Az amerikai és orosz társainál jóval fejlettebb Galileo helyzet-meghatározó rendszer jövője veszélybe került, lehet, hogy csak az EU eddigi vállalásain felüli közvetlen finanszírozása mentheti meg.
A nagy reményekkel várt Galileo műholdas helyzet-meghatározó rendszer Wolfgang Tiefensee német közlekedési miniszter szerint mély válságban van. Az Eu által áttételesen eddig is támogatott és részben az Európai űrügynökség égisze alatt létrehozandó hálózat jövőjéről várhatóan a megvalósításért felelős konszernek képtelenek megállapodni a mai határidőig. Pedig a rendszer a hasonló megoldások közül a legjobb, olyannyira, hogy a GPS-t működtető amerikaiak aggodalmukat is kifejezték néhány éve egy sikeres tesztsorozat után. Az orosz Glonass rendszert is maga mögé utasító Galileo valós idejű navigációt biztosíthat maximum 1 méteres pontossággal. Ez önmagában rendkívüli eredmény, ráadásul egészen extrém időjárási körülmények között is működőképes, ami a klímaváltozás során megsűrűsödő katasztrófa események miatt kiemelten fontos tulajdonság, de a terrorelhárításban is fontos szerepe lehet. A tesztek során a Galileo bizonyított, így 2008-ig 30 műhold felbocsátását tervezték. Mára ezt 2011-2012-re teszik, de a konzorciumot alkotó EADS, Thales, Inmarsat, Alcatel-Lucent, Finmeccanica, AENA, Hispasat, TeleOp és az EU megállapodásáig minden kérdés nyitott marad, pedig Európának nagyon fontos lenne egy piacvezető helyzet-meghatározó rendszer kiépítése.
