Paul Otellini, az Intel vezérigazgatója bejelentette, hogy cége jelenleg naponta mintegy százezer processzort állít elő a legújabb, 45 nanométeres technológiával, a tavalyi premier óta pedig összesen több mint négymilliót gyártott a lapkákból.

A bejelentés időzítése nem véletlen, az AMD ugyanis néhány napja mutatta be a CeBIT kiállításon első 45 nm-es prototípusait. Ez az jelenti, hogy a konkurens cég igencsak lemaradásban van, különösen mivel a nagy tételben történő sorozatgyártást csak a második félévre tervezi. Az Intel-nél ezzel szemben már az első negyedévben a teljes termelés 25%-át adják majd a 45 nm-es csipek, valamikor a harmadik negyedév folyamán pedig a tervek szerint felül is fogják múlni a 65 nm-es eljárással készülő lapkák mennyiségét. Nem titok, hogy az átállás rengeteg pénzébe került a piacvezető processzor-gyártónak: Otellini mostani ismertetése szerint az alapfejlesztés 1 milliárd, a termékfejlesztés 2 milliárd, a gyártóüzemek felépítése pedig mintegy 9 milliárd dollárt emésztett föl, azaz a végösszeg eléri a 12 milliárd dollárt. Ekkora beruházást az AMD nyilvánvalóan nem engedhet meg magának, ugyanakkor a legnagyobb előnyt az Intel számára mégiscsak az átállás gyors lebonyolítása jelenti: a vállalat nem kevesebb, mint 80 milliárd dollár megtérülésre számít hosszú távon.

Az Intel az idei második félévben egy teljesen új architektúrán alapuló 45 nm-es processzort tervez forgalomba hozni. A „Nehalem” kódnevĹą lapka kettő-, négy- és nyolcmagos verziókban érkezik majd, integrált háromcsatornás DDR3 memóriakontrollerrel, Hyperthreading-támogatással (akár CPU-nként 16 szállal), illetve Otellini megfogalmazása szerint általában „igen rugalmas felépítéssel”. Ez utóbbiba hosszú távon az is belefér, hogy a lapkán nem CPU-jellegĹą magok, például grafikus csipek is helyet kaphatnak majd. Az elképzelés a versenytárs AMD „Fusion” koncepciójában már megjelent, de úgy látszik, az Intel is lát benne fantáziát.