Magyarországon ma csak minden hetedik vállalat alkalmaz távmunkát; sokan nem ismerik vagy nem látnak rá belső igényt. A vállalkozások azon hányada, amely már évek óta sikerrel alkalmazza ezt a munkaszervezési módszert, többségében pozitívan vélekedik a távmunkáról. Ezek a vállalatok jellemzően nagyobb hatékonyságról, költségcsökkenésről, és a munkavállalói elégedettség növekedéséről számolnak be - derül ki a Deloitte legújabb, a távmunka hazai ismertségét és elterjedtségét vizsgáló kutatásából.

A terjedés gátja az ismerethiány

Ma még mindig nagyon alacsony ennek a munkavégzési formának a kihasználtsága és tudatos alkalmazása Magyarországon. A kutatás mintáját adó vállalatok mindössze 14 százaléka alkalmaz jelenleg távmunkában munkavállalókat, és csupán további 1 százalék körüli azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek ezt a közeljövőben tervezik bevezetni - mondta Forgács Tamás, a Deloitte vállalati kockázatkezelési tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

A távmunkát nem alkalmazó vállalatok 53 százaléka szerint a tevékenységük nem igényli vagy az elvégzett munka jellege nem teszi lehetővé a távmunka alkalmazását. A kutatás adataiból viszont arra lehet következtetni - tette hozzá Forgács Tamás -, hogy sokan nem ezen okok miatt, hanem egyszerĹą ismerethiány miatt nem alkalmazzák ezt a foglalkoztatási formát. Vagyis a vezetők vagy nem találkoztak ezzel a lehetőséggel, vagy nem tudják, hogyan lehetne alkalmazni vállalatuknál. A távmunkától elzárkózó vállalatok több mint egyharmada (37 százalék) nem tudott okot mondani, hogy miért nem alkalmazzák, illetve miért nem tervezik alkalmazni a távmunkát. Néhányan pedig azért nem tervezik bevezetését, mert problematikusnak ítélik meg az adatbiztonság kérdését, illetve úgy vélik, hogy a bevezetés révén bonyolultabbá válna a kommunikáció.

A kutatás további részében a pozitív választ adók, vagyis a távmunkát alkalmazó vagy bevezetését tervező mintegy 100 vállalat tapasztalatait elemezték mélyebben. A telefonos, illetve mélyinterjús kutatások eredményeit összegezve kiderül, hogy a vállalatok ma elsősorban az értékesítők és ügynökök (57 százalék), menedzserek (38 százalék), informatikusok (28 százalék), mérnökök (13 százalék), pénzügyi szakemberek, illetve tanácsadók (11 százalék) számára biztosítanak távmunka-lehetőséget. Szempontjaik között a munkaerő-megtartás, a céghĹąség, valamint a szélesebb munkaerő-piaci „merítés”, illetve a költségcsökkentés reménye is szerepel.

Forgács Tamás kiemelte: - A távmunkát az említett munkakörökön túl számos további területen is lehetne alkalmazni, de a felsoroltaknál is tapasztalható még körülbelül 8-16 százaléknyi tartalék. Vagyis objektív becslés szerint a cégeknél legalább megduplázható lehetne a távmunkások aránya, csak éppen a cégek nagy része a megvalósításra vonatkozó ismeretek hiányában nem jut el idáig.

A cégek jellemzően technika okok miatt korlátozzák le, hogy mely munkakörökben, és milyen feltételekkel engedélyezik a távmunkát. Egy pénzügyi vállalatnál például feltétel, hogy csak azok az alkalmazottak igényelhetik a távmunkavégzést, akiknek munkakörénél nem szükséges a hozzáférés olyan vállalati rendszerekhez, amelyek ügyféladatokat is tartalmaznak. Másrészt a válaszadó cégek a munkavégzés szempontjából azokban a munkakörökben teszik lehetővé a távmunka alkalmazását, amelyekben az adott munka, és a munka eredménye is jól definiálható, elektronikus csatornán továbbítható, továbbá a meghatározott munkafolyamatok nem igényelnek folyamatos kapcsolattartást a kollégákkal - tette hozzá a Deloitte szakértője.

Forgács Tamás elmondta: A Deloitte felmérésének eredményei, illetve a napjainkban tapasztalható globális tendenciák fényében kijelenthető, hogy az államnak hazánkban is érdemes lehet nagyobb hangsúlyt fektetnie a távmunka ösztönzésére, hiszen a kutatás során a megkérdezett cégek több mint fele jelentette ki, hogy valamilyen kedvezmény vagy támogatás még inkább ösztönözné a távmunka szélesebb körĹą alkalmazását.