A fogyasztók egyre kiábrándultabbak a televízió által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban, viszont továbbra is rendkívül hĹąségesek kedvenc mĹąsoraikhoz – derül ki az Accenture által végzett Globális MĹąsorszolgáltatási Fogyasztói Felmérésből.

A felmérés azt mutatja, hogy bár továbbra is a televízió számít az uralkodó tömegkommunikációs eszköznek (az emberek 97%-a néz tévét egy átlagos héten), a fogyasztás összetétele különböző ismérvek szerint változó – ide értve például a földrajzi helyet, életkort, társadalmi és szociális helyzetet. Noha a fogyasztók 70%-a több mint négy mĹąsort néz hetente, 71% százalékuk ezt négy vagy több televíziós csatornán teszi.

A csatornák ilyen gyakori váltogatása azt jelzi, hogy a fogyasztók számára fontosabb, milyen mĹąsort akarnak nézni, mint az, hogy ez melyik (általuk már esetleg megszokott) csatornán megy. Ez lehetőséget ad a tartalmak készítőinek – stúdióknak és különböző hálózatoknak – arra, hogy több csatornán és többféle eszközön keresztül szolgáltassanak tartalmat a fogyasztóknak. Így új lehetőségek nyílnak a fogyasztókkal történő kapcsolatteremtésre, és ezáltal teljesen új bevételi források hozhatók létre - állapítja meg a felmérés.

A felmérés azt is kimutatta, hogy a válaszadók 83 százaléka elégedetlen az élő (pl. sugárzott mĹąsorok, kábel TV) mĹąsorszolgáltatásokkal, egyharmaduk (33%) még mindig 8 vagy több mĹąsort néz hetente – ez a szám amerikai fogyasztók esetén 41%, a briteknél 39%. A fogyasztói viselkedés ilyen irányú változása komoly veszélyt jelent a televíziós hálózatokra, ha nem lesznek képesek a tartalmakat közvetlen módon, új, digitális csatornákon keresztül eljuttatni a fogyasztókhoz.

"A mai fiatalok elégedetlenebbek a hagyományos televíziózás nyújtotta élménnyel, és egyre jobban érdeklődnek az új lehetőségek hozzáférhetőségét illetően” - mondta David Wolf, az Accenture Média és Szórakoztatás ágazatának egyik vezetője. Wolf más említésre méltó tendenciára is rámutatott.

Az Egyesült Államokban a 18-24 éves korosztály 46%-a néz mĹąsorokat mobileszközökön, az 55 évnél idősebbek esetében azonban ez az arány jóval alacsonyabb (19%). Ez a drámai viselkedésbeli eltérés jelenti a változás szelét, amely végleg át fogja formálni a tartalomkészítési és -terjesztési piacot világszerte.

“A 35 év alatti korosztály tagjai gyakrabban nézik a mĹąsorokat alternatív eszközökön, jobban ismerik az igény szerinti (on demand) televíziózást, jobban szeretik akkor nézni a mĹąsorokat, amikor akarják, és nagyobb hajlandóságot mutatnak a fizetős letöltések iránt” – állapította meg Wolf.

A felmérés szerint a fogyasztóknak már kialakult valamilyen elképzelésük arról, milyen típusú tartalom illik leginkább az egyes készülékekhez. Négyből egy (27%) szívesen nézne teljes TV sorozat epizódokat a PC-jén, míg ugyanennyien (27%) szeretnének közérdekĹą információhoz jutni; 26 százalékuk általában nem tévén szeretné az új mĹąsorokat nézni; 25 százalékuk pedig a tartalmakat saját maga szeretné szerkeszteni. Kevesebben szeretnének program-ismertetőket (16%) vagy a TV sorozatok rövidített verzióit.

“A felhasználó által generált tartalmak nagyon népszerĹąek a mobiltelefonokon, amelyek a mobil készülékek egyre bővülő fénykép- és videóadottságait tükrözi, valamint a szemtől szemben és üzenetküldés útján való megosztás képességét” – mondta Wolf.

A felmérés továbbá úgy találta, hogy háromból több mint egy felnőtt (37%) hajlandó valamilyen módon fizetni, hogy egy digitális szolgáltatótól tévémĹąsorokat töltsön le, akiknek a fele havi díjat részesítené előnyben a korlátlan letöltés fejében, és nem sokkal vannak kevesebben azok, akik egy adott sorozat egy évadáért fizetnének. Harminchárom százalék részesítené előnyben a fizetés nélküli megtekintést,a programokba szerkesztett reklámok megnézéséért cserébe.

A felmérés megállapításai aláhúzzák azt a tényt, hogy a felhasználóknak ma világszerte nagyobb hatalmuk van, mint valaha abban a tekintetben, hogy mit nézzenek, mikor nézzék és milyen készüléken. A mai digitális környezetben egyre jobban elmosódik a definíció, hogy mi is a TV és annak célja, mivel ambiciózus új belépők, csatornák és interaktív lehetőségek özönlenek be mindenhonnan.

A felmérés feltárta, hogy különböző országokra és régiókra különböző fogyasztói magatartás jellemző. Az átívelő trendek – és stratégiák, hogy kielégítsék a fogyasztói igényeket – lehetnek globálisak, de a helyi megvalósítás helyi ismereteket igényel és a gyorsan változó fogyasztói ízlés, elvárás és vágyak tudatosságát.

“Amit ezeknek a földrajzilag tagolt eredmények mindegyike kihangsúlyoz, az az, hogy az egy kaptafára épülő digitális szolgáltatás nem fog mĹąködni. Az iparág szereplőinek szükségük van a ”gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” koncepcióra. Nem véletlen, hogy a legnagyobb tartalom-előállítók felvásárlások sorát végzik a feljövőben lévő piacokon, hozzáférést keresve a fejlesztésekhez, tudáshoz és tartalmakhoz – egyrészt, hogy azokat helyileg hasznosítsák, másrészt, hogy újrahasznosítsák őket világszerte a fejlett és a feljövőben lévő piacokon” - mondja Orosz Zoltán, az Accenture magyarországi irodájának rendszerintegráció és technológiai üzletági igazgatója.

A felmérés további eredményei:

• Egy átlagos hét során számos mĹąsort tekintenek meg alternatív készüléken  (nem TV-n) keresztül. Nyolc ország felnőtt lakosságát vizsgálva, egy átlagos héten háromból egy fér hozzá a mĹąsorokhoz alternatív készüléken keresztül – ez az érték Olaszországban (41%), Franciaországban (36%) és Spanyolországban (35%) a legmagasabb, míg Brazíliában a legalacsonyabb (17%). 10 megkérdezett felnőtt közül heten néznének szívesen adásokat számítógépeiken.
• A nézők egyre inkább megkülönböztetik, hogy az adott mĹąfajokat élőben vagy on-demand módon részesítik előnyben. A lakosság közel fele (46%) szívesebben nézi a sportközvetítéseket és a hírmĹąsorokat egyenes adásban. A megkérdezettek 23 %-a szerint a helyzet komikumok (sitcom-ok) és a drámák nézése on-demand módon a legélvezetesebb.
• A rögzített mĹąsorfolyamú televíziós csatornák esetében a legkevésbé a reklámok kedveltek. A reklámok messzemenően a leginkább kifogásolt mĹąsorok (64%). Második helyen áll, hogy nincs lehetőség a visszatekerésre (40%), ezt követi, hogy a mĹąsorokat nem lehet tetszőleges időpontban megtekinteni (38%).  Sokkal kevésbé találják zavarónak a számukra érdektelen tartalmakat (14%), és hogy otthonukon kívül nem tudják a mĹąsorokat megnézni (8%) nincs lehetőségük interakcióra (7%), illetve a mĹąsorok értékelésére (7%).