Az IVSZ említett ICT-piaci tanulmánya a 2007. évi magyarországi informatikai belső és export-, illetve a távközlési szolgáltatási piacok méretét, szerkezetét és az előző évhez hasonlított alakulását tárgyalja.

Néhány módszertani jellemző

A 400 hazai informatikai cég – 200 nagyvállalat, illetve államigazgatási intézmény, valamint reprezentatív mintavétellel kiválasztott 200 kkv – kérdőívekre adott válaszaira épülő kutatás az idén terjedt ki először a távközlési szektorra is. A hazai cégek piacfelosztása szerint csoportosított, megoldásorientációjú technológiai szegmentáció némiképp eltért a globális kutatócégek standard metodológiájától. Az összesen 24 – 8 hardveres, 13 szoftveres és 3 termékhez nem kapcsolódó, diszkrét szolgáltatás – technológiai szegmensre vetített eredmények minden esetben megoldásokra, pl. szerverek esetén termékre és hozzá kapcsolódó IT-szolgáltatásokra vonatkoztak.

Tevékenység szerint sajáttermék-értékesítést, viszonteladást, illetve IT-szolgáltatást különböztettek meg, de a szokásos részpiacok, mint hardver, szoftver és IT-szolgáltatás mentén is csoportosítottak az adatok. Cégméret szerint háztartások és mikrovállalkozások, kis, közepes és nagy cégek, illetve költségvetési intézmények szerinti bontás szerepelt a kutatásban. Vertikális, iparági logika szerint 11 iparágat különböztet meg a tanulmány.

Informatikai költések megoszlása

Távközlési szolgáltatásokra tavaly 900, míg informatikaiakra 590 milliárd forintot költöttek a hazai felhasználók. A 900 milliárd forint durván 30/50/20 arányban oszlott meg a vezetékes, a mobil-hangszolgáltatások, illetve az internet-hozzáférési és adatszolgáltatások között. A mobil irányába történő elmozdulás hatására évek óta zsugorodó vezetékes hangszolgáltatási piac nem generált automatikusan piacnövekedést a mobil-hangszolgáltatók oldalán. Ez utóbbiak közti éles verseny ugyanis nem enged az előfizetési díjakon komoly bevételnövekedést realizálni. Ezért a Marosvári Gábor, az IDC Hungary kutatást végző vezető elemzője szerint mind a vezetékes, mind a mobilszolgáltatók az értéknövelt adatátviteli, internetszolgáltatások felé diverzifikálták a portfóliójukat. A mobilszolgáltatóknál nagyon markánsan megjelent a mobil internet-hozzáférés, a mobil tartalomszolgáltatás, és a vezetékes szolgáltatók is egyre inkább a széles sávú internetből s újabban az IPTV-ből igyekeznek bevételeket generálni. Tavaly, a fenti okok miatt, nemcsak megállt a távközlési piac évenkénti folyamatos bővülése, de 2006-hoz képest még 2 százalékkal zsugorodott is.

Az informatikai költéseket nézve úgy tĹąnik, még 2007-ben sem tudatosult a hazai cégekben az informatika hatékonyságnövelő szerepe. Továbbra is a hardverköltések túlsúlya dominál (arányuk 40 százalék), s a bevételeknek alig 15 százaléka származik csak szoftverértékesítésből. A távközlésivel ellentétben, ez a piac ugyan még bővül, de két éve már csökkenő mértékben, tavaly 4,4 százalékos volt az előző évhez képest a bevételnövekedés.

Más oldalról vizsgálva a hardver-szoftver szolgáltatások piacát, Marosvári Gábor hozzátette, a hardverpiacok a globális áresések miatt már idehaza sem tudnak látványos növekedést produkálni, míg a szoftverlicenc-értékesítések, ha visszafogottabb ütemben is, de tavaly még bővültek. A legdinamikusabb szegmens azonban még mindig az informatikai szolgáltatásoké.

Mélyebbre hatolva

Továbbra megoldásokról beszélve, az aggregált technológiai szegmensek szerinti tagolásban a hardverek piacán tavaly is a desktopoldali kliensmegoldások (PC-k, notebookok, perifériák, monitorok stb.) vitték el a pálmát, bár a növekedés üteme csak 1 százalékos volt. A volumen stagnálása, illetve a verseny miatti áresés elsősorban a már 2007-ben is 1 százalék visszaesést produkáló szerver- és az adatközponti hardverpiacon (pl. tároló rendszerek, kiszolgálók) érvényesült. A hardverkategória legdinamikusabb piaca a hálózati és a biztonsági eszközöké volt, az értékesítésükből származó bevétel tavaly 3,5 százalékkal haladta meg az előző évit.

A szoftvereknél, a rendszerinfrastruktúra-megoldások (operációs rendszerek, felügyeleti és a biztonsági szoftverek) egészséges, 8 százalékos bővülésénél is erőteljesebb növekedést produkált az alkalmazásszervereké, amely így a 2007-es magyar informatikai piac legdinamikusabb szegmense lett. Az integrációs szoftvereket, adatbázis-kezelőket, adatintegrációs és fejlesztőeszközöket magában foglaló kategória éves növekedése egyedüliként haladta meg a 10 százalékot. A szoftverpiac legnagyobb szegmensét jelentő, a felhasználók IT-büdzséjének gyakorlatilag felét kitevő alkalmazások értékesítéséből származó bevételek is, bár visszafogottabb ütemben, de növekedtek.

Végfelhasználói költések

Az informatikai költések jelentős hányadát tavaly is három szektor, az IT-, távközlési és médiacégek, a pénzügyi szolgáltatók, valamint az állam- és közigazgatás produkálta. A kiadások 20 százalékát, 115–117 milliárd forintnyi összeget az IT, a távközlés és a média hármasa generálta – az informatikai cégek egymás közti tranzakcióit is beleértve –, míg a másik kettő egyenlő arányban, 19-19 százalékkal vette ki a részét az informatikai költésekből. Az egyenlő arány azonban nem azonos dinamizmust jelent, mert amíg 2006-hoz képest 8-9 százalékos bővüléssel a pénzügyi szektor volt a tavalyi informatikai piac legdinamikusabban bővülő felhasználóoldali szegmense, az egészében véve még mindig domináns költségvetési szféra költése csupán 1-2 százalékkal haladta meg az előző évit.

A cégméretet tekintve, 40 százalékos aránnyal, a top 200 nagyvállalat és a közszféra költései domináltak. A kis- és középvállalatok együttesen a nagyvállalatokéval közel azonos szintet értek el, míg az informaikai cégek számára továbbra is csak elenyésző bevételt hozó háztartások még mindig elsősorban hardvervásárlásra költenek.

Helyünk a régióban

Az euróban számolt informatikai költések régiós összehasonlításában a kutatás adatai szerint hazánk még mindig a harmadik helyen áll Lengyelország és Csehország mögött (helyünk az egy főre vetített költést ketintve sem változik, de Lengyelország a középmezőnybe szorul), azonban dinamikáját tekintve tavaly – a csehekkel együtt – sereghajtóvá vált. A viszonylag alacsony bázisról induló Románia és Bulgária, vélhetően a dinamikus GDP-növekedés eredményeként, 20 százalék feletti növekedéssel ugrott az élre. Ez utóbbi piacok mai fejlettsége azonban nem mérhető össze a hazaival, de félő – tette hozzá Marosvári Gábor –, hogy ha a jelenlegi ütemben folytatódik a magyarországi piacbővülés, hamar elolvad a ma még meglévő különbség.

Kommentár

A kutatás eredményeit az IVSZ részéről az alelnök, Keresztes János kommentálta. A távközlési piacnál a nagyobb szolgáltatóknak a nagyobb profitrátájú szolgáltatások irányába történő mozgását emelte ki, és az informatika és távközlés nagyarányú konvergenciájára hívta fel a figyelmet. Az új, a frekvenciát nézve inkább adat-, semmint mobilszolgáltató piacra lépésének engedélyezését a kormánynak az adatszolgáltatási piac árainak csökkenését célzó nagyobb verseny generálásának szándékával magyarázta.

Az informatikai költéseknél, az informatikai projektek egészséges 25/25/50 százalékos hardver/szoftver/szoláltatás arányára hivatkozva, egészségtelennek tartja a hatékonyságnövelő helyett még mindig az infsrastrukturális beruházások dominanciájára utaló 40 százalékos hardverköltést. A szoftverek piacánál, bár a tanulmány erre nem tért ki, az állam- és közigazgatásban folyó, a hazai szoftvercégeket nehéz helyzetbe hozó nagyarányú, költséges és indokolatlan egyedi programfejlesztésekre hívta fel a figyelmet.

A felhasználóoldali költéseknél szintén a közszféra került Keresztes kommentárjának fókuszába. Elsősorban a saját forrásokból történő, illetve a hatékonyságnövelő államigazgatási informatikai projekteket hiányolta. S mert a tavalyi volt az utolsó év, amikor a szféra EU-forrásokra támaszkodhatott, nincsenek az idei költéseket illetően illúziói. Keresztes szerint az államigazgatás (is) még mindig csupán költségnek és nem hatékonyságnövelő eszköztárnak tekinti az informatikát.

A bankszektorban ugyan a válság miatt az IVSZ a jövőben erőteljes visszaeséssel számol, ugynakkor úgy vélik, a krízis itt lesz a legyorsabb lefutású. A többi piacon egyértelmĹąen visszaesésre számítanak.

A kkv-k, köztük az informatikaiak, helyzete is kritikus. Az EU 42 millió kkv-t és 23 ezer nagyvállalatot számlál, Keresztes szerint az intézkedései többsége mégis ez utóbbiak érdekében történik. Ha bizottságok felőli nyomásra mégis születnének kkv-kat segítő törvények, hatásuk 8-10 év múlva érződne, ami az EU gazdasága egészére nézve negatív üzenettel bír.

A fentiekből is következően a válság hatására a kkv-k kerülnek a legszorongatóbb helyzetbe. Az EU-n belül a kkv-k fejlesztésére kiírt pályázatok kb. 80 százalékának megvalósítása – Magyarországot kivéve, ahol ez az arány 5 százalék – banki kölcsönből fedezett, vagyis a kkv-k növekedését a bankok finanszírozzák. A kkv-k ezért, túl a leálló nagyvállalatok miatti piacvesztésükön, fejleszteni is képtelenek az ellehetetlenülő banki finanszírozásuk miatt. Keresztesi szerint az, hogy a hazai kkv-k informatikai ellátottsága a leggyengébb a térségben, a fentieken túl az EU-támogatások magas bürokráciatartalmuk miatti alacsony kihasználtságával és a kkv-k felkészületlenségével is magyarázható. Cégen belül nincs hozzá apparátus, de a szükséges informatikai szolgáltatást megfelelő áron és minőségben nyújtani képes szolgáltató sincs a közelükben.

Amiben nyerők lehetünk

Keresztesi János úgy véli, mivel többek között szakemberhiány miatt nem tudunk a szomszédos országokét (pl. Szlovákia, Bulgária, Ukrajna) meghaladó növekedést elérni, fel kell hagynunk a szoftverfejlesztés exportjának illúziójával. Ugyanakkor van mit keresnünk az innováció, a minőségi munka terén. A kreativitás előtérbe helyezése, a k+f támogatása és az ehhez igazított oktatási rendszer még hozhat a konyhára. S bár a közép- és felsőoktatás mai trendjei mintha ez ellen dolgoznának, az IVSZ lát reményt – akár az Oktatási és Kulturális Minisztériummal is – változtatást célzó együttmĹąködésre, amelyet a középiskolák jelenlegi, a természettudományok oktatásának az innovációra gyakorolt káros gyakorlatának korrigálásával kellene kezdeni. Az anyagiakért és ezzel összefüggésben a diákokért versengő egyetemek és főiskolák többsége – bár akadnak kivételek – ma a minőség helyett a mennyiségre hajt. Míg egyik oldalon veszélyben a mérnök-, illetve mĹąszakitanár-képzés, más egyetemeken teljes évfolyamok landolnak minőségi szakemberként innovatív cégeknél. A lehetőségek feltérképezésére és az egyensúly megteremtésére is tervez az IVSZ lépéseket.

A szövetség elnöke, Klotz Tamás itt érezte fontosnak megemlíteni a pozitív hazai részvétellel és eredménnyel zárult EU FP6 és a 2007–2013 közötti időszakra szóló FP7 keretprogramot. Az első három pályázat kiírása a közeljövőben várható. A hazai kutatói közösség hatékony felkészülésének az IVSZ is részese.