Az Oracle akvizíciókra épített stratégiával, az alkalmazáspiacon szinte példa nélkül álló, adott időszak alatti felvásárlásszámmal tör a csúcs felé. A kiszemelt cégek többsége a szakterület legjobbja. Beolvasztásukkal – a szoftvervállalat saját fejlesztésĹą termékeit is melléjük téve, illetve integrálva – az Oracle üzletialkalmazás-portfóliója a vállalat- és termelésirányítási rendszerektől a készségeiket és képességeiket kiterjesztő horizontális megoldásokon (pl. CRM) keresztül az iparági programokig igen széles skálán mozog. Utóbbira az Oracle kiemelt figyelmet fordít, az iFlex felvásárlásával pl. jelentősen erősödött a pénzintézeti piaci pozíciója.

Akvizíciós hatások

A felvásárlások iránti lelkesedés azonban régiónként eltérő, elsősorban annak függvénye, hogy korábban is ismert volt-e a termék az adott országban, voltak-e hazai szállítói, és milyen sikerrel implementálták azokat a cégeknél. Ennek függvényében a magyarországi Oracle-leányvállalat örömmel vette a J. D. Edwards felvásárlását, hiszen egyes hazai forgalmazók, így pl. az e-Best és korábban a Synergon, több sikeres projekten voltak már túl az akvizíció idején. A PeopleSoft inkább az USA-ban volt honos, nem rendelkezett hazai képviselettel, s ugyanez a helyzet az idehaza hányatott sorsú Siebel esetében is. Ez utóbbi hiába volt már korábban is a CRM-piac vezető vállalkozása, nem talált jó gazdára idehaza, a projektkezdemények visszhangja sem volt egyértelmĹąen pozitív, így a honi piacon jobban meg kell küzdeni a rangjának megfelelő helyért, ami ma még fejfájást okoz a magyarországi Oracle-nek. Ugyanakkor az iFlexé idehaza is sikertörténet.

Oracle-felvásárlások

Hyperion – BI
PeopleSoft
J. D. Edwards – ERP
Retek – Retail
Siebel – CRM
iFlex – Pénzintézetek, bankok

Piacvezető-e a piacvezető?

A piacok élmezőnyébe tartozó cégek, így az Oracle is, igen érzékenyek a „helyezésükre”. Az üzleti alkalmazások piacán azonban ennek megállapítása kissé bonyolultabb, mint az operációs rendszerek esetében. Pl. egyre több az ERP-rendszerekre alapozott iparági megoldás, nő a funkcionalitást kiterjesztő horizontális fejlesztések száma, és kiváltképp a nagyvállalati szektorban, a bevezetés alatti „testre szabás” olyan hozzáadott értéket (esetenként kisebb fejlesztéseket) képvisel, hogy nem tĹąnik igazságosnak a csupán az értékesített licencszám szerinti besorolás.
Nem könnyíti meg a piackutatók dolgát, de a piac szereplőinek sem biztosít igazságos megmérettetést, hogy az akvizíciók következtében a korábban differenciáltabb piac „integrálódott”, vagyis egyre nehezebb elkülöníteni az ERP-, a CRM-, a BI- (üzleti intelligencia) stb. alkalmazások piacát. Ezek korábbi szereplőinek jelentős hányada ma már néhány jelentősebb vállalkozás bendőjében igyekszik legalább a márkanevet fenntartani. Ugyanakkor, elsősorban a partnerpolitika hozadékaként, mind több a különböző ipar- és szolgáltatási ágak igényeire kihegyezett program, s ha már rangsorok születnek, érdemes lenne ezekre is tekintettel lenni. Mint ahogy az akvizíciókkal „hízó” piacvezetők integrációs politikájára is – s ez már nem elsősorban piackutatók és -elemzők feladata –, hiszen ettől is függ, lépést tudnak-e tartani a korábbi, az összeolvadások előtt a rendszerek mellett voksoló felhasználók az alkalmazáspiaci folyamatokkal, s nem kényszerülnek-e például idő előtti rendszercserékre. És nem árt figyelemmel kísérni a nagyágyúk egyre szélesebb holdudvara, a partnerré váló szállítók kompetenciáit – ebben mi is igyekszünk segítséget nyújtani.

Nyilván a fentiek nem a piacvezetők feltevései, sokkal inkább a trónra törekvőké, de az üzleti alkalmazások piacán mindenképp érdemes polemizálni erről, hátha fontolóra veszik az elemzők is, nem kell-e változtatni a besorolási szempontokon.

Eredmények

S ha eszmefuttatásunkat az Oracle-lel kezdtük, legyen övé az utolsó szó joga is. Az előző év azonos negyedévéhez képest globálisan megnégyszereződött a cég üzletialkalmazás-értékesítésből származó bevétele, ami nyilván örömül szolgált a cégvezetésnek. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ebben nem kis szerepe van a folyamatosan bővülő portfóliónak, mint ahogy annak is, hogy felébredve a felvásárlások utáni sokkból, újult erővel dolgozták meg a piacot az Oracle-lel partnerségre lépett szállítók. Idehaza mára több mint 200 cégnél – kétharmaduk kkv – üzemelnek Oracle üzleti alkalmazások. Rossz szokásához hĹąen az ebből származó árbevételt a hazai leányvállalat nem publikálja, mindössze annyi tudható, hogy az alkalmazásokból (licenc + tanácsadás) származó bevétel a négy évvel korábbi tízszerese. Kiemelkedő eredményként tartják számon új ügyfelüknél, a BME-nél idén történt, az oktatási intézmény speciális igényeinek megfelelő Oracle E-Business Suite és Oracle üzleti intelligencia bevezetését, s az iparági, kiváltképp a banki szektor igényeit kielégítő megoldások terén – kiemelten az akvizícióval birtokon belül került, három banknál is bevezetett iFlexet tekintve – ugyancsak sikeres év áll mögöttük.

Záradék

Az Élet produkál meglepő fordulatokat, most például megvonta az utolsó szó jogát az Oracle-től. Egy, a fenti eszmefuttatásom befejezésekor érkezett hír szerint az eddig elsősorban organikusan fejlődő, de az elmúlt időszakban kiváltképp az üzleti intelligencia (BI) terén már felvásárlásokat is kezdeményező SAP „nagyot dobbantott”: megvette a BI-piac egyik jelentős szereplőjét, az évek óta kérők kereszttüzében lévő francia Business Objectet. A deallel gyakorlatilag „ellensúlyozza” a másik jelentős BI-piaci szereplő, a Hyperion felvásárlását, amelyre ez év második negyedének elején tette rá a kezét az Oracle. Ez utóbbi nem kívánta kommentálni a hírt.
És az Élet megint közbeszólt, s mielőtt kikerültek volna a fentiek a site-ra, két további felvásárlási kísérlet történt. Október 8-án a Logical Apps, majd másnap a BEA megvételére tett Oracle ajánlatról kaptunk hírt. Előbbi a GRC-megoldások (irányítás-, kockázat- és megfelelőség-kezelés) specialistája, a BEA technológiai cég. Ez utóbbi kapcsán olyan mérnöki erőforrások birtokába juthat az SAP versenytárs, amellyel felgyorsíthatja köztesszoftver-termékcsaládja fejlesztését, s a jövőben ebből a SOA technológiára átállva mindkét vállalat ügyfelei profitálhatnak.
Nő létemre, zárásképpen, talán megengedhetem magamnak az alábbi hasonlatot. Olyan ez, mint amikor a háziasszony kimegy egy nagy bevásárlókosárral a piacra és elkezd válogatni az eltervezett ebédhez szükséges áruk között, s mindenből igyekszik a legszebbet, illetve az étel jellegéhez leginkább illőt választani. Hogy milyen lesz az ebéd, hogy harmonizálnak-e az összetevők – sikeres lesz-e az alapanyagok „integrációja”, az már a háziasszony képessége, rutinja, főzőtudománya függvénye és nem utolsósorban annak, eltalálta-e kosztosai ízlését, étvágyát. Lehet, hogy profán hasonlat, de mintha hasonló folyamatok zajlanának az informatikai piacokon is, csak a „kosztosok” mintha nem mindig ismernék a menüt, s csak remélik, hogy a „kukta” alaposan megtervezte, s a kínálatból sem találomra válogat. Vannak erre jó példák, reménykedjünk.