Mindez a Harvard Business Manager májusi számában „Mit ér az informatika az üzletnek?” címmel Danyi Pál tollából megjelent eszmefuttatás kapcsán jutott eszembe, megpróbálva annak lényegét a hétköznapi élet dolgait alapul véve értelmezni.

• A szerző

Danyi Pál a Magyar Telekom IT-stratégiai kompetenciaközpontjának vezetője, a BME Menedzsment és Vállalat-gazdaságtan Tanszékének docense, aki néhány évet a Szilikon-völgyben is töltve húsz éve mĹąveli az informatika különböző ágait. Kiemelten a mesterséges intelligencia, a döntéstámogató rendszerek és az információrendszerek auditálása területén szerzett jártasságot.

A vállalati informatika (továbbiakban IT) jelentősebb területeit feltérképező cikkel közvetve, a szerző vezetésével tartott tavaszi KPMG–BME Akadémia-fórumon találkoztam. A címként megfogalmazott kérdésre elsősorban amerikai előrejelzések és tapasztalatok alapján adott válaszokon mi tagadás, kissé elméláztam. Ennek eredményeként született – az előadótól hallottak közül önkényesen kiemelve néhány gondolatot – az alábbi eszmefuttatás. Jelen cikket az üzlettárssá váló informatikával kapcsolatos gondolatsorok gerjesztették, míg Danyi másik, az internet jelenét és jövőjét az üzlet oldaláról megközelítő okfejtése a Hálóba gabalyodva címĹą írásunkat indukálta.

Kiszolgálóból üzlettárs

A cikk a Gartner erről a témáról megjelent tanulmányában is olvasható megállapítással indul, miszerint a következő 4-5 évben elsősorban a vállalatvezetői gondolkodásmód határozza meg a vállalati informatika (továbbiakban: IT) jövőjét. (A cikkben foglaltak javarészt IT-kutatócégek, elsősorban a Gartner előrejelzésein alapulnak. Arról azonban már ritkábban olvashatunk, hogy milyen befolyással vannak egymásra az előrejelzések, a technológiai fejlesztések, a konvergencia irányai, a hardver-, alapszoftver-, valamint üzletimegoldás-gyártók üzletpolitikája, illetve az ehhez igazodó organikus vagy felvásárlással történő fejlődésük. Szívesen megjelentetnénk oldalainkon erre vonatkozó eszmefuttatásokat.) Azok a vállalatok maradnak versenyben, ahol a vezetés az üzleti igények kiszolgálása helyett a vállalat növekedéséhez is hozzájárulni képes IT-t részesíti előnyben. Ehhez igazodva az üzletpolitika részévé válóról (pl. döntés- és folyamattámogató megoldások) egyre inkább „leválva” a technikaközeli IT piacról vásárolt szolgáltatássá válik, azaz Danyi szavaival élve „az informatika vagy üzlettárs lesz, vagy kiszervezik”. Tehát az informatikának ki kell törni a legtöbb cégnél betöltött reaktív, közvetett, elsősorban az üzleti folyamatok automatizálásának minél gyorsabb, hatékonyabb végrehajtását jelentő szerepkörből, és az új elvárásoknak megfelelően bevételteremtővé, hatékonyságnövelővé, folyamat-, illetve ügyfélelégedettség-javítóvá, kultúraváltás- és innovációgerjesztővé, -támogatóvá kell válnia.

A bevételteremtésben rész vállaló IT-nek aktív szereplővé kell válnia többek között a termékek, szolgáltatások fejlesztésében. Ennek egyik lehetséges módjaként az „üzlettársként” mĹąködő informatikának informatikai elemeket tartalmazó termékeket, ezekre épülő szolgáltatásokat kell „kitalálnia”. Születtek már ilyenek, gondoljunk csak az „intelligens” jelzővel felruházottakra, legyen az ruha, autó, otthon, épület vagy éppen bútor. (Az idei CeBiten például a smartTextiles keretében a Lodenfrey nevĹą cég Lodenfrey MP3-Player-Interface-Lederhose néven mutatott be a hordozható zenelejátszók számára beépített vezérléssel rendelkező bőrnadrágot.) Az ezekre koncentráló vállalatok vezetése az új termékek specifikálásában, fejlesztésében – infokommunikációs cégek esetében akár az üzemeltetésben is – aktív részvételt vár az IT-szervezetétől.

Közvetett részvétel 1.

De az informatika közvetetten is a bevételteremtés részese lehet. Ennek eszközeként a szerző részletesen beszélt az ügyfelek viselkedését, szokását feltérképező analitikus CRM- és más üzletiintelligencia-megoldások értékteremtő funkciójáról, ahogy mi is megtettük ezt a korábbi, papír alapú Business Online cikkeiben, így most erre csak egy megjegyzés erejéig térünk ki. Az ebben érdekelt gyártók lassan nemhogy évek, de évtizedek óta jelen vannak a hazai piacon. A megoldások vagy ilyen irányú fejlesztések alkalmazói között azonban a mai napig elsősorban a komoly versenyhelyzetben levő pénzintézetek, távközlési, infokommunikációs szolgáltatók, esetenként az FMCG-cégek találhatók meg, s bár tapasztalható némi elmozdulás, például az energiaipari, gyártóipari felhasználás a fejlett országokban tapasztalthoz képest még gyerekcipőben jár. Az előzőeknél gyorsan lezajlott szemléletváltást a versenykényszer katalizálta. A verseny és az átláthatóság iránti igény pozitívan befolyásolhatja a BI hazai terjedését, amire azonban a szállítóknak már alig van befolyásuk.

Az utóbbiak és a többi, az IT üzlettárssá emelését még utópiának tartó cég – bár a korábbi évekhez képest közülük sokkal többen meglépték már az ehhez vezető első lépéseket, lerakták az alapokat (ERP-k, operatív CRM-ek, esetenként még adattárház-megoldások is) –, a piac szorítása vagy a hazai üzleti kultúra még nem érte el azt a fokot, hogy átlépjék a váltáshoz szükséges határokat. Vagy csak egyszerĹąen nem rendelkeznek megfelelő anyagi háttérrel ahhoz, hogy a versenytársakkal szemben a felhasználói szokások jobb megismerésével, a fejlődési irányok változására gyorsabb reakciókészséggel, a hatékonyság növelésével jobb ár/érték arány teremtésével versenyelőnybe hozzák magukat. Ahol csak ez utóbbi van a háttérben, jól meghatározott, „értékteremtő” projektekkel EU-támogatáshoz juthatnak. Érdemes lesz ilyen oldalról is nyomon követni az informatikai beruházásokat igénylő projekteknek és azok indítóinak sorsát. A tényleges okot azonban csak találgatjuk. Sokan az állami ilyen irányú gerjesztő hatását hiányolják, s bár van benne igazság, nem lehet csak erre kenni, a gazdaság ennél „önállóbb” mozgásra képes. Az adó- és járulékrendszer jelenlegi formája már inkább befolyásoló lehet, de mert ilyen irányú kutatásokra – vagyis hogy mely tevékenységi területen miért nem érzik a cégek ennek szükségét (vagy ha mégis, akkor miért nem cselekednek) – a hazai piackutatók nem igen kapnak megbízást, leginkább csak találgathatunk. (Emlékszem, évekkel korábban az ezzel foglalkozó intézetek egyikétől ERP-bevezetésekkel, -használattal kapcsolatos kutatási eredményekről kaptam nem hivatalos tájékoztatást, amelynek adatait végül, mert a kutatási eredmények nem tudni, milyen okból sosem váltak hivatalossá, nem használhattam fel. És ez a BI-nél témáját tekintve is sokkal egyértelmĹąbb és egyszerĹąbb ERP-piacra vonatkozott.)

Közvetett részvétel 2.

Az informatikával befolyásolható, a fentiek közé nem sorolt közvetett hatékonyság-, illetve termelékenységnövelési „trükkök” közül, kiváltképp hazai vonatkozásaik miatt, érdemes még néhányra kitérni. Ilyen például a termékek gyorsabb piacra kerülését eredményező időmegtakarítás. A termelékenységnövelésben a fogyasztói IT már ma is szép számú eszköze játszhat fontos szerepet – s az élvonalbeli gyártóknál játszik is. És itt Danyi nem elsősorban a magyarországi üzleti életben évek óta honos e-mailre gondolt, sokkal inkább a hazai viszonylatban lényegesen kisebb elfogadottságú csoportmunka-támogató szoftverekre, közös dokumentum- és prezentációszerkesztő programokra, valamint az elterjedésüket tekintve ma még világviszonylatban egyértelmĹąen kudarcként említhető videokonferencia-eszközökre. A szekértő ezek hatékonyságnövelő szerepét egy 2004-es Gartner-kutatás eredményeivel is igyekezett alátámasztani. Ezek szerint „az IT-beruházások legnagyobb pozitív termelékenységi hatása azoknál a cégeknél jelentkezik, amelyeknél a menedzsment és a szervezeti kultúra felruházza az egyéneket és csoportokat a kommunikációs csatornák széles körĹą kihasználására és az üzleti információkhoz való hozzáférésre”. Egy vonatkozó Infoworld-cikkben szereplő, a gyors produktivitásnövelést célzó 12 ötlet egyike szerint a lokális és a hálózati meghajtókon tárolt anyagok gyorsabb megtalálását segíthetik a munkaállomásokra telepített keresők, és az e-mailt kiváltó azonnali üzenetküldő szoftverek telepítése is időmegtakarítást hozhat.

A Yahoo! nyilván már ennek jegyében – ugyan nem új ötletként, de jelentős új felhasználói bázis ígéretével – böngészőkbe ágyazva tenné népszerĹąbbé azonnali üzenetküldő szolgáltatását. Az eddig önálló program letöltését kívánó platform elérhetővé tétele komoly segítség lehet a sokat utazók és az internetkávézók visszatérő vendégei mellett többek között a közösségi oldalak készítőinek is.

Danyi a szakmai versenyek, játékok pozitív hatását is megemlíti. Arról már egy tavalyi, Szabó Katalinnal, az „Információgazdaság” címĹą könyv társszerzőjével való beszélgetés alapján született Business Online-cikkben is írtunk, hogy főként az USA-ban komoly kultuszuk van az egyes cégek által gerjesztett internetes – gyakran ingyenes, esetenként díjazott – ötletbörzéknek. Ennek meghonosodása azonban – egyrészt a társadalomtól, másrészt a vállalatoktól (s persze az állam- és közigazgatástól) – a jelenlegi hazai gyakorlattól „némileg” különböző kultúrát, hozzáállást, esetenként szabályozást követel. Az viszont kevésbé vitatható, hogy a vállalati és magánszférában egyaránt szükségünk van a Danyi által használt, magyarra nehezen, talán legkifejezőbben egyenrangú társként fordítható „peer” visszajelzésére, amihez az internet, ha élünk vele, komoly segítséget nyújthat. A „peer”-közösségek számossága és terjedelme Danyi szerint is folyamatosan nő a weben (ld. „Hálóba gabalyodva” címĹą cikkünket).

Közvetett részvétel 3.

Fontos gondolat Danyi eszmefuttatásában a folyamattámogatás, illetve -irányítás „ügyfélközpontú” megközelítése. Az ügyfeleket ugyanis a végeredmény – „megszületésének” sebessége, a termék, a szolgáltatás minősége stb. – érdekli, és nem az előállítás részletei. Vagyis a részfolyamatok informatikai támogatásánál sokkal fontosabbá válik a folyamatok end-to-end támogatása. Ez az alkatrészek előállításától a rendeltetési helyre szállításon, összeszerelésen, szolgáltatásokkal való felruházáson keresztül az üzleti vagy egyedi felhasználóhoz jutásig tartó folyamat integráltságának, informatikai támogatottságának elsődlegességét jelenti. Ennek előjelei (vagy fordítva, az erre adott reakciók) az informatikai rendszerek gyártóinál, szállítóinál korábban (is) jelentkeztek, példa erre az ERP2-ként ismert, a vállalatok egymás közti és az ügyfelekkel történő kommunikációját támogató alkalmazásegyüttesek (CRM, BI, SCM, B2B stb.) megjelenése, amelyek „tömeges” hazai terjedése azonban a mai napig döcögve halad. (Más kérdés, hogy „tömeges” szükségük korántsem minden területen törvényszerĹą.) A hazai közlemények elsősorban BI-bevezetésekről szólnak, többségük azonban „étvágygerjesztőként” a hazánkban is jelen lévő gyártók nemzetközi eredményeit ismerteti, a B2B-piac mintha „téli álmát” aludná (már az erre irányuló GVOP-pályázat is bukás volt), csak a CRM-ek szintjén tapasztalható némi mozgás. (A B2B-ből az online piacterek jelenleg a legéletképesebbek, de nem ezek a beszállítóválasztás elsődleges helyei, s ritkán hallani a teljes beszerzési, termék-előállítási és értékesítési folyamatra a piactéren létrejött láncolatról, a részfolyamatok integrációjáról már nem is beszélve.)

Pedig ez még mindig csak a kezdet, mert ahogy Danyi írja, az üzleti értéket teremtő, már meglévő és helyenként (nálunk kevésbé) alkalmazott informatikai alkalmazások, eszközök, megoldások (CRM, e-kormányzás stb.) mellett újabbakra is szükség lesz, elsősorban a folyamattámogatás és a CRM területén.

• EU-prognózis

Az IDC számításai szerint a 2004-gyel kezdődő évtizedben évente átlagosan közel 12 százalékkal bővülnek majd az IT-kiadások az EU tíz új tagállamában. Az összes uniós finanszírozási komponens kumulatív hatása nyomán 2013-ban az új tagállamok 22 százalékkal többet fordíthatnak majd informatikai fejlesztésekre, mint egyébként (azaz uniós tagság nélkül) tehetnék. Magyarországon várhatóan 25 százalék lesz ez az uniós többlet.

„Titkosított” eredmények?

Ugyanakkor ide kívánkozik, hogy Magyarországon továbbra is csak a szállítók, rendszerintegrátorok kisebb hányada használja aktívan a médiát, ezek is változó gyakorisággal. Az online média világában ez könnyen igazolható, nyomon követhető kijelentés, elég csak a gazdasági és informatikai online lapokban rákeresni a Startlap tematikus Lap.hu oldalain sorakozó, üzleti informatikával foglalkozó cégekre. Mindössze töredékük eredményeiről, projektjeiről jelennek meg információk, s honlapjaik sajtószobáinak (már ahol van) „bútorzata”, illetve hírrovata is, néhány kivételtől eltekintve, meglehetősen hiányos.

Ennek oka valószínĹąleg összetett. Akadnak a médiajelenlétnek még ma sem nagy jelentőséget tulajdonító vállalatok, mások esetleg tudatosan maradnak távol. A konzorciumok, nagyobb projektekre felálló alkalmi „csoportosulások” sem értesítik minden esetben a sajtót, s ennek is több oka is lehet. Az időnként előforduló, a versenyszabályok határait súroló esetektől a projektek sikerének esetlegességéig több változatot is lehetségesnek tartunk.

De ok lehet a verseny, a szállítók között esetenként jelentős „eredményességi” különbség. A kevesebb projektet maguk mögött tudók nem akarják erre felhívni a potenciális ügyfelek figyelmét, akik közül döntéskor a termék mellett egyre többen mérlegelik a bevezetést végző szállító tapasztalatát is.

Ha valaki tájékozódni akar, hogy mely gazdasági (esetenként köz- és/vagy államigazgatási) területeken mely cégeknél milyen informatikai fejlesztések folynak, annak ma talán az álláshirdetések nyújtják a legjobb megközelítést. Ezek – az ERP- és BI-specialisták iránti hiányról (is) árulkodva – az üzlet és informatika összekapcsolódásának fokáról, a fejlesztési irányokról is tanúskodnak. (Várhatóan idővel erről is megjelentetünk egy rövid áttekintést.)

Tény azonban, hogy a hazai cégek – néhány erős versenyhelyzetben lévő nagyvállalatot leszámítva –, kiváltképp a kkv-k, még részfolyamataik elektronizálásánál tartanak, és sok esetben már a szigetrendszerek valamiféle integrációja is eredménynek számít. Többek között ezért (is) terjed nehézkesen (mondhatnánk: toporog) például az integrációt jelentősen megkönnyítő SOA technológia terjedése. Az NFT1 tapasztalatai is a hazai vállalkozások együttmĹąködési készségének alacsony fokát igazolták vissza, amin nemcsak a Danyi-féle cikkben leírtak miatt kellene viszonylag gyorsan változtatni, de a 2007 és 2013 közötti EU-támogatások informatikai beruházásokra fordítható hányada ugyancsak erre ösztökél. Ennek fókuszában már nem az infrastrukturális, hanem sokkal inkább az üzleti és közigazgatási tevékenységek, együttmĹąködések támogatását, továbbfejlesztését célzó informatikai megoldások állnak.

• Csak együttmĹąködve van esély

Kállai Tünde, az Európai Bizottság Információstársadalom- és Média-főigazgatóságának 2002 óta regisztrált szakértője a keretprogram idei első felhívására beadott pályázatok közül 75 infokommunikációs technológiai (ICT) projekt értékelésében vett részt. A szakértő tapasztalatairól a Világgazdaságban megjelentek igen siralmas képet festenek a hazai ICT-cégek projektkedvéről. Ugyanis ezek között mindössze egy hazai informatikai cég szerepelt sikeresen hálózatba kötött közösségek tudományos kutatási infokommunikációs támogatását szolgáló projekttervével.

A keretprogram második felhívására szeptemberig lehet pályázni, és ősztől a harmadik felhívás is megjelenik: tíz területen – köztük újként az Ĺąrkutatás, a környezetvédelemből a hidrogéngazdaság és a megújuló energiaforrások terén – kínál kutatás-fejlesztési, innovációs támogatási lehetőségeket. Az eddigiek alapján sikerre elsősorban az erős szinergiákat felsorakoztató konzorciumok számíthatnak, vagyis az olyan tudományos együttmĹąködések, amelyekben a kutatási intézmények az ipari szereplőkkel, piacvezető vagy technológiaintenzív kis- és középvállalkozásokkal, valamint a végfelhasználókkal együtt alkotnak kiegyensúlyozott szakmai közösséget.

Fordulat

A konvergenciafolyamatnak köszönhetően a „buzzworből” realitássá váló infokommunikáció – pl. a Skype, a vállalati telefonbeszélgetések IP-hálózaton keresztüli továbbítása – nemcsak az informatika fogalmát terjeszti ki eddig máshová sorolt szakterületekre (pl. távközlés), de a fogyasztói elektronikai fejlesztéseket is felgyorsítja. Így már ma is, és a közeljövőben még inkább, ez utóbbiak kopogtatnak a vállalkozások ajtaján, nem pedig fordítva. Vagyis sor kell kerülnie a fogyasztói informatika – a boltban a polcról levehető vagy a weben megvásárolható – meglévő és jövőbeni eszközeinek mind nagyobb mértékĹą bevonására a termelésbe, szolgáltatásokba, illetve beépítésére a termékekbe.

Az idei év eszközök vonatkozásban ebben a tekintetben mindenképp jól indult. Skype internettábla, iPhone és számos érdekes vezeték nélküli eszköz jelent meg az elmúlt időszakban a piacon. Konvergálódik a multimédia és a kommunikáció, így mind kevesebb eszközt használva telefonálhatunk, olvashatjuk e-mailjeinket, nézhetünk filmet, videót, tévémĹąsort, hallgathatunk zenét, böngészhetünk a világhálón, vagy tölthetjük online játékokkal a szabadidőnket. Az idén debütált Apple iPhone pl. már az MP3-lejátszás, a videó- és képnézegetés mobilkommunikációval való konvergenciája. Mindez persze nem veszélytelen, ahol a veszély a növekvő energiafelhasználásban (is) jelentkezik. Más oldalról a gyártók közti verseny igen lecsökkenti a termékek életciklusát, ami a minőségre – pl. nem hagyva időt az alapos tesztelésre – is kihathat.

Mindenesetre izgalmas időszakot élünk, törvények, szabályozások, gyártók, szolgáltatók, politikai, illetve civil formációk és felhasználók vívják harcukat a szebb jövő, a profit, a mind több információ mind sĹąrĹąbb élvezete stb. érdekében. Ezért gondoltuk úgy – „Vélemény” rovatunk indításával is ezt a szándékot tükrözve –, hogy érdemes az „egyéni” teljesítmények mellett, vitát generálva, időről időre ütköztetni a különböző érdekeket, összevetni az eredményeket, és figyelemmel kísérni a „jövőbe látók” előrejelzéseinek a „harc” kimenetelére gyakorolt hatásait. Túlzott bizakodás nélkül, de reménykedve, hogy e közben legalább nagy vonalakban arra is fény derülhet, hogy milyen érdekek rajzolják ki a jövőt meghatározó fejlesztések irányait. S ez még akkor is hasznos lehet, ha bizonyos szinten túl rájövünk, hogy az összefüggések nem mindig átláthatók, követhetők.

Az interaktivitásból származó előnyöket mindenki számára elérhetővé és élvezhetővé kívánjuk tenni, így a téma kapcsán várjuk akár kommentben, akár ehhez aktív újságírói részvételt kérve gyártó, szolgáltató, kutató és/vagy az üzlet, illetve az informatika összefonódásában „csupán” felhasználóként érintett olvasóinknak elsősorban a hazai viszonyokra vonatkozó észrevételeit, hozzászólásait.