A világ számos vezető gyártója, köztük az IBM, a Toshiba, az AMD, a Samsung, a Chartered és az Infineon szövetséget hozott lére a kisebb csíkszélességĹą processzorok kifejlesztésére és gyártására.

A legnagyobb piaci szereplők az olcsóbban gyártható és kevesebb energiát fogyasztó egyre csökkenő csíkszélességĹą processzorok kifejlesztésére szövetkeztek. Mivel a gyártás hagyományosan egy nagyobb asztallapméretĹą lapon történik, és később ezt szeletelik fel processzornyi részekre, egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora a csipek fizikai mérete. A kisebb csíkszélesség kisebb méretet, egy fordulóban több processzort eredményez.

A felhasználók szintén érdekeltek a változásokban, mivel ezzel együtt az energiafogyasztás is csökken. A fejlődés legnagyobb akadályozója a technológia állandó változásával járó horribilis fejlesztési összeg, amit végül is a vásárlókra hárítanak át. A legnagyobbak ezt felismerve úgy döntöttek, hogy megosztják ezt a terhet, együtt fejlesztenek, illetve eredményeiket kölcsönösen elérhetővé teszik, ami gyorsabban fejlődő és olcsóbb technológiát eredményez. Az első célpont a 32 nanométeres technológia sorozatgyártásra érett formába hozása. Ugyan már léteznek ilyen modellek, de ha egy cég egyedül fejleszt, egyetlen gyár létrehozása annyiba kerül, mint egy 12 Airbus A380-as gépből álló Szuper Jumbóból álló flotta megvásárlása. Felmerült ugyanakkor a kérdés, hogy az Intel miért maradt ki a szövetségből, és milyen hatással lesz ez az eseményekre. Tény, hogy az Intel a legnagyobbak körébe tartozik, ám meglehetősen szĹąk piacon mozog. A vállalt szerint szabadságot ad nekik, hogy nem vesznek részt az együttmĹąködésben, ugyanakkor tény, hogy a gyengélkedő rivális AMD költségei csökkennek, és ez később visszaüthet a piacvezető PC-chip gyártóra.