A néhány hete megjelent munkaerő-piaci összeállításunk készítése során szerzett tapasztalatok a friss diplomások piacképességének hiányosságaira is rávilágítottak.

Válaszra váró kérdések

Milyen a felsőoktatás és a gazdaság, a piac kapcsolata? Ismertek-e az informatika, az információtechnológia különböző területeinek ismereteit oktató intézmények előtt a piaci igények, felkészültek-e rájuk, adottak-e a feltételek, hogy ezek kielégítésére alkalmas szakembergárdát neveljenek? S mennyi idő alatt? Gyakorlati, specializált vagy egyetemes tudás átadása-e a feladatuk? Vagy a specializációra való felkészítés inkább az egyre szaporodó versenytárs képző cégek feladata, amelyek közül például a NetAcademia Oktatóközpont – a Mindentudás Egyeteméhez hasonlatos képzési formában – rástartolt a legfontosabb IT-hiányszakmákkal összefüggő szakemberképzésre? Javít vagy ront az intézmények közötti versenyhelyzet az informatikai oktatás színvonalán? Az iskolából kikerülve a gazdaság, az állam- és közigazgatás különböző területein elhelyezkedő, az alkalmazásokkal felhasználóként találkozók szerezhetnek-e ehhez még hallgatóként – és ha igen, milyen – előképzettséget? Valóban megnyugtató választ ad a kérdésekre, az informatikai munkaerőpiac folyamatosan változó igényeire a bolognai rendszer bevezetése? A hallgatók, oktatók angolnyelv-tudása engedi-e hasznosulni az intézmények közötti, a bolognai rendszer céljaként megjelölt nemzetközi átjárhatóságot? Milyen segítséget kapnak, illetve kaphatnak a felsőoktatási intézmények a piactól, az informatikai cégektől, esetleg ezeknek a képzés és a vállalatok együttmĹąködésének katalizálását is felvállaló szervezeteitől, szövetségeitől? Milyen eredmények születhetnek, és milyen nehézséggel kell szembenézni felsőoktatásnak és cégeknek a kapcsolatépítés során?
A kérdések megválaszolásának reményével indítjuk útjára cikksorozatunkat.

Kapcsolatok kérdése

Ha eltekintünk a törvények nyújtotta lehetőségektől és korlátoktól, a szervezeti felépítésből adódó előnyöktől és hátrányoktól, a menedzselés és részben a finanszírozás igencsak összetett kérdésétől, még mindig marad a hallgatók, oktatók, a mindennapok gyakorlatára való felkészítés, a gazdaság várakozásainak való megfelelés színvonalának kérdése. Az informatikai képzéssel is foglalkozó hazai felsőoktatási intézmények és az ICT-cégek kapcsolatának alakulását feltérképező cikksorozatunkban elsősorban ez utóbbiakra összpontosítottunk.

Az oktatás minden szintje sok összetevős, s ez a felsőoktatásra kiemelten igaz. A cél azonban egyértelmĹą, az intézmények végzősei és a munka világának (történjen a munkavégzés a versenyszférában, tudományos területem, az állam- és közigazgatásban) egymásra találása. Ideális esetben olyanok hagyják el a képző intézmények falait, akikre szükség van a munkaerőpiacon, de ez időben és regionálisan sem fedi százszázalékosan egymást, ezért beavatkozást igényel. Ám nem mindegy, hogy kik, milyen ismeretekre alapozva és milyen mértékben teszik meg azt. És akkor még az olyan, a keresletre-kínálatra erős hatást gyakoroló eseményekről, mint a mostani világgazdasági válság, még nem is beszéltünk.

A bőség zavara

Kezdetben az üzleti alkalmazások (ERP, CRM, BI stb.) felsőoktatásba való beépülésével akartunk foglalkozni, az ezzel kapcsolatos együttmĹąködések alakulására, a gazdaság és oktatás ilyen irányú kapcsolatára összpontosítottunk. Azonban az ide is betört nemzetközi technológiai cégek áthúzták a számításainkat. Gyakorlatilag lehetetlen lett volna a néhány esetben az előzőeknél sokkal régebben és eredményesebben mĹąködő technológiai cégekkel ápolt kapcsolatokra épülő informatikai oktatás helyzetének áttekintése és a következtetések levonása elől kitérni. S innen már csak egy lépés volt az egyetemek, főiskolák céges megbízás alapján végzett, intézményen belüli vagy ICT-cégekkel közös pályázaton elnyert kutatási projektekben való részvételének firtatása. Ezek kapcsán az oktatói mellett a hallgatói részvétel gyakoriságára is rákérdeztünk.

Igyekezetünk ellenére nem jutottunk el a felsőoktatási intézmények mindegyikéhez, illetve egy-egy egyetem, főiskola minden érintett karához, intézetéhez – ilyen nagyságrendĹą felmérésre piackutató cégek alkalmasak. Ám több mint harminc céggel és intézménnyel folytatott interjúval a hátunk mögött mégis állíthatjuk, a kapott kép tükrözi a hazai viszonyokat, feltárja a jelenlegi, helyenként mély, máshol még kiforratlan cég–felsőoktatás kapcsolat erényeit és problémáit. Ezért úgy gondoljuk, minden érintett oldal – az állam- és közigazgatás, a törvényhozás, a közép- és felsőoktatás, a k+f prominensei és nem utolsósorban az ICT-cégek – levonhat belőle a jövőre nézve, a gazdaság és közigazgatás számára felkészültebb hallgatók kibocsátásnak érdekében, tapasztalatokat.

Eddigi szokásunkkal ellentétben – a téma nagysága miatt – nem összeállításként, egy cím alatt jelennek meg a cikksorozat elemei. Önálló, esetenként az adott témát táblázatos összeállítással szemléletesebbé tevő cikkekben, valamint publicisztikákban foglaljuk össze az általános megállapításokat, illetve a cégek, intézmények együttmĹąködésének egyedi, az oktatás során megvalósuló módozatait. Minden esetben utalunk összetartozásukra.