MENTA 2007: üzleti lehetőségek, jövőbel kilátások a hazai stagnáló piacon
2007. szeptember 12.
Múlt héten zajlott le a MENTA, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) 14. alkalommal megrendezett Menedzser Találkozója Sopronban. Az eseményen szó volt az információs hadviselésről, az informatikai rendszerek védelméből adódó feladatokról, a kormányzati reformok, köztük az egészségügy átalakításának informatikai hátteréről, valamint arról az iparági konvergenciáról, amely a telekommunikáció, a média és az informatika területén zajlik. A konferencia egyik legsikeresebb és leginteraktívabb szakasza a hazai kkv-k problémáit és lehetőségeit vizsgáló fél nap volt, amelynél talán csak a közbeszerzések egyszerűsítésével foglalkozó előadások voltak népszerűbbek.
Minél jobban technológiafüggő egy állam, annál inkább sebezhetővé válik. Éppen ezért ma minden állam számára komoly kihívást jelent az úgynevezett kritikus infrastruktúrák védelme, az állampolgárokkal kapcsolatos vagy egyéb titkos információk támadhatatlansága. A feladatot nehezíti, hogy a "cyber hadviselés” nem hasonlítható egy hagyományos háborúhoz, itt ugyanis nem tudni, hogy ki az ellenfél, béke van-e vagy háború, ha egyáltalán vannak még ilyen állapotok, sőt nem különül el a szándékos terror illetve a vétlen katasztrófa sem. Ezt a helyzetet elemezte és a hozzá kapcsolódó üzleti lehetőségeket vázolta az a kerekasztal, amelynek moderátora Bőgel György, a CEU Közép-európai Egyetem professzora volt, és amelyen a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, valamint a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központ képviselői cseréltek véleményt a megoldásszállítói oldal képviselőivel és a konferencia hallgatóságával.
A MENTA egyik legkurrensebb politikai témája, az egészségügy átalakításának kérdése volt. Az „Egészségügy – reform – informatika” című kerekasztal-beszélgetésen Lukács Lajos (IVSZ) vitaindítójában kijelentette, hogy „A hazai egészségügyben jelenleg káosz van”. És ez nem csak az információáramlásra igaz, hanem a felmérésekből többek között kiderül az is, hogy az EU átlaghoz képest nálunk a férfiak 7, a nők 5 évvel élnek rövidebb ideig, ami 30 000-rel kevesebb aktív korú dolgozót jelent. Emellett a kórházi berendezések 32-56%-a 10 évnél régebbi modell, ami komoly kockázati tényező mind a fenntartók, mind a betegek számára.
A helyzet megoldásáról érdemi párbeszéd folyt a megoldásszállítók és a reformokat megvalósítók között az intézményi korszerűsítés és a személyes egészségügyi adattár mellett az EU-s egészségügyi kártyáról is. Ez azért is fontos, mert az egészségügy egy speciális piac, ahol a szereplők versenyeznek ugyan, de a sarokpontokban, mint például a minisztériumi tapasztalatbázis bővítése, vagy a nemzetközi példák elemzésének szükségessége, megegyeznek és együttműködnek. A megszólalók véleménye szerint az állami szektor forráshiánya is összehozta a témában dolgozó feleket, így gyors, hatékony megoldásokat képesek létrehozni közösen. Az egészségügyi eszmecserében az Egészségügyi Minisztérium, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet illetékesei osztották meg gondolataikat a szolgáltatói oldal képviselőivel.
A telekommunikáció, a média és az informatika konvergenciájáról szóló etapot Babarczy Eszter kutúrakutató „saját távollétében megtartott” online vitaindítója nyitotta meg, amelyből kiderült, hogy a technológiai optimizmus elhiteti a cégekkel, ha valami technikailag már lehetséges, akkor a fogyasztók azt használni is fogják. Holott ez nem feltétlenül igaz. Babarczy szerint az említett területek bármelyikéről is legyen szó, „a legfontosabb feladat a fogyasztók megértése és annak vizsgálata, hogyan töltik el, mire használják fel munka- és szabadidejüket.”
Beck György, a Vodafone Zrt. vezérigazgatója szerint kissé tévesen minden iparág egy másik szegmens meghódításából reméli a növekedést. Az IT a telekommunikációban terjeszkedne, a telekommunikáció a médiában és így tovább. Saját cégének szemszögéből egyelőre csak a vonalas/mobil konvergenciát tartja helyén valónak, annak ellenére, hogy a többi területen is terjeszkednek, viszont a Triple/Quadro Play konvergens megoldásai mellett sokan elfelejtenek egy sokkal jobb növekedési lehetőséget, az úgynevezett Poor Play-t. Ez a világ elmaradottabb területeinek piaci belépését jelenti, ahol extra szolgáltatásokat nem tudnak egyelőre értékesíteni, de a hihetetlen növekedési ütem kárpótol ezért. Indiában például havonta 1,5 millió új mobil előfizető kapcsolódik be a rendszerbe.
A telekommunikációs szektor másik prominense, Simó György, a Magyar Telekom vezérigazgató-helyettese szerint a több irányú terjeszkedés ellenére, a fő csapásvonal továbbra is a telekommunikáció és az információtovábbítás. Szerinte a konvergencia lényege az IP hálózatok elterjedésében keresendő, hiszen ezzel minden szereplőnek megadatott a lehetőség, hogy a másik funkcióját is elvégezze. Simó kiemelte: „aki ügyes, az a legjobb pillanatban lépve sok új területet hódíthat meg, viszont a kannibalizáció, azaz a működő technológiák teljes átváltása, öngyilkosságnak minősül a technológiai piacon.”
A kerekasztal-beszélgetés egyetlen olyan résztvevője, aki nem tartalomszolgáltatót képvisel, Gacsal József, az Intel Magyarország Üzletfejlesztési Igazgatójának volt, aki szerint nem az számít, hogy hány darab PC fogy el világszerte, hanem az, hogy mennyi és milyen tartalmat fogyasztanak rajta az emberek. Ennélfogva az iparági konvergencia sem lehet öncélú. A mozgatórugó az lesz, hogy a végfelhasználók milyen hasznos szolgáltatásokat, hasznos tartalmakat fogyasztanak szívesen.
Az utolsó szombati napon a programok az általános ipari területről áttevődtek a hazai kis- és közepes vállalatok problémáira, mindennapjaira. Tuska István (IVSZ) megnyitója után közös párbeszéd alakult ki arról, hogy a kis szereplők számára a legfontosabb tevékenység az együttműködés, hiszen a hazai kkv-k összefogva, különböző területeket egyesítve könnyebben érvényesülhetnek. Kmetty József (Kürt Zrt.) prezentációjából kiderült, hogy a multinacionális cégekkel való együttműködés sem minden esetben egy kényszerű rossz, hiszen tanulni lehet tőlük. A legfontosabb, hogy minden kkv találja meg a saját arculatát, saját szerepét és képes legyen növekedni, továbblépni, akár multikba kapaszkodva, akár saját versenytársaival együttműködve, akár iparágon kívüli kooperációval. Az előadások közben egyébként többször felmerült a patriotizmus kérdése és többen támogatták ezt a fajta magatartást. A nemzeti összefogás sok esetben közös érdek és még nagyobb növekedést hozhat egyes területek számára.
A piaci trendek elemzéséhez az IVSZ második alkalommal elkészített átfogó iparági kutatásának eredményeit hívta segítségül, amely újszerű struktúrájának köszönhetően a magyar IT piac legátfogóbb tanulmánya, és amelynek eredményeit a MENTA konferencián részben megismerhették az érdeklődők. A 2007-es kutatás a szállítói piac szegmensein, a főbb szereplőkön, a piac méretén és jellemzőin túl a hazai informatikai szektor SWOT analízisével is részletesen foglalkozik, illetve a magyar IT-export tevékenységet mutatja be. A kutatás a Synergon Informatika Nyrt., az Ericsson Magyarország és az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. támogatásával jön létre. A felmérés szakmai támogatója a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, megvalósítója az IDC Magyarország Kft.
A konferencia záróakkordjaként az IVSZ vezetői a soproni diákközösség két képviselőjének egy Lego dobozt adtak át, amelynek segítségével a soproni diákok az Octopus alapítvány által indított és az IVSZ által is támogatott robotépítő versenyen tudnak részt venni. Az IVSZ céljai között ugyanis az informatika fiatalokkal való megismertetése és megszerettetése is szerepel, amellyel remélhetőleg hosszú távon sikerül a digitálisan írástudók számát növelni Magyarországon.