A Kodak új technológiája láthatatlan jeleket helyez el a palackon, a hitelesítő feliratokat csak a vállalat erre a célra tervezett lézer azonosítójával lehet leolvasni.

A borhamisítás világszerte hatalmas probléma, és a nyomdai eszközök fejlődésével és könnyebb elérhetőségével a hagyományos címkék aligha nyújtanak megfelelő védelmet. A problémára számos egyedi megoldás született, egy termelő hölgy például ajkainak rúzslenyomatát hagyta azonosítóként minden üvegen. Ez azonban szintén nem képvisel biztosan ellenőrizhető védelmet, így ez a termelő is átáll a Kodak rendszerére. A költségek könnyen megtérülhetnek, különösen ha figyelembe vesszük, hogy csak az USA borüzletága évi 162 milliárd dollárral járul hozzá az ország gazdaságához. A Kodak egy szabad szemmel láthatatlan, a címkék festékanyagába rejtett azonosítót dolgozott ki. Ezt bármilyen kétely esetén a nagyobb borszaküzletek saját, szintén Kodak gyártású lézeres leolvasójával lehet ellenőrizni. Felmerül a kérdés, miért nem RFID? A más területeken rohamosan terjedő technológia nehezen elrejthető egy borospalackon, az akár félmillió dolláros rekord palackárak mellett a kényes borüzletág úgy szeretne biztos védelmet, hogy közben nem szeretne semmilyen változást látni a palackokon.