Az APEH közzétette honlapján az ingóságok elektronikus árverésének szabályait, amely egyebek mellett ismerteti az árverés menetét, a részvételi feltételeket, a licitálási szabályokat.

Az elektronikus árverésekre az idei évtől teremtett lehetőséget az adózás rendjéről szóló törvény módosítása. Bevezetésének célja az volt, hogy az árverésekre szakosodott szervezett csoportokat - amelyek olykor az erőszaktól sem visszariadva leverték az árakat, s így az adósoknak és az adóhatóságnak is jelentős kárt okoztak - visszaszorítsák.

Az adóhatóság tájékoztatójából kiderül: az elektronikus árverésekre az APEH internetes honlapjához kapcsolódó Elektronikus Árverési Felületen (EÁF) kerül sor. Az árverés a hirdetményben megjelölt kezdő időponttól számított nyolcadik nap 21 óráig tart.

A résztvevőknek regisztráltatniuk kell magukat az okmányirodában, ahol a központi elektronikus szolgáltató rendszer (KR) használatához szükséges egyedi azonosítót és titkos jelszót kell igényelni. Az ajánlattevők az árverés időtartama alatt sem az adóssal, sem a többi ajánlattevővel nem kerülnek kapcsolatba.

Az EÁF használata díjmentes, regisztrációs díj, vételárelőleg- vagy kauciófizetési kötelezettség sem az oldalt megtekintőket, sem az ajánlattevőket nem terheli. Az árverési vétel ugyanakkor illetékköteles, az illeték a vételár 10 százaléka, gépjármĹąvek esetén a hajtómotor hengerĹąrtartalma alapján kell illetéket fizetni.

A minimumár a becsérték 50 százaléka - gépjármĹąvek esetében a minimumár magasabb is lehet -, érvényes ajánlatnak az ezt elérő öt legmagasabb ajánlat minősül. Az érvényes licit legkisebb összege 1000 forint, 1 millió forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 10 ezer forint, 5 millió forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 20 ezer forint.

Az árverést az nyeri, aki a legmagasabb összegĹą érvényes vételárat ajánlotta fel. Azonos ajánlatok esetén a korábban megtett ajánlat nyer. Az árverési ajánlat nem vonható vissza. Ha a nyertes a vételárat nem fizeti meg, az árverést a következő legmagasabb ajánlatot tevő személy nyeri.

Nem célszerĹą azonban felelőtlenül licitálni, ugyanis ha a ki nem fizetett ingóságot alacsonyabb áron vették meg, mint amennyit a fizetést elmulasztó ajánlott, az utóbbinak meg kell fizetnie a vételárkülönbözetet (erre az adóhatóság határozattal kötelezi).