellemi fogyatékossággal párosulótól az átlagosnál jelentősen magasabb intelligenciával, kiemelkedő, elsősorban matematikai, vagy zenei képességgel járó autizmusig terjed a skála. Korai felismerése többek között ezért is nehéz. Viselkedésformáik alapján gyakran hisztis, öntörvényĹą, kezelhetetlen gyerekként (később felnőttként) bélyegzik meg őket, akiknek ha nem kerülnek segítő környezetbe, gyakorlatilag lehetetlen lesz a társadalomba integrálódniuk.

Képi megközelítés

Az autizmus hallatán az emberek többsége nálunk is „Az esőember”-re asszociál. Nyilván nem véletlen, hogy az Autisták Országos Szövetsége honlapjának is ez a film a „névadója”. Dustin Hoffmann feledhetetlen alakítása kétségbevonhatatlanul ráirányította a figyelmet az autistákra. Ám a film nézője az autizmus mibenlétének, az autisták és környezetük gondjainak csupán töredékével szembesült. Egy másik alkotás, a nemrég a tévékben futó reklámkampány egyik, Spáh Dávid rendezte néhány perces, a nézőket sokkoló reklámspotja már a társadalomnak, többek között az autizmussal kapcsolatos tudáshiányból is fakadó ítélete ellen fellebbez. A már említett BenX viszont gyakorlatilag odaszögezte a nézőket a vége feliratot követően is a székbe. A magát a számítógépes játék világában és csakis ott biztonságban érző autista fiatalember saját magával és kiemelten iskolai környezetével vívott mindennapi, megaláztatások sorozatával terhelt harca és a számítógépes játékban vívott, többnyire a győzelmével végződő küzdelem, a mai számítógépfüggő fiatalokhoz is közelebb hozhatná, velük is megértethetné az autizmus mibenlétét, az autista kiszolgáltatottságát és ezzel összefüggésben saját viselkedésük felelősségét. Már ha beültethetők lennének a filmre. A fiatalok számára (és néha persze nekünk felnőtteknek is) hatásosabb egy-egy probléma megvilágításához a (mozgó)képi megközelítés, mint az írott, vagy hallott szöveg.

Itthoni törekvések

Magyarországon mindössze huszonöt-harminc éve foglalkoznak autisztikus zavarokkal, de még nem jutottunk el a fejlődést és a társadalmi beilleszkedést egyaránt szolgáló intézményrendszer kiépítéséig. Mivel az autizmus felismerésére alkalmas szakemberszám (Budapesten négy, hét megyében összesen kilenc az autizmust diagnosztizáló intézmények száma) igen alacsony, így vélhetően ma még „rejtett” további autistával is számolni kell. Számuk 2002-ben 600-zal, 2008-ban már 1600-zal emelkedett, a negatív változásban a felismertek számának gyarapodása mellett a genetikát befolyásoló környezeti hatások is szerepet játszhatnak.

A Gyógypedagógiai Főiskolán februárban indult az első, a főiskola alapszintje elvégzéséhez kötött szakirányú továbbképzés, így autistákra specializált gyógypedagógusok először 2011-ben lesznek Magyarországon. Addig az Autisták Országos Szövetsége mellett alapítványok, elkötelezett, de ez irányban nem szakképzett pedagógusok, civil szerveződések igyekeznek tenni társadalmi el- és befogadásukért, a mindennapi életbe integrálásukért. A Szövetség, a terület szakértői, az érintett családok, oktatási intézmények részvételével kidolgozott, 2008-2013 közötti időszakot felölelő, átfogó intézményfejlesztési programot is tartalmazó Országos Autista Stratégia 2008. közepén landolt a Sociális és Családügyi Minisztériumban, ám a mai napig nem hagyták jóvá. A jelenlegi helyzetben erre még kisebb a remény, de az érintettek nem adják fel. Megvalósítása 1,2 milliárd forintot igényelne. A jóváhagyásig sem áll meg az élet. Így például, élve az informatika, nevezetesen az internet nyújtotta lehetőségekkel, fórumokat mĹąködtetnek, ahol egyrészt a szülők osztják meg tapasztalataikat, és segítenek az autizmus jeleinek meg- és felismerésében, másrészt szakértők válaszolnak kérdésekre, illetve hívják fel a figyelmet az integrált, vagy egyedi képzésekre, óvodákra, a nagyon kevés bennlakásos lehetőségre.

Az autizmus spektrum zavarok jellemzői mélyebb megismerését jellemző kutatások egy része, pl. az autizmus kognitív hátterének modellálása számítógépes szimulációs eszközökkel történik. Az interneten megoldható, illetve onnan letölthető interaktív fejlesztő feladatok az olvasni tudó, szövegértő autistákat segítik. A közlekedés, telefonhasználat, segítségkérés, társas viselkedés stb. témakörĹą „szociális történetek” a szociális problémák megértésén túl a kommunikációhoz is támaszul szolgálnak.

Mindez persze még „sokkolóan“ kevés. Aki nem hiszi, ajánlom figyelmébe a BenX-et.