A résztvevőkre várt volna a feladat, hogy hazai vonatkozásban megállapításokat tegyenek az üzlet és informatika vonatkozásában az IT stratégiai szerepe, s ezzel összefüggésben a CIO-val szembeni elvárások változását illetően. Ám ahogy a kurzus előadásait, úgy a kerekasztalt követően is maradtak a levegőben megválaszolatlan kérdések.

Ellentétes stratégiák

Az előadások egyik súlyponti témája volt a CIO-k szerepének változása, ezért kiemelt figyelem kísérte Morvay Gézának az E.ON cégcsoporton, illetve annak vezető testületén belüli helyét firtató kérdésre adott válaszát. Az E.ON Hungária Zrt. informatikai igazgatója – részben erre is kitérve -, az IT E.ON-on belüli helyének bemutatatásával indított. Szavai gyakorlatilag visszaigazolták az IT piac átalakulásának jelenlegi állapotáról a korábbi előadásban elhangzottakat. Mintegy rábólintva Bőgel megállapítására, miszerint ma az IT ipar fejlődése a szinergia fázisban tart, annak csaknem összes jellemzőit – egyedi, országonként eltérő nehézségeire is utalva – visszahallottuk tőle.

Az E.ON multinacionális  - és nem globális – cégként erősen centralizált, tisztázta rögtön mondandója elején  Morvay, ahol az IT elsősorban közüzemnek számít.  Ennek megfelelően, túljutva a fejlesztés fázisán, tevékenységük fókuszában a megbízható mĹąködés és a felhasználói elégedettség kielégítése áll. Ez elsősorban az informatikai szolgáltatások megbízhatóságának garantálását jelenti, legyen szó akár cégen belüli, vagy a céggel kapcsolatba kerülő, külső felhasználóról. Az piaci törekvésekkel összhangban, de multinacionális nagyvállalati mivoltukból is fakadóan, az egységesítés és szabványosítás szükséges és megkerülhetetlen számukra, amelyek nélkül kezelhetetlenek lennének az országonként és telephelyenként eltérően mĹąködő rendszerek. Egy multinacionális nagyvállalat esetében azonban a standardizálás révén egységes adatkezelésnek hátránya is akad. Nehezen érvényesíthetők például az egyes országok sajátosságai, ami a döntéshozatali folyamatban is, kedvezőtlenül befolyásolva a döntések rugalmasságát, megmutatkozik.

Ettől gyakorlatilag teljesen eltérő struktúrát ismertetett az amerikai, azon belül texasi szemlélet szerint mĹąködő vállalat, az National Instruments Hungary Kft. IT igazgatója, Pajor Ferenc. A sokkal inkább személy-, mint folyamatfüggő cég stratégia szinten utasítja el a feladatkiszervezést, amit jól illusztrál, hogy a 3500 dolgozójából 150 a fejlesztő, segítségükkel maguk oldják meg a vevői igények változásának követését. Mivel így nincsenek kiszolgáltatva egy külső partnernek, gyorsabban, hatékonyabban reagálhatnak a piaci változásokra. Stratégiájuk az emberi minőség fejlesztésre, a jó komfortérzet megteremtésére irányul, a folyamatok szigorú szabályozásánál jobban bíznak a személyi állomány karbantartásában. Sikeres üzletvitelük dolgozóik kreativitására épül. S hogy morzsája se legyen a két cég stratégiájában azonosságnak, az üzembiztonságra hangsúlyt fektető E.ON-nal ellentétben ők az innovatív attitĹądöt részesítik előnyben. 

Pesszimista jelen- és jövőkép

Az IT környezet hazai helyzetéről az egyfajta informatikai érdekképviseletként is mĹąködő, s így az iparág egészére rálátó NJSZT elnökétől várt tájékoztatást a beszélgetés moderátoraként Bőgel György. Alföldi István szerint „nem mennek jól a dolgok”, a várható változásokra vonatkozó kérdésre pedig egy közmondással válaszolt, miszerint  „nehéz jósolni, különösen, ha a jövőről van szó”. Kiemelten súlyos gondot jelentenek az elnök szerint az integrált rendszerek helyett a cégeknél még mindig magas számban mĹąködő szigetszerĹą megoldások. A nemzetközi tapasztalatokkal ellentétben úgy érzi, idehaza rövid ideig volt központi szerepe az informatikának, és az üzlet, köz- és államigazgatás és az IKT vállalatok közti párbeszédet is kevésnek tartja. Elismeri, hogy vannak erre módot adó informatikai fórumok (pl. IVSZ, INFORUM), s az IT ipar és az üzlet számára egyformán lehetőséget teremtő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) átláthatóságáról is elismerően szólt, hiszen gyakorlatilag minden hozzá kapcsolódó információ kinn van a weboldalán, ahol a hozzászólásokat és véleményeket is várják. Ám eredményességüket vitatja, a kormányzati IT és IT politika megközelíthetetlenségét pedig aggasztónak tartja.

Bár viszonylag jónak ítéli a hazai IT érdekképviseletet, de kis körben, helyi érdekek szerinti mĹąködésüket felrója, mert mint mondja, ez gyanúra adhat okot a kívül rekedtek számára. Az sem kedvez megítélésüknek, hogy néhány témát kiemelve - ilyen pl. mostanában a legális szoftverhasználat - bulvártémává silányítják azokat. A hazai helyzetképet illetően a felsőoktatás sem maradt kritika nélkül. Alföldi szerint a túl nagy rivalizálás eredményeként egymás ellen képezik ki, s nem egymással összefogva az IT piac számára hallgatókat.

Szakképzett(len) munkaerő

S ha már az NJSZT elnöke behozta a beszélgetésbe a felsőoktatást, ez a téma gyĹąrĹązött tovább. Leggyakrabban a potenciális hazánkba betelepülő szolgáltató központok, outsourcing vállalkozások vonatkozásában kerül előtérbe, de az álláshirdetéseket végigböngészve is egyértelmĹą a hazai képzett IT szakember hiány. Ezt felismerve – s nem várva meg a lomha állami gépezet mozdulását –,  maguk a cégek keresik, jól felfogott érdekükben, a megoldást és közelednek az egyetemek felé, ahogy ezt a kerekasztal két résztvevőjének cégei is megtették. 
Pajor Ferencék, a Debreceni Tudományegyetemmel kötött együttmĹąködési megállapodás alapján, a kreatív, innovatív szakemberek képzését segítve, maguk oktatják az egyetem falain belül a jövő informatikusait, így a tárgyi tudáson túl piacszemléletet is csempésznek az egyetem ma még mindig kissé konzervatív, inkább az elméleti tudást preferáló falai közé. A szakmai tudás mellett üzleti folyamatokat tanítanak, s eközben rávilágítanak az üzleti folyamatok és a szakmai ismeretek hozzáadott értéket alkotó kapcsolódására. Az oktatás során megismerve a hallgatókat, végzés után a legrátermettebbeket szerződtetik
Az E.ON felsőoktatási intézményekkel kötött együttmĹąködési szerződései elsősorban laborok felszereléséről szólnak, így segítve saját szakirányukon az oktatást.
A kerekasztal szereplői között, a szakmai gyakorlattal rendelkező kimĹąvelt emberfejek hiánya tekintetében, teljes volt az egyetértés.

Kérdések a levegőben

A következőkben kérdezettekre nem születtek érdembeli válaszok. Az IT ipar önállóságának elismerése, illetve annak más iparágakba való egyfajta „beolvadása” (átalakulása szolgáltatássá) kérdéskörét vetette fel Bőgel, hisz a kurzus is ezt feszegette, ám a résztvevők csak „körbejárták” a kérdéseket, de nem adtak egyenes választ.   
Morvay Géza több szempont felől közelített. Elsőként az IT termékek előállítását említette, ami innovációs terület. A következőként felhozott felhasználói, vagy vállalati oldalnál viszont az üzemeltetés, a felhasználói menedzsmentté a főszerep. Míg a harmadik, az esélyegyenlőség, a kultúra szempontjából az a fontos, mennyire széleskörĹą a hozzáférés, az elérhetőség, és vajon igény-, vagy kínálatközeli-e?
EgyértelmĹą válasz híján Bőgel a hazai IT ipart támogató iparpolitika szükségét kezdte firtatni. Ennek Alföldi István nem látta értelmét, mondván Magyarországon az IT nem értelmezhető „iparként”. Elmondása szerint, állami tőke és kapcsolati támogatással, néhány kkv kitörhetett az amerikai és a kínai piacra, ám a sikeres indulást követően elvéreztek. Nem volt erős koncepciójuk, túl széles skálán akartak mozogni és az egyszeri „tőkeinjekció” hosszú távon kevésnek bizonyult. A mamutok közt még a hazai nagyvállalatok is kicsinek számítanak, nem bírják a versenyt. Ennek ellenkezőjére olyan cégek esetében hozható fel példa – ilyen pl. a Kürt -, amelyek számukra kedvező piaci rést találnak.
Amennyiben nem iparág az IT és iparpolitikára sincs szükség, akkor része kell-e, hogy legyen az IT a vállalati stratégiának – próbál egyértelmĹą választ kicsikarni Bőgel a résztvevőkből, akik úgy gondolják, az IT lassan visszakerül a helyére a vállalatok folyamataiban és szervezeteiben. Túl misztifikált volt, de amióta bizonyos értelembe az élet – értsd üzlet - részévé vált, már nem a stratégia, hanem az üzemelés elengedhetetlen része, ami összecseng a kurzus azon megállapításával, hogy nem stratégiai, azaz versenytényező az informatika, de nélküle nem nyerhető verseny.
Az E.ON cégcsoport Magyarországról exportálja – illetve az anyacég innen importálja az IT tevékenységet. Morvay magas színvonalúnak tartja a hazai informatikai gárda minőségét, bár a vezetői szinteken, ahol ő mozog, már mindenki „hídemberként” képez interfészt egy-egy terület üzleti és informatikai problémái és azok megoldása között. Hogy az üzletből érkezik-e valaki és később szerzi meg a szükséges informatikai tudást, vagy fordítva, az feladatfüggő, de kétségtelen, hogy felső szinten a vezetőknek már mindkét területen biztonságosan kell mozogniuk és rendszerben kell szemlélniük a rájuk bízott területet.

Kint, vagy benn

A kurzus során többször előkerült az outsourcing növekvő térhódítása, így megkerülhetetlen volt az IT outsourcing hazai helyzetére vonatkozó, utolsóként feltett kérdés. Már korábban kiderült, hogy ennek megítélésében alapvető különbség van Morvay és Pajorcége között, ami ez esetben is rányomta bélyegét válaszaikra. A texasi anyavállalat filozófiája szerint a kiszervezett tevékenység nem tartható kézben, így elzárkóznak előle. Ha mégis választania kell – teoretikus megközelítésként –, Pajor az infrastruktúra üzemeltetésre és a help deskre voksolna.
Bár az NJSZT az adatbáziskezelés és adatbiztonság tekintetében nem zárkózott el a kihelyezéstől, Alföldi István alapvetően kihelyezés ellenes. Számára evidens példaként, az ügyfeleket elriasztó, gyakran kihelyezett call centereket említette.
Az E.ON outsourcing-pártiságát Morvay Géza már korábban is jelezte. Cége többnyire 100 százalékos saját tulajdonú vállalatba helyezi ki kiszolgáló jellegĹą tevékenységeit, ám például az üzleti folyamatok fejlesztését és szervezését soha nem tenné „házon kívülre”. Kiszervezéskor alapelv az core businesse-t érintő IT-k érintetlensége, ugyanakkor - teszi hozzá a CIO - arra már nehéz egzakt választ adni, melyik cég mit definiál core businesse-ként.

Arra viszont egyértelmĹą „igen” volt Morvay válasza, hogy van-e hatása a kiszervezésnek az IT szakemberképzésre. „Nem „sikk” ma Európában felkészült IT szakemberré válni, hiszen a lényeges IT feladatokat külső cégekbe szervezik. Európa lassan kiürül, és a fejlődő országok IT szakemberei veszik át az európaiak helyét” – hangzott a kihelyezést preferáló cég képviselőjétől elgondolkodtató vélemény.