Az EU-tagság, a globalizáció kihívásai, a hazai piacon túl a nemzetközi mezőnyben való helytállás és a technológiai fejlődéssel való lépéstartás kényszere az IT-piaci szereplőkre és a közremĹąködésükkel (is) erősödni kívánó cégekre egyaránt nagy nyomást jelent. Ugyancsak igaz ez az EU-nak megfelelni kívánó, a reformokkal és a gazdaság rendbetételével s ezek kapcsán az átláthatóság látszatával kínlódó állam- és közigazgatásra is. Nem véletlenül szaporodnak gombamód a szakmai, tudományos és vegyes (a felhasználóktól a szállítókig a tudományos szférát is magukba foglaló) szövetségek. Az együttmĹąködésre képteleneknek nem kedvez ez a világ, süllyesztőbe kerülnek, mint ahogy a tudomány sem lehet öncélú, s szemellenzőjükhöz ragaszkodva az állami és közintézmények is mĹąködésképtelenek. S talán az sem véletlen, hogy az évekig tetszhalott IVSZ is feltámadt (többek között az IT-cégek számára az EU-támogatásokban rejlő lehetőségek láttán), és a szakmai fókusz szélesítésén túl (a térinformatika után jövőre a telekommunikáció felé nyit) az ügyféloldal felé is együttmĹąködéseket kezdeményezve – legalább az IT-cégek számára – megkerülhetetlenné válik. Maga az IVSZ IT Piaci Felmérés 2007 is piaci összefogás eredménye, bár a támogatók összetétele megváltozott. Az IVSZ-en túl az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht., valamint a Synergon Nyrt. állt idén is a kutatás mellé, az AAM és a KFKI helyére az Ericsson Magyarország Kft. lépett, szakmai támogatóként pedig a GKI szerepel.

A módszertanról

Az informatikai cégek piacszemléletéhez közel álló kutatás a hazai specialitásoknak megfelelő módszertan alapján készült. Elsődlegesen az IT-piac szegmentációja szempontjából meghatározó 200 hazai nagyvállalat információira támaszkodik, de a mikro-, kis- és középvállalatokat reprezentáló kétszázas minta válaszait is értékelték a kutatók. Hatféle szegmentációt alkalmaz, így az egyes piactípusokon, tevékenységeken, részpiacokon túl cégméretek szerint is elemez, valamint a technológiai és vertikális szegmensekre ugyancsak kitér. A teljes piacot így 23 szegmensre (hardver: 7, szoftver: 13, szolgáltatás: 3) bontva vizsgálja.
 

Magyar IT-piac – számokban

Az informatikát alkalmazó hazai szervezetek 2005 és 2006 között 9,3%-kal növelték külső informatikai beszállítóik bevételét. Az 565 milliárd forintból csaknem azonos arányban költöttek szolgáltatásokra (43%) és hardverre (41%), szoftverlicencekre az összes költésnek mindössze 16%-a jutott. A felmérés nem részletezte, hogy mennyi volt ezekből az új beszerzés, illetve az upgrade, a roll-out vagy az alapszoftverek, licencek kiterjesztése, a szerződések meghosszabbítása, a már meglévő alkalmazások moduláris vagy felhasználószámot érintő bővítése, vagyis nem következtethetünk belőle az új informatikai felhasználók számára, összetételére és költéseik arányára.
A belföldi piacon az informatikai termékek gyártásából, kereskedelméből és ezekhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából származó bevétel egy év alatt 743-ról 839 milliárd forintra nőtt. A pálmát az összegben legalacsonyabb (90,8 milliárd forint), de 13,3%-os növekedést elért szoftver vitte el, azonban az összetétel, pl. az alapszoftverek és az alkalmazások aránya itt sem ismert. Második helyen 9,9%-kal a legmagasabb összeget (244,3 milliárd forintot) elért IT-szolgáltatás végzett, a hardverértékesítés növekedésének üteme mindössze 7,2% volt. A 783 milliárd forintos, 90%-ban Magyarországon gyártott hardvertermékek értékesítéséből adódó exportbevétel ugyanakkor 30%-kal meghaladta az előző évit. Ezen a mezsgyén az IT által kínált lehetőségek tárházából jól választó és a preferált területen a legjobb kínálatot, képességeket, szolgáltatást, szaktudást, a legtöbb tapasztalatot képviselő informatikai vállalkozások érvényesülésének van a legnagyobb esélye. A hazai piac növekedési korlátai közül kitörve a külpiacokon akár 80%-os növekedésre is képesek.
A számok impozánsak, egészséges hazai IT-piacot jeleznek, amely mérete szerint – az oroszok, csehek és lengyelek mögött – a régió negyedik helyezettje. Még sincs okunk hátradőlni, mivel az euróban mért növekedési ráta a tizenegy vizsgált kelet-közép európai ország közül nálunk volt a legalacsonyabb (2,6%), ami a több oldalról is kedvezőtlen széljárásnak (is) köszönhető. Mivel az elmúlt 18 évben a ciklikus kormányváltások a gazdaságot, a társadalmat, de az állam- és közigazgatást tekintve sem garantálták a mĹąködési környezet folytonosságát, a választás évében mindig visszafogottabbak a beruházások, fejlesztések. De kihatott az eredményre, hogy a felmérés a két EU-s finanszírozási szakasz között készült, vagyis az NFT1 már lezárult, az Új Magyarország Fejlesztési Terv viszont csak idén került pályázati szakaszba. Komáromi Zoltán, az IDC kutatásvezetője szerint a 2008-tól megjelenő EU-támogatások egymagukban – a jelenlegi, még nem felmért 2007-es állapothoz képest – akár 3-4%-kal növelhetik az IT-cégek bevételeit.
A felhasználó szervezetek közül – a kormányzati költések visszafogása ellenére – tavaly a költségvetési szektor költött a legtöbbet külső informatikai beszállítókra. Az összkiadásaik 20%-át kitevő 113 milliárd forint azonban mindössze infláció alatti, 4,9%-os növekedést jelent, vagyis ez a vertikális piac bővült a legkevésbé. A többi szektornál az összköltéshez képest arányában ugyan kevesebb az informatikai, de a növekedés mértéke egészségesebb. A második helyen – az összköltségen belüli 19,8%-os IT-kiadással és az előző évihez képest 12,2%-os bővüléssel – az IT- és a médiaipar vállalatai állnak, míg 13,2%-os, vagyis a legnagyobb növekedést produkáló, IT-re az összköltség 18,6%-át fordító pénzügyi szektor a harmadik helyen végzett.

Erős és/vagy gyenge

A felmérés során készült SWOT-analízis negyven vállalatvezetővel folytatott mélyinterjú alapján mutatott rá a hazai IT-ipar gyengeségeire és erősségeire. Eszerint az államigazgatási szektor IT-költésének túlsúlyát „kompenzálja” néhány, az IT-beruházások irányában évek óta passzív iparág. Az érdektelenek közül magasan kiemelkedik a mezőgazdaság – a feldolgozóipart is beleértve –, de az építőipar, a kereskedelem és az üzleti szolgáltatások sem jeleskednek.
Az alacsony növekedési ütem okai összetettek, s az IT-cégek sem „büntetlenek”. A gyenge innovációs és k+f arányok a helyi gyökerĹą, termékesített informatikai teljesítmény hiányát jelzik, s erre Kovács szerint ma már a Jeremie program életre keltésével nem lehet kifogás a korábban előszeretettel hangoztatott tőkehiány. A magyar gazdaság igen nyitott, ezért az erőforrás-értékesítésre beállt IT-ipar nem térhet ki a fennmaradásához szükséges innováció elől. A növekedéshez az adó- és járulékszabályozásnak és a gazdaság további szereplőinek is változniuk kell. Az átláthatóság, a gazdaság fehéredése is segíthet a helyzeten. A szürkegazdaság és az informatika fekete-fehér világa ugyanis nehezen egyeztethető össze. Az állam- és közigazgatásban is akad még ezen a téren tennivaló, s persze mindez a vállalkozási, intézményi, társadalmi és politikai kultúraváltással is összefügg. Ám az utóbbihoz szükséges 20-30 év alatt is rákényszerülnek a hazai cégek a nemzetköziekkel való lépéstartásra.
Fejlődési potenciál rejlik az ún. nich, vagyis a lefedetlen és speciális szaktudást igénylő területek kiaknázásában is. Ilyen például az IT-biztonság (Vírusbuster), de (el)ismerten eredményesen talált rést például a Kürt (adatmentés), a NavNGo (navigáció), az Adverticum (online reklám) vagy a Graphisoft (CAD/CAM) is. Kovács Zoltán, az IVSZ elnöke szerint elsősorban az ezt kihasználó IT-cégek fejlődhetnek. A hazai informatikai szektorban igen alacsony a k+f potenciál. Az IT-szektor középtávú fejlődését érzékenyen érintő kedvezőtlen hatás csak az innovációk megvalósításában együttmĹąködő ügyfelek megszerzésével kompenzálható, s mi tagadás, ez még nem sajátja a hazai IT-nek. Az innovációs ráta sokkal kedvezőbb az exportra fókuszáló cégeknél, esetenként az éves bevétel 10-15%-át is eléri.
A tanulmány az úgynevezett pilotpiaci adottságok kiaknázásában is jó lehetőséget lát. Magyarország mérete és demográfiai jellemzői, valamint a ma még olcsónak számító, de kiváló adottságú, jól képzett IT-szakemberei alapján is alkalmas nagy informatikai projektek tesztelési terepének, kiváltképp roll-out projektek esetén. Az IVSZ szerint ezek a lehetőségek is felfedezésre és kihasználásra várnak.

Biztató előjelek (?)

Az utóbbi években a kormány, az OrszággyĹąlés felé megfogalmazódó standard elvárásokon túl (átfogó, újragondolt adózási rendszer, bér- és járulékterhek) a növekedés ütemének javítása érdekében önmagukkal szemben is kritikusak voltak az informatikai cégek, valamint szövetségük, az IVSZ is.
Ám a v2007-re összpontosító, jövőre elkészülő újabb felmérés még nem mutat javulást, Komáromi 2006-oshoz képest óvatosan 4-5%-os informatikai költésnövekedést prognosztizál. A fordulat éve 2008 lehet. A már említett, az IT-beruházásokra (is) pozitívan ható EU-támogatásokon és azoknak a gazdaság egészét érintő pozitív hatásán túl – a labilis gazdasági előrejelzések ellenére – piacerősödésre számítanak, a növekedés 2010-re akár a 10 százalékpontot is elérheti. Azonban még ez is jelentősen elmarad az iparág 30%-os nemzetközi szintĹą fejlődésétől.