A brazil, kínai, indiai és dél-afrikai nagyvállalatok a fejlett gazdaságok cégeinél jóval gyakrabban tekintenek úgy a kockázatkezelésre, mint a versenyelőny növelésének (88% – 44%), illetve az innováció és a kreativitás ösztönzésének (73% – 43%) eszközére. Ezzel összhangban egyesült államokbeli és európai társaiknál jóval gyakrabban költenek kockázatkezelési stratégiák és rendszerek kidolgozására (54% – 36%) - olvasható a BT tanulmányában.
 
A fejlődő országok vállalatai nagyobb valószínĹąséggel alkalmaznak igazgatósági szintĹą biztonsági vezetőt vagy kockázatfelelőst, értékesebb beruházásnak tartják a biztonságot, és kétszer akkora valószínĹąséggel rendelkeznek globális kockázatkezelési stratégiával. A kutatási eredmények a közvélekedéssel ellentétben azt mutatják, hogy egyre inkább a fejlődő országok válnak a nemzetközi együttmĹąködések kezdeményezőivé.

A fejlődő világ vállalatainak túlnyomó többsége (89%) a jövőbeni siker elengedhetetlen feltételének tartja a cégen belüli és a vállalatok közötti nemzetközi együttmĹąködést. Nagy százalékuk (68%) azonban úgy véli, hogy kockázatkezelésre vonatkozó biztosítékaikat a fejlett piacok – különösen az infokommunikációs technológia területén – fenntartásokkal fogadják, ami egyértelmĹąen hátráltatja a sikeres együttmĹąködést.

Francois Barrault, a BT Global Services vezérigazgatója elmondta: „A fejlődő piacok tisztában vannak a lendületes gazdasági növekedést produkáló országokra jellemző kockázatokkal. Kutatási eredményeink azt mutatják, hogy a nemzetközi együttmĹąködés mellett elkötelezett fejlődő országok még a nyugati mércét is meghaladó kockázatkezelési stratégiákat dolgoznak ki. Ezzel azt bizonyítják partnereiknek, hogy méltóak a bizalomra és érdemes támogatni a vállalataikban rejlő innovációt és kreativitást.”

Brazília, Kína, India és Dél-Afrika vállalatainak 72 százaléka rendelkezik a nagyobb globális események hatását figyelembe vevő kockázatkezelési stratégiával – szemben az Egyesült Államok és Európa vállalatainak csupán 48 százalékával. A fejlődő gazdaságok vállalatai szerint a következő egy évben az energia- és vízellátás biztonsága jelenti a legnagyobb globális kockázatot, a második helyen a globális gazdaságnak az amerikai recesszió nyomán kialakuló lassulása áll. Az érett piacok vállalatai összességében véve kevésbé aggódnak a jövőbeni kockázatok miatt, bár 36 százalékuk úgy véli, hogy mĹąködését befolyásolná, illetve erőteljesen befolyásolná egy potenciális globális gazdasági visszaesés.

Barrault hozzátette: „A fejlett piacok vállalatai eléggé magabiztosan vélekednek a globális kockázatok – köztük a járványok, a terrorizmus vagy a vízellátás biztonságát fenyegető veszélyek – mĹąködésükre gyakorolt lehetséges hatásáról, de ironikus módon lehetséges, hogy kevésbé felkészültek ezekre a globális fenyegetésekre, mint fejlődő országokbeli társaik. Fontos, hogy a nemzetközi szervezetek kockázatkezelési terve minden lehetséges eseménnyel számoljon – függetlenül attól, milyen valószínĹątlennek tĹąnik a kockázat. Ezt – a fejlődő piacok gyakorlatához hasonlóan – felesleges teher és kiadás helyett olyan lehetőségnek kellene látniuk, amely révén ösztönözhetik a fejlődést és az innovációt.”

A „Threatening Skies: Risk in the Global Economy” (Viharfellegek: kockázatok a globális gazdaságban) címĹą jelentés teljes szövege letölthető.

 

• A fejlődő piacok vállalatainak 65 százaléka rendelkezik biztonsági vagy kockázatkezelési vezérigazgatóval, illetve ezzel egyenértékĹą beosztású alkalmazottal. A fejlett piacok 72 százaléka nem rendelkezik ilyen vezetővel.
• A fejlődő piacok cégeinek 81 százalékánál a biztonsági vagy kockázatkezelési vezető az igazgatóság tagja – a fejlett piacokon csupán a vállalatok 59 százalékánál van ez így.
• A fejlődő piacok vállalatainak 60 százaléka úgy véli, hogy a határokon átívelő vagy országok közötti együttmĹąködés nagyobb biztonsági kockázatot jelent adataikra és így mĹąködésükre nézve, mint a helyi piacon zajló üzleti tevékenység. Az egyesült államokbeli és európai válaszadók csupán 41 százaléka osztja ezt a nézetet.
• A fejlődő piacok vállalatainak többsége (57%) elismeri, hogy a nemzetközi kiberkémkedés, hackertevékenység és webes csalások nagyobb valószínĹąséggel indulnak fejlődő országból.
• A fejlődő piacok válaszadóinak 61 százaléka úgy gondolja, hogy a belső (dolgozói) kockázat jelentette fenyegetés épp olyan nagy, mint a külső veszélyeké.
• A fejlődő piacok cégei egyesült államokbeli és európai társaiknál nagyobb arányban vélekednek úgy, hogy a munkaerőpiacra kikerülő fiatalok fejlett infokommunikációs technológiákon és online szolgáltatásokon felnőtt új generációja olyan biztonsági attitĹąddel rendelkezik, amely veszélyt jelenthet a céges hálózatra nézve (66% - 39%).