Hazánk képtelen a mikro- és nanotechnológiában lezajló forradalom nyertesévé válni, holott az olyan sikeres magyar fejlesztések, mint például a háromdimenziós tapintásérzékelő vagy az agyszonda, egyértelmĹąen jelzik a perspektívát. Ezért többek között a fejlesztés lehetőségének gyakorlati lépéseit is felvázolták az MTA MĹąszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutató Intézet (MTA MFA) által koordinált Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológia Platformja (IMNTP) 2009. március 27-én tartott konferenciáján.

„A jövő technológiája a jelenben” címmel 2009. március 27-én az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológia Platform konferenciát tartott az uniós és a hazai stratégiai elképzelésekről a mikro- és nanoelektronikai, valamint a fotovillamos szektorban. Az esemény célja a magyarországi ipari versenyképesség növelése, amely a konferencián elhangzottak alapján mikro- és nanotechnológiai eszközökkel, biochipekkel, napelem technológiákkal sikeresen támogatható.

A rendezvény a stratégiai elképzeléseken túl ízelítőt adott azokról a konkrét vállalkozásokról és termékeikből, melyek kitörési pontot jelenthetnek Magyarország versenyképességének növelésében. Ilyen például a TactoLogic Kft. által jegyzett, a csillagorrú vakond tapintórendszerének reprodukálásával kifejlesztett robottechnológiai érzékelés, amely sikerrel alkalmazható mĹąvégtagoknál, vagy akár az infokommunikációs eszközöknél. A Solart-System Kft. kváziautonóm napelemes áramforrása a hagyományos napelemes áramforrásokhoz viszonyítva képes hálózatkimaradás esetén is folyamatos villamos energiát biztosítani a fogyasztóknak. Az érzékelőfejlesztések közül kiemelkedő a gázérzékelő mesterséges orr, illetve az agyba ültethető elektróda, mely utóbbi az agy mĹąködésének felderítéséhez járul hozzá, annak elektromos jeleinek elvezetésével. Ugyanakkor a szektor gazdasági lehetőségeit jól illusztrálja a hazai fejlesztéseivel félvezető méréstechnikai területen világpiaci vezető pozíciókat megszerezni képes és válság idején akvizíciókkal is bővítő Semilab Rt. példája.

„Magyarország nem használja ki az ágazatban már meglévő lehetőségeit,  ezért nem is haszonélvezője a válságban is töretlenül fejlődő területnek.  Nem titkolt célunk, hogy teret adjunk az oktatás, a kutatás és az ipar egymásra találásának, és ezzel is ösztönözzük felzárkózásunkat” – fogalmazott Bársony István professzor, a Platform szakmai vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia MĹąszaki és Anyagtudományi Kutatóintézetének igazgatója, majd hozzátette: ha elhárítjuk a kibontakozás útjában álló akadályokat, és a már sikeres területekre fókuszálunk, egy a válságnak ellenállóbb, minőségileg magasabb szintĹą ipar fejlődhet Magyarországon. 

A konferencia a fejlesztési stratégiákon és a kitörési pontokon kívül kitért olyan központi problémákra is, mint a fiatalok körében népszerĹątlen hazai természettudományi és mérnöki felsőoktatás helyzete. Az utánpótlást lendítik fel az olyan sikerélményen alapuló oktatási stratégiák, mint amilyen a BME Elektronikus Eszközök Tanszékének kezdeményezése, ahol a hallgatók önállóan kísérletezhetnek, illetve vehetnek részt K+F feladatokban.