Erősödik a verseny az alternatív médiával: a nyomtatott lapok a túlélésért küzdenek, az előfizetők és a hirdetők egyaránt elszivárognak tőlük, bevételeik folyamatosan apadnak. A lapok sokféle takarékossági megoldással kísérleteznek, de úgy tĹąnik, eredménytelenül. Sok újság készít már digitális kiadást is, elkerülni az elkerülhetetlent...

Egy friss cikk a The Atlanticban alaposan elemzi a krízist, és a New York Times véleményével ellentétben arra a következtetésre jut, hogy a nyomtatott újságoknak befellegzett, előbb-utóbb teljesen eltĹąnnek. Belépünk a hordozható elektronikus olvasókészülékek, a mindig a legfrissebb híreket nyújtó papír nélküli újságok korába.  

Míg az elektronikus papír lényegében évtizedek óta létezik, mint találmány, csak az utóbbi években került igazán előtérbe, kezdtek a befektetők is érdeklődni felhasználási lehetőségei iránt, és a technológiai lehetőségek is most érettek meg a tömeges felhasználáshoz. Az elektronikus újságpapír ellenben még nincs ebben a fázisban, nem terjedt el ily széles körben - ám elérkezett az idő, hogy ez bekövetkezzék.

Már több elektronikus napilap létezik Ázsiában - a The Yantai Daily Kínában, Shandong megyében volt az első, amely személyre szabott híreket ad az előfizetőknek az iLiad olvasókészüléken. Ez váratlanul megkavarta a port Európában is, s nemrég hét francia vezető lap a Read & Go program keretében tesztelték az elektronikus papírra váltás életképességét, mintegy bebiztosítandó magukat a jövőre.

Habár a Le Monde elégedetlen a jelenlegi elektronikus olvasókészülékekkel, a teszt eredményei végső soron pozitívnak bizonyultak. Például: az olvasók átlagosan 20-30 percet töltöttek a híranyagok olvasásával, ami megegyezik a nyomtatott lap esetében mért idővel. Az, hogy az olvasókészülékeket napsütésben és sötétben egyaránt használhatták, előnyként jelent meg a felmérésben. A Le Monde semleges véleményénél maradt, megjegyezve, hogy a készülékeket a jövőben jobban az újságolvasási igényekhez igazítva kell tervezni. A Les Échoes kijelentette, hogy az újságok közötti együttmĹąködés igen lényeges, mert így a szabadalmazott, egyedi készülékek nem kerülhetnek előnybe. Úgy vélik: a fogyasztók széles körĹą informálása, friss hírekkel ellátása fontosabb, mint az, hogy milyen készülékkel helyettesítsék a nyomtatott lapot. A Le Figaro véleménye szerint ez a próba egy lehetséges jövőt mutatott be, rávilágított, hogy a digitális online lapszerkesztés mennyire különbözik a hagyományos nyomtatott újságcsinálástól.

Több jelentős előnyt is kimutatott a kísérlet az elektronikus újság javára. Ezek esetében kimaradt a nyomtatás költsége, és körülbelül felére csökkent az úgynevezett mĹąködési költség. Emellett pedig roppant jelentőségĹą a környezetbarát folyamat - a papírra nyomtatás kimaradása révén sok-sok fát mentettek meg, rengeteg szállítási költséget spóroltak, az ehhez használatos üzemanyagot nem kellett elégetni, tehát a környezetszennyezés is kisebb volt. (Csak egy adalék: 2008-ban Tajvanon négymillió fát vágtak ki az újságpapírok előállításához.)

Ami az olvasókészülékeket illeti, hiába az immár 16 szürkeárnyalatú finom felbontás, a színek hiánya erős hátrány. A tervezők elsősorban könyvek olvasásában gondolkodnak, amikor a készülékeken dolgoznak, márpedig egy megrögzött újságolvasó például szeret az újságoldalon böngészgetni, azt átlátni. Vagyis az igazán elfogadható e-újsághoz nagyobb képernyőjĹą, színes (ez főleg a hirdetések miatt fontos), és a maiaknál olcsóbb készülékre van szükség!

Az epapír-technológia hiába tesz hatalmas lépteket előre, továbbra is komoly kihívások előtt áll. Hajlékony, színes kijelzőket kell előállítani és tömegesen, olcsón gyártani. 2009-ben a Plastic Logic cég várhatóan bejelenti a nagyjából A4 méretĹą (21,5x275 cm) ekönyvolvasóját, mely már közelebb áll a felvázolt kívánalmakhoz. Új és eredeti megoldásokra van szükség ahhoz, hogy a fejlesztések során az árak ne nőjenek, ellenkezőleg, olcsóbbak legyenek a készülékek. Paradoxnak tĹąnhet, de a túlélésért küzdő hagyományos "újságipar" lehet a leginkább érdekelt fél az elektronikus újságok tömeges elterjedésében.

Forrás: Interaktív Oktatástechnika Portál