A hatékonyság növelésére számos módszer alkalmazható - az egyik ilyen a japán eredetĹą „20 keys”, amely húsz alapvető vállalatvezetési és ésszerĹąsítési praktikával segíti a kitĹązött célok elérését.

- A „20 kulcs” egy a japán autógyárakban alkalmazott hatékonyságfejlesztő módszer, ami elősegítheti, hogy a vállalat minél versenyképesebb és jövedelmezőbb legyen, valamint, hogy hosszú távon is fenntartható üzleti sikereket érjen el. A ma már világszerte több mint 30 országban alkalmazott módszer lényege az értékteremtéssel nem járó tevékenységek feltárása és megszüntetése, a folyamatos fejlődést támogató húsz gyakorlatias, egymást erősítő módszer alkalmazásával - mondta Gruhala Péter, a Deloitte Vezetési tanácsadás üzletágának vezetője.

A „20 kulcsot” megalkotója, Iwao Kobayashi a Toyota menedzsment-rendszerét alapul véve fejlesztette ki, ám nem csak a termelést folytató cégeknél, hanem kisebb módosításokkal minden vállalatnál alkalmazható – hívta fel a figyelmet a Deloitte szakértője.

A 20 kulcs:

1. Munkahelyi környezet kialakítása
2. A szervezet ésszerĹąsítése/ egyértelmĹą célok felsorakoztatása a szervezet minden szintjén
3. Csoportmunka
4. A gyártásban lévő készletek csökkentése
5. Gyors átállást biztosító termelési technológiák
6. Folyamatok állandó elemzése és fejlesztése (Kaizen)
7. Hibák teljes kiszĹąrése a gyártási/termelési folyamatban
8. Azonos gyártási/termelési folyamatok összekapcsolása
9. Berendezések/ gépek eredményes karbantartása
10. Munkafegyelem
11. Minőségbiztosítás
12. Megfelelő beszállítók kiválasztása
13. Pazarlások megszüntetése
14. Az alkalmazottak fejlődésének ösztönzése, ötleteik felhasználása a vállalat fejlődéséhez
15. Sokoldalú tehetségek gondozása, keresztképzések
16. A gyártás/szolgáltatás tervezése
17. Hatékonyság ellenőrzése
18. Az információs technológia célirányos bevezetése és kiaknázása
19. Az anyagok és az energia megóvása
20. Vezető technológiák biztosítása

A „20 kulcs” segítségével történik a vállalat költséges és gazdaságtalan folyamatainak feltérképezése, melynek során a 20 terület mentén haladva 1-től 5-ig terjedő skála segítségével értékelik az adott tevékenység jellegét, erősségeit, gyengeségeit, és ezután határozzák meg a szükséges fejlesztés irányát. A módszer az ISO szabványok szerinti mĹąködéssel jól integrálható - tette hozzá Gruhala Péter.

Gruhala Péter kiemelte: A rendszer kialakításának költsége tulajdonképpen gyorsan megtérülő befektetésnek tekinthető annak tudatában, hogy milyen nagyságrendĹą megtakarítást érhetnek el a vállalatok az alkalmazásával. Ráadásul a módszer minden vállalat számára hatékony megoldást jelenthet, legyen az akár multinacionális, akár kisvállalat. A módszert alkalmazók között olyan modern gondolkodású nagy cégeket is megtalálhatunk, mint például a németországi Siemens, a szingapúri Seiko vagy a japán Sanyo, Magyarországon ilyen például a győri Audi.”

Mint az mára már a gyakorlatból kiderült, a 20 kulcs együttes alkalmazása átláthatóbbá teszi a vállalat mĹąködését, a dolgozók motivációja nő, a vállalat stratégiai céljai könnyebben és gyorsabban elérhetővé válnak. Nő továbbá a vállalat termelékenysége, a termelési ciklus lerövidül, a hatékonyabb mĹąködés következtében pedig csökkenek a költségek, azaz a vállalat profitabilitása javul. Ennek feltétele, hogy a módszert alkalmazó vállalatok a 20 keys finomhangolásával olyan követelményrendszert határozzanak meg maguknak, amely tökéletes összhangban áll a vállalat üzleti céljaival, minden vezetői szint számára érthető, egyértelmĹą feladatokat fogalmaz meg, és a vállalat összes munkatársát képes bevonni, sőt motiválni is. – tette hozzá.

A Deloitte szakértője szerint a módszer igazán hosszú távon fejti ki hatását, legnagyobb előnye viszont éppen az, hogy már nagyon rövid idő alatt is mérhető eredményeket produkál. Vagyis a vállalatok közvetlen terhei két-három hónappal a bevezetést követően csökkennek, és ezzel párhuzamosan nő a mĹąködésük hatékonysága is. Számos példa mutatja, hogy a felesleges eszközök selejtezésével vagy eladásával, a rendszerbe állított gépek szakszerĹą kezelésével, a vállalatok teljes energiafelhasználásának ésszerĹąsítésével – például a fĹątési rendszer korszerĹąsítése, az energiapazarló gépek és folyamatok kiiktatása révén - számottevően csökkenthetők a felesleges kiadások.

De a munkatársak megfelelő tréningezésével, valamint szigorúbb minőségbiztosítási kritériumok bevezetésével például jelentősen visszaszorítható a termelésben a selejt aránya is. Az egyértelmĹą feladatkijelölés, és az optimalizált gyártási folyamatok – például a kiscsoportos feladatvégzés – a tapasztalatok szerint mind a hatékonyság növelését eredményezik. Azzal pedig, hogy a gyártásban dolgozó munkatársak ötleteit is felhasználják a folyamatok kialakításában, már egy kisebb termelő vállalatnál is több száz munkaóra spórolható meg éves szinten, de például csökkenthető a munkahelyi balesetek száma is – hívta fel a figyelmet Gruhala Péter.