A pénzügyi szektor prominenseivel készült mélyinterjúkon alapuló tavalyi felmérés jellegzetességeiről háromnegyed éve már beszámoltunk. Most a minimum 50 főt foglalkoztató, a hazai gazdasági szektorok gyakorlatilag mindegyikét felölelő 750 cég (ez az 5300 ide sorolható vállalat csaknem 15 százaléka) informatikai vezetőinek válaszaiból igyekeztek környezettudatosságuk mibenlétére, okára és eredményeire következtetni. A felmérés csak a válaszokra támaszkodott, s nem vizsgálta a helyszíneken, hogy a cégek a hallottaknak megfelelően mĹąködnek-e, vagyis hogy az elvben környezettudatos vállalatok gyakorlatában is jelen van-e a környezetvédelem, s ha igen, milyen mértékben.

A szabály az szabály

A környezetkímélő üzleti magatartás, szektortól függetlenül, ma még erősen szabályozásfüggő. Vagyis a környezetvédelem fő mozgatórugói – kiemelten a közép- és nagyvállalatoknál – elsősorban a törvényi és egyéb szabályozások által megszabott előírások; az önkéntesség ritkaságszámba megy. Ám ez nem nemzeti sajátosság, a környezettudatosságnak a nemzetközi vállalati kultúrában sincs komoly múltja (mint ahogy a jelenlegihez hasonló mértékĹą környezetkárosításnak sem), mégis azt kell megállapítani, hogy mint az üzleti élet, etika stb. terén, itt is a multinacionális vállalatok hazai leányainál jobb a helyzet. Az elkötelezettség mértéke a cég méretével egyenes arányban nő. Környezettudatosságuk inkább aktív, mint passzív szemléletĹą, vagyis kevésbé tartják fontosnak a környezet állapotával kapcsolatos tájékozottságot, mint pl. a környezetük állapotára való odafigyelést vagy az annak megőrzését célzó tudatos felelősségvállalást.

Elkötelezettség

A környezettudatos mĹąködést befolyásoló tényezők közül a felsővezetői elkötelezettség került az első helyre, de a tevékenység szabályozottsága is dobogós lett. Ugyanakkor jól kivehető, hogy a bevétel növekedésével a környezettudatosság megvalósítása már alsóbb vezetői szerepkörbe tartozik. Versenyképességi tényezőként viszont – az oktatás és az egészségügy kivételével – minden ágazatban az utolsó helyre szorul.
A részt vevő cégek 61 százaléka tudta értelmezni a környezettudatosságot saját tevékenységére, s csak mindössze 7 százalék mondott e tekintetben nemet. Magasnak számít a bizonytalanok 32 százalékos aránya. A mezőgazdasági és halászati ágazatba tartozók vélték a legkevésbé nélkülözhetőnek a környezettudatos mĹąködést, s az építőipari és pénzügyi vállalkozások tartották a legkevésbé kivitelezhetőnek.

Beszerzésnél kevésbé fontos

Tény továbbá, hogy ma már a hazai közép- és nagyvállalatoknak is csupán 7 százaléka tartja a környezettudatos mĹąködést összeférhetetlennek a költséghatékonysággal, ám a környezettudatos mĹąködés fontosságának megítélésében bizonytalanok aránya viszonylag magas (37 százalék). A beszerzési döntéseknél sokkal kedvezőtlenebb a helyzet, itt a környezet védelme 11 százalékos aránnyal – az ár, a minőség, a teljesítési határidő, az élettartam és a TCO mögött – az utolsó helyen szerepel. A 750 cég 47 százaléka számára a beszerzésnél csak annyiban kerül előtérbe a környezetvédelem, hogy azonos árkategória esetén a környezetkímélőbb terméket, szolgáltatást vásárolja. Arra a kérdésre, hogy beruházásaiknál miért szorul háttérbe a környezetkímélés, az 50 főt foglalkoztató és a kérdésre válaszolni is tudó vállalatoknak csaknem a fele (48 százaléka) a vásároltak esetében nem tartja azt relevánsnak, több mint negyede a versenyhelyzet miatt nem engedheti meg magának, 14 százaléka szerint pedig nem kell figyelembe venni a környezeti hatásokat. Viszont a megkérdezettek több mint fele már 5 százaléknál kisebb árkedvezmény esetén is zöldebb terméket választana. Öt százalék fölötti kedvezménynél ágazatonként jelentősebbek az eltérések.

Más zsebre megy

A felmérés arra is kitért, hogy hogyan mutatkozik meg a környezettudatos viselkedés a társadalmi felelősségvállalásban. A megkérdezett hazai közép- és nagyvállalatok 42 százaléka biztosít forrásokat sportra és környezetvédelemre, legtöbbjük azonban (57 százalékuk) tanulással-oktatással összefüggő tevékenységet támogat. A GKIeNet ez utóbbi kapcsán hozzátette, hogy az ilyen irányú költések előre félretett keretből történnek, míg a beruházásokkal kapcsolatos kérdésekre kapott válaszok alapján született ennél jóval kedvezőtlenebb eredményekben közrejátszik, hogy ott a környezettudatosságra való törekvés extra, ma még ritkán előre tervezett kiadást generál.