- A közgyűlés mit határozott a digitális esélyegyenlőség megteremtése érdekében?

- Elkészült a társaság 2007-2009 közötti hároméves időszakra szóló programja. Ennek kiemelt fontosságú része a digitális esélyegyenlőséggel foglalkozik. Ez a kezdeményezés ebben a formában és megközelítésben teljesen új a társaság életében. Cél, hogy rövid időn belül mindenki teljes értékű tagja lehessen az információs társadalomnak: a számítógép és az internet használatának lehetősége és képessége minden magyar állampolgár rendelkezésére állhasson. Tudományosságunk elkötelezettséggel is jár, és szeretnénk, ha mindenkinek tetszene. Az elkötelezettség automatikusan hozza a civil társadalomért viselt felelősségünket. Meg kell tennünk mindent annak érdekében, hogy a tudósok, tudományt művelők és hozzáértők ezrein kívüli sok százezer ember megtalálja az információs társadalomban valamilyen módon az örömét, rájöjjön arra, mire jó ez az egész, hogyan kell az általa nyújtott eszközöket, megoldásokat, szolgáltatásokat használni. Igényt támaszthasson, motiválttá válhasson. Mindezt ráadásul abban a tudatban kell tennünk, hogy ez nem egyedül az NJSZT felelőssége.

- Konkrétabban mit jelent a digitális esélyegyenlőség?

- Az információs társadalom oldaláról ez leegyszerűsítve a "három i": infrastruktúra - igény - ismeret. A digitális esélyegyenlőség infrastruktúra szempontból azt jelenti, hogy országunk minden pontján azonos feltétellel tudjuk elérni pl. az internetet, vagy mindenki hozzá tud férni a számítógéphez. A digitális esélyegyenlőség megteremtésében ez egy kulcskérdés. Mint az is, hogy felhasználóbarát eszközök szükségesek. Az igény oldaláról: annak elmagyarázása és megértetése, hogy nagyon sok olyan információt tartalmaz az internet, aminek ismerete nélkül ma nagyon nehéz "egyenlőnek" lenni. Az ismeret előfutára a nagyon sikeres és az NJSZT-ben 10 éve folyó ECDL: 300 ezer ember Magyarországon már biztos, hogy elkezdte vagy be is fejezte a számítógép-használat komplett tudását papírral igazoló vizsgarendszerben való részvételt. Viszont ez még mindig kevés, mert milliók nem használják az internetet, nem tudják annak használati szintjét, tehát ezeket is meg kell tanítani. Csak egy példa: ebben az évben fantasztikus sikerrel debütált az önköltséges  alapon szervezett e-ügyintézés nevű tanfolyamunk.

- Milyen további munka vár az NJSZT-re a digitális esélyegyenlőség kezdeményezés keretében?

- A digitális esélyegyenlőséggel kapcsolatos program nem egyszeri kampányt jelent, hanem folyamatos munkát igényel a társaságtól. A munka minden bizonnyal kiemelkedő eseménye lesz a téma legkülönbözőbb aspektusait érintő, ez év december 11-én a Millenáris Parkban rendezendő egész napos konferencia. Hangsúlyozom továbbá, hogy az egyébként hátrányos helyzetűek (szegények, idősek, fizikai hátrányt szenvedők stb.) számára egy sor olyan lehetőség kínálkozik ebben az új világban, amivel ténylegesen lehet javítani az esélyegyenlőségüket. Ez is része a programunknak. És még egy dolog: a digitális esélyegyenlőségért folytatott kezdeményezésünk például hozzájárul ahhoz, hogy minden magyar állampolgár elektronikusan azonosíthassa önmagát. Összegezve: optimista vagyok abban a tekintetben, hogy három éven belül nagyon jelentős eredményeket lehet majd felmutatni a kezdeményezés nyomán. Olyanokat, amelyek döntő mértékben hozzájárulnak az ország versenyképességének javulásához.

- Tízéves ügyvezetői jubileumhoz érkezve, mire emlékszik vissza szívesen a társaság ezen időszakából? 

- Büszkén sorolhatok fel számos jelentős sikert, eredményt. Az NJSZT gazdaságilag stabil, önálló és közhasznú intézménnyé vált. Lásd a gazdasági helyzetünket mutató információkat a honlapunkon. Büszke vagyok arra, hogy egy olyan csapatot tudtam formálni, amelynek tagjai örömüket lelik munkájukban, a "Legjobb munkahely" címért folyó versenyben idén először el is indultunk. Nagyra tartom az informatikatörténeti múzeum létrehozását. Továbbá: sikerült olyan alapokat teremteni, hogy szakmai közösségek, területi szervezetek önálló munkát tudnak végezni, jelentősebb anyagi korlátok nélkül. Három sikeres kongresszust (Eger-2000, Budapest-2003, Győr-2006) szerveztünk meg. Nagyszerű érzés volt itt tölteni a rengeteg fontos és színvonalas eseménnyel tarkított Neumann Centenáriumi Évet. Büszke vagyok a tehetséggondozásunkra: évente több ezer fiatalt támogatunk közvetlenül, illetve közvetve. Továbbá: az NJSZT-n belül ez a tíz év egyenletes fejlődésben telt, ez idő alatt a három nagyszerű elnökkel dolgoztam/dolgozom együtt. Sikerült egy szövetségi rendszert kialakítani, egyrészt társszervezetekkel, másrészt egyéb szervezetekkel. Sikerült továbbá világossá tenni, hogy független szakmai szervezet vagyunk, politikai elköteleződés nélkül. Kiterjedt kapcsolatokat ápolunk a nemzetközi szervezetekkel (CEPIS stb.) is.    
 
- Mindezen eredmények megtartása mellett a közeljövőt illetően milyen kihívások foglalkoztatják?

- Az egyik feladat a digitális esélyegyenlőség minél tartalmasabb, minél szélesebb körű megvalósítása. Ennek az Új Magyarország fejlesztési tervvel és még néhány operatív programmal (pl. TÁMOK) való összekapcsolási lehetőségében nagyon erősen bízom. Másrészt: szeretnék minél többet segíteni szegényeknek, kisebbségeknek, határon túli magyaroknak, hátrányos helyzetűeknek. Azon is dolgozom, hogy az informatikatörténeti múzeum nemzetközi hírűvé váljon. Úgy gondolom, 2-3 éven belül el is érhető ez a cél.