"Azzal, hogy a kormány tegnapi ülésén elfogadta a digitális átállásról, illetve műsorterjesztésről szóló törvényt, lehetőség nyílt azon átviteli rendszerek szabályozására, amelyek a nézők részére majd közvetíteni fogják a minőségileg jobb kép- és hangminőségben a műsorokat" - fogalmazott a főtanácsadó.

Hozzátette: a fejlettebb technika és technológia révén a nézők és hallgatók részeseivé válhatnak a műsorszerkesztésnek, olyan kiegészítő szolgáltatásokat vehetnek igénybe, amivel interaktívvá válik a televíziózás és a rádiózás. Sarkady Ildikó elmondta, hogy a tavalyi genfi frekvencia-elosztó konferencián Magyarország nyolc televíziós és öt rádiós multiplex frekvenciát kapott, ami azt jelenti, hogy mindegyiken az eddigi egy helyett 8-10 műsort lehet majd nézni a tömörítéstől függően.

Magyarország átfogó médiaszabályozási reform előtt áll, aminek az első pillérét teremtette meg a szerdai kormánydöntés - emelte ki a főtanácsadó. Sarkady Ildikó elmondta, hogy jelenleg folyik a nemzeti audiovizuális médiastratégia kidolgozása, amiről társadalmi vita után várhatóan szeptemberben születik majd kormánydöntés.

A digitális átállásról szóló törvény várhatóan a jelenleg hatályos rádiózásról és televíziózásról szóló törvény jogharmonizációs módosítási javaslataival együtt kerül a parlament elé. Így lehetőség nyílik arra, hogy az Európai Unió irányelveinek megfelelően kettéválasszák az átviteli rendszerekre és a tartalomszabályozásra vonatkozó kérdéseket.

Ugyancsak lehetőség nyílik arra, hogy a magyar jogszabályban még szereplő, az Európai Bizottság által is kifogásolt "vételkörzet-korlátozást" megszüntessék. A főtanácsadó felidézte, hogy a pártok között megállapodás született arról, a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény módosítása, valamint a műsorterjesztés és digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslat a lehető legrövidebb időn belül az Országgyűlés elé kerül.

Ez annyit jelent, hogy az év második felében, a jogalkotási munka következő szakaszában a műsorszolgáltatás tartalmi kérdéseiről kell döntenie a parlamentnek, ami a médiaszabályozás jogi környezetének második pillére lesz.

A tartalmi szabályozásba olyan alapelvek fognak bekerülni, mint például a médiapluralizmus, a sokszínűség, a magyar nyelv és kultúra védelme - mondta el a MeH politikai főtanácsadója.