Ezért szolgált különösen örömünkre dr. Kovács V. Gábor infokommunikációs szakjogász, a Magyar Infokommunikációs Szakjogászok Egyesülete elnökségi tagjának a Perek, szabálysértések címĹą táblázatos összeállításunk kapcsán megfogalmazott véleménye, amelyben örömét fejezi ki, hogy „a Business Online-on nyilvánosságot kapnak ezek a szektor szempontjából jelentős jogi ügyek.”

A szakjogásznak különösen a táblázatban feltüntetett egyik eset, nevezetesen a BKV-nál történt adatlopás keltette fel a figyelmét, mi pedig az ennek apropójából a magyar jogrendszer idevonatkozó passzusaira, illetve a büntethetőség mértékére való hivatkozásait véltük minden olvasónk számára hasznosnak. Így az alábbiakban ezekből idézünk néhányat.

Valós világ vagy informatikai rendszer – egyre megy

Dr. Kovács V. Gábornak az informatikai rendszerekbe történő betörésekkel és kémkedéssel kapcsolatos jogi témájú, sok hasznos információval szolgáló eszmefuttatását a már említett, a szakjogász szerint több bĹąncselekmény megvalósulását is feltételező BKV-eseten túl az audiovizuális tartalmak fájlmegosztó rendszereken történő közzétételének érdekes jogi helyzete is ihlette.

A magyar jogrendszerben – a valós, fizikai világban történő magánlaksértéshez hasonlóan – az informatikai rendszerbe történő jogosulatlan belépés, illetve abban maradás már önmagában is bĹąncselekmény – írja Kovács –, és akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A jogosulatlan belépés attól függetlenül büntetendő, hogy az elkövető szándéka mire terjedt ki, így a puszta kihíváskeresés motivációja nem legalizálja a rendszerekbe történő belépést. Ezért a tevékenység akkor is büntethető, ha nem bizonyítható, hogy a behatolás adatokat változtatott meg vagy kárt okozott volna a rendszerben.

Halmozott bĹąncselekmény

A károkozás, illetve az elkövető szándéka minősített esetként nagyobb büntetési tétellel, így akár kétévi szabadságvesztéssel is büntethető, amennyiben a jogosulatlan belépés mellett az elkövető a rendszerben tárolt adatokon bizonyos mĹąveleteket végez, vagy a rendszer mĹąködését akadályozza.

A jogosulatlan belépéshez kapcsolódóan a szükséges felhasználónevek, jelszavak, szoftverek készítése, megszerzése és forgalmazása szintén önállóan büntetendő cselekmény. Még akkor is így van, ha felhasználásával ténylegesen nem valósul meg jogosulatlan belépés. Így bĹąncselekmény lehet a későbbi jogosulatlan belépést lehetővé tevő szoftver készítése. Amennyiben a betörés során megszerzett adatok üzleti titoknak minősülnek, úgy gazdasági titok megsértése valósul meg, és az elkövető három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

KözérdekĹą üzem mĹąködésének megzavarása

Amennyiben a betörés célpontja olyan rendszer, amely közforgalmú tömegközlekedési üzem mĹąködéséhez szükséges – utal dr. Kovács V. Gábor a BKV esetére – felmerülhet bĹąncselekményként a közérdekĹą üzem mĹąködésének megzavarása, amelynek kísérlete akkor is büntetendő, ha nem következik be a mĹąködés jelentős megzavarása.

Egy-egy jogosulatlan betörés esetében általában szóba kerülhet még az ötévi szabadságvesztéssel is büntethető magántitok jogosulatlan megismerésének bĹąncselekménye, amennyiben a betörés célja magántitok, azaz olyan információ megszerzése, amelynek nyilvánosságra kerülése a sértett számára érdeksérelmet jelent.