Y2K

Drága volt, de elmaradt

Csak néznek bután azok a félőrültek, akik mindenüket eladták, vagy legalábbis fél vagyonukat arra áldozták, hogy feltankoljanak benzinből, élelmiszerből, túlélőkésből, illetve arra, hogy atombiztos bunkert építsenek. A világ megúszta az összeomlást. A 2000. év beköszöntekor nem robbantak fel az atomreaktorok, nem indultak el rakéták, továbbra is főzhetjük a paprikás krumplit a villanytűzhelyen, mert van hozzá áram. Ha ezt a cikket olvashatják, az azt jelenti, hogy a számítógépes rendszerek sem mondtak csődöt, vagyis az egész Y2K-hiszti fölösleges pánikkeltés volt.
Vagy mégsem? A mindenható Bill Gates szerint ha a világ nem készült volna fel ennyire az elmúlt két esztendőben, nagyobb baj is lehetett volna. Több szakértő szerint ráadásul még nincsen vége a kalandoknak: az év során egyre több bajt okoz majd a gonosz kis millenniumi vírus.

Fellélegeztek

Mi is történt? Január első napjainak híradásai mind arról szóltak, hogyan nyugodtak meg felelős beosztású emberek a válságközpontok élén, és hogyan álltak ki az erkélyre kis családjukkal nézni az éjféli tűzijátékot. Nem volt miért izgulniuk. Apróbb vagy súlyosabb, de hamar helyrehozható hibákon kívül nem okozott mást a dátumváltás.

A legdurvább eset az Oroszországban elindult rakéta volt, amelyet sikerült megállítani. Az oroszoktól (és az ukránoktól, illetve lengyelektől) nagyon tartott a nyugati világ, ám az atomerőművek, köztük a szibériaiak is, jelesre vizsgáztak. Úgy tudni, a számítógép-hálózat is működőképes, van légi és földi közlekedés. A másik csúnya, ám nem igazán veszedelmes fiaskó a Pentagonban észlelt meghibásodás volt: a műholdak adatait feldolgozó földi rendszer mondott csődöt fél napra. Japánban két, Tokiótól 150-170 kilométerre lévő atomerőműben állt le a riasztó. Ugyanitt tizenöt brókercég jelezte, hogy számítógépeik újrakezdenék ezt az évszázadot, ám a masinák később letettek erről. Isztambulban leállt a metró. Ausztráliában a buszjegykiadó automaták mondták be az unalmast. A francia meteorológiai szolgálat gépén 19100-ra váltott az évszám. Pekingben egy ideig nem lehetett pénzt kivenni az utcai automatákból. Egy koreai bíróság pedig 1900. január 4-ére küldött idézést néhány tanúnak. Egyedül az afrikai Gambiában okozott komoly rendszerleállásokat az évszámváltás. Magyarországon néhány internetes portál - szégyenszemre - rosszul váltott dátumot, továbbá végig kellett néznünk az Y2K című, az utólagos pánikkeltés fogalmát bevezető amerikai katasztrófafilmet.

A többi információ mind arról szólt, hogy nem történt semmi. "Azt jelenthetjük, hogy nincs mit jelentenünk" - szólt a washingtoni válságközpont optimista közleménye. Hazánkban szintén arról tájékoztatta a sajtót Mojzes Imre évszámkezelési kormánybiztos, hogy minden jár, működik, szolgáltat, ad.

600 milliárd dollár megelőzésre

Pedig az egész világ izgult és készült. Közös amerikai-orosz válságstáb állt fel, komoly társaságok alakultak, vagy vállalták fel a közvélemény tájékoztatását, több száz internetes honlap foglalkozott a témával, és helyezte föl letölthető szoftvereit. Guam szigetén, az utolsó időzónában figyelték az egész világ dátumváltását Új-Zélandtól Ausztrálián át az Egyesült Államokig. Egy tavaly nyári felmérés szerint az internethasználók 40 százaléka tartott attól, hogy áramkimaradások lesznek, és 15 százalékuk, hogy a liftek megállnak. (A megkérdezettek tíz százaléka egyébként úgy vélte, a Microsoft titkos összeesküvés keretében eltitkolja a millenniumi vírus ellen kifejlesztett "csodafegyvert".)

Sok-sok számadat bizonyítja, mennyire komolyan vették a kormányok és cégek az Y2K-t. A CNN által idézett több becslés szerint két év alatt összesen csaknem 600 milliárd amerikai dollárt (150 billió forintot) költött a világ a számítógépes katasztrófa megelőzésére. Ebből a legnagyobb részt a betegesen "pánikoló" USA vette ki legalább 100, de lehet, hogy 200 milliárd dollárral. A Washington Post szerint így 365 dollár jutott minden amerikai polgárra. Összehasonlításképpen: a földrész eddigi legnagyobb természeti katasztrófája, az Andrews hurrikán utáni helyreállítás 15 és fél milliárdba került. A francia kormány is 120 milliárd frankot költött. Más országokból még nincsenek adatok. Hazánkban ehhez képest olcsón megúsztuk: a kormány 325 millió forintot szánt erre a célra, ám a magáncégek pénzösszegeiről nem tudni.

A Y2K egyébként roppant drága dolog. Az Amerikai Információs Technológiai Szövetség (ITAA) szerint minden érintett komputerprogram kijavítása 400 és 600 dollár között mozog. Ez annyit jelent, hogy egy közepes méretű számítástechnikai cégnek 3,6-4,2 millió dollárt kellett költenie erre. Az információs rendszerekre költött átlagos éves összeg 33-50 százalékát teszi ki ez a pénz.

Nem csupán a javításban jelentkezik a pénzelszívó hatás, hanem a készpénzigényben is. A svájci nemzeti bank 60 milliárd frankot szállított ki országszerte a bankoknak, hogy a lakosság bármikor gyorsan készpénzhez jusson. Ez a pénz hússzor annyi, mint amennyi a megnövekedett ünnepi igény szokott lenni az alpesi országban. Az amerikaiak 39 százaléka jelentette ki a Reuters felmérése során, hogy havi fizetését nem hagyja bent a bankban, mert fél, hogy soha többé nem jut hozzá. E félelmek alaptalanok voltak, ám a hasonló felhalmozás hathat a gazdaságra. Sok cég, tartva az áruhiánytól és a szállítás akadozásától, óriási készleteket raktároz. Ettől pillanatnyilag gazdasági növekedést érzékelnek majd a kutatók és a tőzsdék, ám a folyamat lelassul, és megáll, ha a készleteket felélték az év második felére.

Jó üzlet?

Éppen az óriási pénzek miatt indult el már 2000 első napján a találgatás: szükség volt a pánikkeltésre? Érdemes volt ennyit költeni egy be sem következett katasztrófára? Bill Gates már idézett véleménye és az amerikai kereskedelmi miniszter, William Daley szerint igen. Egyes internetoldalak és ügyvédek szerint korántsem. Az Y2K-őrületbe belerángatott kisebb cégek jogi képviselői az asztalt verve követelik, hogy bizonyítsák be nekik a megerőltető beruházás fontosságát. Néhány levelezési listán már új témákat indítottak be: "Hogyan kérjünk bocsánatot az Y2K-val bepalizottaktól?" A manapság oly népszerű összeesküvés-elméletek egyes szerzői szerint néhány szoftverfejlesztő igen nagyot kaszált. Neki elemi érdeke volt a rémhírek terjesztése.

Valójában nem sokan gazdagodhattak meg a vírus elhárításából. Az amerikai napilapok tucatnyi olyan céget sorolnak fel, amely kifejezetten az Y2K miatt alakult, ám 1999 végére gyakorlatilag csődbe ment. Ík most igyekeznek az e-kereskedelem, a számítógépes biztonság szakértőiként eladni magukat, vagy a Data Dimension nevű vállalkozáshoz hasonlóan minden dátumváltással kapcsolatos szöveget és szolgáltatást törölni weblapjukról. A bukás okai egyértelműek, legalábbis a torontói Peter de Jager, a 2000. év problémáját először szellőztető szakember szerint. Úgy gondolja, hogy az Y2K-cégek befektetői irreálisan nagynak gondolták a veszélyt, és ez nemcsak propaganda volt, hanem maguk is elhitték. Sokkal több bevételre számítottak, és nem gondolták, hogy a rendszerjavítási üzlet 1998-ban felfut a csúcsra, majd szakadéknyi mélységekbe zuhan. Ráadásul igen sok vállalat külső szakértők segítsége nélkül, saját maga megoldotta gondjait.

Kettős a megítélése annak is, mennyire volt hasznos a nagy készülés. Egyfelől igen sokan fektettek be korszerű, kifinomult számítógépes rendszerbe, ami hosszú távon jót tesz a gazdaságnak, ám van, aki a lyukas autógumi megragasztásához hasonlítja a legtöbb gazdasági szereplő megoldását: a kerék működni fog, ám a gumi nem lesz újabb.

A lopakodó vírus

Azonban még nem biztos, hogy a defekt elmarad. Bár a többmilliónyi számítógép bekapcsolásával járó rémálom, vagyis a hétfői munkakezdés után sem történt katasztrófa, a millenniumi vírus ott lapul a sötétben. Magyarországon csak kisebb pénztárgépleállásokban, tejüzemekben érzékelhettük, ám Bruce Webster, a Year 2000 Group elnöke szerint az év során csak fokozatosan jelentkezik a krach. A hibák 10 százaléka január első két hetében várható. Egy szkeptikus becslés szerint 200-300 millió régi, nem Y2K-kompatíbilis számítógép üzemel a világban. Ki tudja, mennyit használnak ebből - veszélytelen módon - csupán szövegszerkesztésre, táblázatkezelésre és hányat dátumfüggő üzemeltetésre? És még egy borzongató adat: a kis amerikai cégek közül legalább 400 ezer semmit sem tett millenniumügyben, mondván, ha gond lesz, kijavítják. S ez a szám a sokszorosa lehet Európában és Ázsiában. Lehet, hogy a vírus csak most kezd dolgozni. Reméljük, nincs járványveszély.

Guttray László

Ezt is megúsztuk

Az biztos, hogy december 31-én éjfél előtt minden informatikus pulzusa szaporább volt a korábbi szilvesztereken mért értéknél. Szerencsére a dátumváltás következtében nem volt sehol komoly gond, érdemes azonban felidézni, hogy a Kormányzati Információs és Koordinációs Központban milyen eseményekről adott tájékoztatást Mojzes Imre évszámkezelési kormánybiztos és csapata.

A világnak az a része, amely már "átfordult" az új évbe, zökkenőmentesen vészelte át az évszámváltást - tudhattuk meg már pénteken (azaz 31-én) este, de kiderült, hogy egy nemzetközi adatbázisban a dátumváltás után 19100-ra váltott az évszám. (Nem sokkal később ugyanez fordult elő néhány hazai weblapon is.)

"Semmilyen fennakadásról nem érkezett jelentés a kormányzati kommunikációs központba" - szólt az első hír éjfél után, amikor az elektromos áramot biztosító központokban már újra elindították a számítógépes rendszereket.

Az első gyorsjelentésből kiderült, hogy a vezetékes és a mobiltávközlési szolgáltatók hálózatán az év első óráiban torlódás volt tapasztalható, különösen az SMS-üzenetek továbbításában. A kormánybiztos a hajnali négy órakor tartott sajtótájékoztatón megismételte: a paksi és az összes többi hazai erőmű folyamatosan működik, az áramellátásban semmiféle rendellenességet nem tapasztaltak. A megfelelő tartalékok ugyan rendelkezésre állnak egy esetleges kiesés pótlására, de ezek igénybevételére eddig nem volt szükség. A magyar villamosenergia-rendszer normál körülmények között üzemelt. A Mol Rt. esetében sem jeleztek problémát. A szolgáltatások minden területen folyamatosak voltak, s a dátumváltással kapcsolatos átállás valamennyi rendszernél rendben megtörtént. Nem voltak gondok a regionális vízműveknél sem.

A kormánybiztos aláhúzta: a dátumváltás során informatikai probléma a Belügyminisztériumban és az irányítása alá tartozó szervezeteknél sem jelentkezett. A rendőrségen a dátumváltás mintegy 200 szervezeti egységet érintett.

Az Országos Rendőr-főkapitányság jelentése szerint a közbiztonság területén sem tapasztalható az átlagostól eltérő helyzet. A pénzkiadó automaták az egész országban folyamatosan működtek, noha az átlagosnál többen - valószínűleg próbaképpen - megkísérelték a pénzfelvételt, de tranzakciót nem hajtottak végre.

A központ adatai szerint a légiirányítás területén is minden rendben volt, bár az előzetes terveknek megfelelően a dátumváltás időpontjában az ország légterében légi jármű nem tartózkodott. A vasúti közlekedés szintén zavartalan volt. A belső ellenőrzések és a beérkezett helyszíni jelentések alapján az átállás a MÁV-nál is rendben lezajlott.

Nem történt rendkívüli esemény a közúti közlekedés területén sem. A kormányzati figyelőszolgálat jelentései szerint a távfűtés és a vízellátás normál üzemben működött, a lakosság ellátása folyamatos volt.

A határátkelőhelyeken a teher- és a személyforgalom folyamatos, az évszámváltás fennakadást nem idézett elő. Minden rendben a polgári védelem, a honvédelem és a tűzoltóság területén is.

Az elsejei híradásokból megtudhattuk, hogy bár az ÁNTSZ vészhelyzet esetére analóg telefonvonalakat is kiépített az egészségügyi intézményekhez, azok használatára nem volt szükség, a betegellátásban semmiféle fennakadás nem volt. Nem okozott gondokat a dátumváltás a Dél-Dunántúl legnagyobb egészségügyi intézményében sem. A Pécsi Tudományegyetem 400 ágyas klinikáján az egyetem Y2K-irodájának vezetője elmondta: idejekorán ellenőrizték számítógépes rendszereik minden egységét, és azok az éles helyzetet szimuláló többórás próbát már akkor is hibátlanul kiállták.

Rendben működnek a műszerek, berendezések a Fejér megyei Szent György Kórházban is, ahol nem volt szükség a tartalék áramforrások és berendezések üzembe helyezésére, miként a megyebéli más egészségügyi intézményekben sem. Összefoglalva megállapítható volt, hogy az egészségügyben a dátumváltás kapcsán a Bács-Kiskun megyei kórház kivételével nem jeleztek gondot. Abban a kórházban a számítógépes betegregisztráció egy órára leállt, a problémát a szakemberek azonnal elhárították. Az esemény a betegellátást nem akadályozta, az orvostechnika zavartalanul működött.

Mojzes Imre a következőképpen foglalta össze a "nehéz nap éjszakját": az eltelt órák hazai és nemzetközi tapasztalatait figyelembe véve megállapítható, hogy sikeres volt az évszámváltásra való felkészülés, s megtérült a befektetett munka. A kormánybiztos kiemelte, hogy a szakemberek tisztában vannak azzal, hogy az évszámváltás hatásaival elvileg még a következő napokban is számolni kell, hiszen több nagy, például egészségbiztosítási, illetve pénzügyi rendszert csak az ezt követő időszakban indítanak el.

Természetesen az informatikai szakma képviselői is a gáton voltak, az alábbiakban a Novell, a Compaq és a Kürt Rendszerház Rt. tapasztalatait foglaljuk össze.

 
 
 

Kapcsolódó cikkek