Előző cikkünk folytatásaként most az internetpenetrációra, az otthoni és üzleti online felhasználói szokásokra, az üzlet és az internet összekapcsolódására és érintőlegesen a mobilvilág alakulására vonatkozó, 2008-ban született kutatások, előrejelzések között tallóztunk.

Üzlet és internet

Terjed az online reklám, a nyomtatott sajtónak nemcsak tartalmi, de üzleti, a hirdetési piacot tekintve is erős konkurenciája az internet. Azonban a tavalyi év elején még azt jelezték a felmérések, hogy nincs nagy vész. A Szonda Ipsos szerint a webet napi rendszerességgel használó 1,6 millió fő közül 1,5 millió olvas hagyományos újságot. A Magyar Terjesztési Szövetség kiadóktól gyĹąjtött adatai szerint viszont csak tavaly 15%-kal csökkent a napilapok eladott példányszáma, igaz, a heti és havi kiadványok kevésbé érintettek. Ezeket az internetezők 43-43%-a rendszeresen olvassa. Egy szintén 2008 első félévében megjelent NRC-felmérés azonban azt mutatta, hogy a 14–67 év közötti hazai, legalább hetente egyszer internetezők több mint fele nem olvas nyomtatott napilapot. S bár ahogy már említettük, a magazinokra – a szakmaiakat is beleértve –, példányszámuk alakulását figyelve, kevésbé jelent veszélyt az internet, tény, hogy a vállalkozások mind szívesebben költenek az olvasottság és hatékonyság szempontjából számukra egyaránt előnyösebbnek tetsző online hirdetésekre. A hatékonyságot a Szonda Ipsos egy márciusi felmérése is igazolta. A Magyar Reklámszövetség tavaly kért először előrejelzést adatszolgáltatóitól, akik a legoptimistábban az internetes, a leginkább borúlátóan pedig a rádiós reklámpiac jövőjét értékelték. Az online médiához fordulásra amerikai példa is szolgál, miszerint az USA-ban a válság ellenére a 2007-es év hasonló időszakához képest 2008 harmadik negyedévében 11, de még az előző negyedévhez képest is 2 százalékkal nőttek az online reklámbevételek.

Egy az év második felében végzett Deloitte-felmérés szerint itthon csak minden hetedik vállalat él a távmunka lehetőségével. Többségük kedvező tapasztalatainak „felelőse” a növekvő hatékonyság és munkavállalói elégedettség, illetve a csökkenő költségek.

A web 2.0 üzleti világban betöltött szerepe vitatott ugyan, de kétségtelenül vannak pozitív hozadékai. A vállalatok web 2.0-s felhasználására vonatkozó, 2008. áprilisban megjelent nemzetközi, 850 informatikai döntéshozó részvételével folyó Cisco-felmérés szerint a megkérdezettek több mint fele használt már munkája során különböző video- és web 2.0-s megoldásokat, a negyedük pedig latolgatta. Többségük ehhez hálózatbővítést tartott szükségesnek. (A piac egyre több Cisco-szaktudású informatikust igényel, a felsőoktatás is mind fontosabbnak tartja a hálózati szakemberek képzését.) A csoportmunka növekvő szerepe a hierarchikus vállalati felépítés ellen és az interaktivitás mellett szól, így nem véletlen, hogy felértékelődött a távoli munkavállalókkal való együttmĹąködést is biztosító, de költségcsökkentést is hozó videotechnológia szerepe, ám a vállalatok hálózatainak többsége erre a felmérés idején még alkalmatlan volt.

Tavaly év elején azonban az „átlagos munkamenet” hossza alapján visszaesést prognosztizáltak, többek között az amerikai közösségi portálok látogatottságában. Egy márciusban végzett Universal McCann-felmérés Magyarországra vonatkozó eredményei szerint a hazai internetezők a második helyen álltak a közösségi site-okon való aktivitás tekintetében, az internetes videók megtekintésében pedig elsők voltunk. A blogolvasás és -írás, a tartalommegosztás és az RSS még nem volt erősségünk, de a felmérés szerint rövid időn belül ez is változhat. A Könyvtári Figyelő tavalyi 1. számában megjelentek szerint a könyvtárak is egyre intenzívebben és szívesebben alkalmaznak web 2.0-s eszközöket. Az USA-ban 2008 első felében a közösségi webhelyek mezőnyének élén, bár részesedése némileg csökkent (72 százalék) a Facebook előtt (40 százalék) még mindig a MySpace áll. Hogy tért nyer-e az üzleti életben a web 2.0, arra ma sem látszik még egyértelmĹą válasz, hiszen a fennmaradásával kapcsolatban is vannak kérdőjelek.

Fenntartható fejlődés

Egy októberben publikált Szonda Ipsos-felmérés szerint csupán a cégvezetők egytizede gondol pozitív környezeti hatást vállalata mĹąködéséről. Kilenctizedük az államtól vár ösztönönzést a fenntartható fejlődésért az előírtaknál többet tevő vállalatok irányába, ez alatt leginkább adókedvezményt, adócsökkentést értettek. 70 százalékuk szerint a környezettudatos üzletpolitika elsősorban szemléletmód és nem pénz kérdése. A területért felelősök minden második cégnél hiányoztak.