Annak ellenére, hogy még 2008 III. negyedévében is születtek pozitív eredmények, a 2009-es mobilpiac alakulására vonatkozó piackutatói prognózisok borúlátóak. Az elemzők az elmúlt években tapasztalt 10 százalék körüli növekedés helyett már 2008 utolsó negyedévére és 2009 egészére is mindössze 3 százalékos ágazati bővülést prognosztizáltak. A Motorola 2008 III. negyedében jelentős nyereség-visszaesést, a Sony Ericsson a III. és IV. negyedben is veszteséget produkált.
Idehaza a csökkenő megrendelések miatt a Perlos Kft. megszünteti a mobiltelefonok alkatrészeinek gyártását Komáromban. A 2009. június végéig leálló gyárból a HVG-ben megjelent információk szerint 500 alkalmazottat bocsátanak el.
Ugyanakkor a Magyar Telekom vezérigazgató-helyettese decemberben nem volt annyira borúlátó. Szerinte a távközlési szektor kevésbé lesz vesztese a recessziónak, a mobilpiac alakulása pedig elsősorban a középrétegnek a válságra adott, ma még nem ismert, reakciójának függvénye.

Online kontra papír

Bár kétségkívül közrejátszik, de nem kimondottan a válság, sokkal inkább az elektronikus sajtó térnyerésének hatására lapkiadók zárhatják be kapuikat. Az első nagyobb amerikai áldozat a tekintélyes napilapból webújsággá váló Science Monitor (CSM). Az általános világgazdasági válság alatt – kiemelten a hirdetések mérhető hatásai miatt – az online média megerősödhet a nyomtatott sajtó rovására.

Potenciális nyertesek

Vannak, és persze még lesznek is a gazdasági válságnak tisztességes és kevésbé tiszta eszközökkel élő, valamint nem várt nyertesei. Összeállításunk végére a már 2008-ban ismertekből válogattunk egy csokorra valót. Az utóbbira példa a válság miatt kedvező áron beszerezhető termékek iránti fokozódó érdeklődés következtében újraéledő HD-DVD. Az erre felfigyelő cégek hasznot is húznak belőle.

A válság győztesei lehetnek, eléggé el nem ítélhető módon, az elsősorban a hiszékeny felhasználók „közremĹąködésével” a zavarosban halászók, vagyis a pénzügyi csalások éllovasai, a többek között álnyereményekről értesítő spamek áradatát ránk zúdító online bĹąnözők. Amerikai és brit állami és bankszakmai testületek és biztonságtechnikai szakértők már 2008 októberében felhívták a figyelmet bankszámlaadataink fokozott védelmére. A főként a megroggyant pénzintézetekre specializálódó bĹąnözők mobil- és online úton adatainkat kérő „támadásait”, bankszámlájuk várt gyarapodását elsősorban adataink megadására felszólító üzeneteik figyelmen kívül hagyásával fékezhetjük. Célpontjaik lehetnek a hitel-visszafizetési problémákkal küzdők is. A vállalatoknál és a lakosságnál a mindennapok történéseire, így a válságra is sokkal rugalmasabban reagáló spamerek kedvezményes hitelekkel kecsegtető oldalak linkjeit tartalmazó kéretlen e-mailekkel tömik tele a megszorultak elektronikus levélládáit.

Akadnak a válság ellenére jó eredményeket, növekvő profitot hozó ICT-cégek is, ilyen például az IBM. A cég eredményes harmadik negyedévét a piaci elemzők a teljes technológiai ágazat számára jó hírnek tartották. A Lenovo viszont jelentős profitvesztést szenvedett el. A Microsoft ugyan 2008 III. negyedében stabil növekedésről adott számot, ám egy év alatt 43 százalékos, a globális átlagnál magasabb részvényérték-csökkenést produkált. Az Intel harmadik negyedéves eredményei is jobbak az elemzők által vártnál, de az előző évi hasonló időszakhoz képest alig érzékelhető növekedés, és a válságnak a még nem látható IT-piaci hatásai miatt a gyártó a jövőre nézve már kevésbé bizakodó. Az Ericssonnak is jól sikerült a III. negyedév. S a nemzetközi mellett a hazai online reklámpiac is jól teljesített. A január–szeptemberi MOHI szerint a növekedés meghaladta a 30 százalékot

Mivel nőhet a hitelkockázat elemzésére és megítélésére szolgáló informatikai alkalmazások iránti igény, jól jöhetnek ki a válságból az üzletiintelligencia-megoldást szállítók. Idehaza többek között a SAS és az SPSS forgalmaz erre alkalmas szoftvereket.

Képzés és/vagy támogatás

Az IVSZ szerint a magyar high-tech iparágak számára a jelenlegi pénzügyi válságban csak a fokozott nemzetközi jelenlét jelenthet kitörést, hozhat sikert. A jól képzett szakemberek hazai hiánya azonban a nemzetközi szakemberpiac felé fordíthatja a fennmaradni kívánó cégeket. Erre hosszú távon az oktatásfejlesztés adhat megoldást, míg gyorssegítségként az külföldön értékesíteni kívánók állami támogatása jöhetne szóba. Hogy érdemes ez utóbbiba fektetni, arra az ICT-export támogatás nélkül is már évek óta tartó növekedése utal.