A brüsszeli találkozón elért megállapodás azonban jelentősen eltér az Európai Parlament nemrégiben kialakított álláspontjától, és mivel a két intézmény közösen dönt a témában, még hosszas egyeztetések várhatók a végleges egyezmény létrejötte előtt. Brüsszeli várakozások szerint a végső döntésre aligha lehet számítani jövő tavasz előtt.

    Mind a tagországok, mind az EP álláspontja kevésbé radikális, mint az Európai Bizottság eredeti tervei, így például egyikük sem kíván uniós távközlési szuperhatóságot létrehozni, ellentétben Viviane Reding biztossal. De míg a parlament felállítana egy kisebb jogosítványú testületet, a tagországok a nemzeti hatóságok közti együttmĹąködés fokozását is elegendőnek tartják e célra.

    Reding szerette volna kiterjeszteni a brüsszeli bizottság vétójogát is, ezt a törekvést azonban már az EP is jelentősen tompította, a tagállamok pedig csupán azt tennék lehetővé, hogy a szóban forgó esetekben a nemzeti hatóságok figyelembe vegyék a végrehajtó testület véleményét.

    A spektrumkezelésben, a felszabaduló új hullámhosszok elosztásában a bizottság uniós koordinációt tartott volna helyesnek, de a tagországok ragaszkodtak ahhoz, hogy ez a kérdés maradjon nemzeti hatáskörben.

    Számos elemében mindazonáltal közel van vagy egyezik is az uniós intézmények álláspontja. Ilyen például, hogy a nemzeti hatóságoknak joguk van kötelezni a vezető szolgáltatókat, hogy hálózatukat más versenytársakkal is osszák meg.