Az osztályvezető emlékeztetett rá: jelenleg a fővárosban két forgalomirányítási rendszer működik. Az egyikbe - a Diszpécseri Irányító Rendszerbe (DIR) - a BKV 1.300 felszíni járműve van bekapcsolva. Ez a rendszer csak korlátozottan alkalmas a forgalomirányításra, mivel csak a végállomásokon képes a járművek helyzetének meghatározására és a diszpécser csak akkor tudhatja, hogy zavar van a vonalon, ha felhívja a járművezetőt.

Ennél korszerűbb az Automatikus Vonali Megfigyelő rendszer (AVM), amely rádiós adatátvitelen alapul. A főváros több pontján - a rendszerbe bekapcsolt 70 vonalon - úgynevezett "markerek" vannak telepítve, ezek folyamatosan sugározzák a jelüket. Amikor a jármű "veszi" ezeket a jeleket, továbbítja őket a központba. A két marker közötti úton a járműbe szerelt útjeladó adja meg a rendszernek a jármű becsült helyzetét.

A forgalomirányítást a diszpécserek végzik, egy diszpécser átlagosan 9-10 vonalat követ nyomon, összesen 60-70 jármű felett rendelkezik. A jármű által küldött jeleket a számítógépes rendszer feldolgozza és összeveti a menetrenddel. Így amikor a diszpécser előtt megjelenik a jármű helyzete a monitoron, különböző színekkel jelzik, ha a jármű siet, késik vagy ha "időben van". A diszpécser ez alapján utasítja a járművezetőket.

Az AVM-rendszerben félpercenként frissülnek az adatok, vagyis nincs valós idejű helymeghatározás. További probléma, hogy a rendszerek elavultak és nem lehet őket bővíteni.

Ezért a BKV műholdas helymeghatározáson alapuló forgalomirányító rendszer kiépítését tervezi, mivel nyolcmilliárd forintos pályázati támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél. Jelenleg a részletes megvalósíthatósági tanulmány készül.

A program kísérleti projektjét a 86-os busz vonalán valósították meg. A vonal 16 járművébe építettek GPS-t, amely folyamatosan valósidejű információkat szolgáltat a diszpécsernek a jármű helyzetéről.

A járművek pontos helyének meghatározása lehetővé tette a megállóhelyi utastájékoztatás korszerűsítését is: a 86-os busz négy megállójában kaphatnak az utasok - a jármű mindenkori forgalmi helyzetéből számított - információt arról, mikor érkezik a megállóba a busz.

A 86-os buszon kialakított rendszer tartalmazza az úgynevezett "zöld út" kérés lehetőségét is. Szijártó Lajos emlékeztetett rá: lényeges menetidő-csökkenést lehet elérni azzal, ha a járművet egy adott csomópontba érve nem piros lámpa fogadja, hanem zöld. A "zöld út" kérésekor a jármű a csomóponthoz közeledve jelzi érkezését, erre külön "buszprogram" indul, a jármű menetrendhez viszonyított függvényében. Vagyis, ha késésben van, a lámpa zöldre vált. A rendszer beüzemelése folyik.

Mint az osztályvezető elmondta, a GPS-alapú egységes forgalomirányítással lehetővé válik a BKV szolgáltatási színvonalának javítása, a járművek egyenletes közlekedése, a diszpécser pedig gyorsabban tud beavatkozni a rendszerbe egy forgalmi zavarnál. Megvalósulhat a jármű pontos helyzetének ismeretében a dinamikus utastájékoztatás. Az adminisztráció automatizálásával és a diszpécserek számának csökkentésével jelentős költségmegtakarítást lehet elérni.