Az egyes államok információs társadalmának fejlettsége nagy mértékben meghatározza az adott ország versenyképességét a globális gazdasági erőtérben. A rangsorok összeállításának alapját jellemzően előre meghatározott mutatók adják. A WPR-ben több versenyképességi rangsor összehasonlításával adunk objektív képet. A Világgazdasági Fórum rangsorát Svájc vezeti, őt Finnország és a skandináv államok követik, utána Szingapúr és az Egyesült Államok következnek. Míg a WEF elemzői a nemzeti versenyképességet az intézményi keretek és stratégiai faktorok alakulásával jellemzik, az Economist Intelligence Unit más mutatókat vizsgál: elsősorban az új információs és kommunikációs technológiák elterjedtségét. Ezen rangsor alapján a legnagyobb pozitív előrelépést 2006-ban Litvánia, Kanada és Szlovákia tette meg. A Digitális Lehetőség Index 180 országból gyűjt adatokat és dolgoz fel egy komplex mutató segítségével. Az ITU e-felkészültségi rangsorának élmezőnyét ázsiai országok foglalják el, az élen Korea és Japán helyezkedik el. Az első tízben szerepelnek még a skandináv államok, Izland, Hollandia és Anglia is. Az IKT Lehetőség Index (ICT-OI) ötvözi a gazdasági szempontokat és a társadalmi megközelítést, rendelkezésre álló adatai miatt az IKT-re fókuszáló felmérések közül a leginkább alkalmas a hosszabb távú trendek felrajzolására. A legfejletlenebb országok mutatták a leggyorsabb növekedési rátát, ennek oka az alacsony bázisérték, az információs társadalom kiinduló alapmutatóinak elmaradottsága. A legfejlettebb két csoport közel azonos ütemben fejlődik. Összességében a világ polarizálódása figyelhető meg.

Az internethasználók száma 10%-al nő évente nemzetközi átlagban

2005 végén körülbelül egy milliárd ember használta valamilyen rendszerességgel a világhálót, 2006 végén a világon 1,100,112,756 internetezőt találunk, bár az adatok összegyűjtésének nehézségei miatt elképzelhető, hogy jelen pillanatban 50-100 millióval a becsült fölött van a világ internetezőinek száma. Éves szinten mintegy százmillióval gyarapodott a felhasználók tábora - ez a növekedési ütem nagyjából megegyezik az előző évben tapasztalttal. Jelenleg a Föld lakosságának hatoda internethasználó. A világháló Észak-Amerikában a legelterjedtebb, a lakosság több mint kétharmada mondható rendszeres internetezőnek (62%). Az Óceániát meghatározó két állam (Ausztrália és Új-Zéland) 70% körüli átlaggal rendelkezik, ami magasabb, mint az észak-amerikai, de a szigetvilág alacsony internetelterjedtsége miatt a régió átlaga 54%, így a második. Harmadik helyen Európa szerepel átlagosan 38,6%-os penetrációval. A térségben az élen az északi államok állnak, a kelet-európai térségből Szlovénia és Észtország áll az élen. Negyedik helyen hatalmas eséssel Latin-Amerikát találjuk 16% körüli internetpenetrációval. Az ázsiai régió természetszerűleg igen heterogén, az átlagos penetráció 10% körüli - évkönyvünkben Kínát és Dél-Koreát emeljük ki speciális jelentősége miatt. Közel-Kelet internetpenetrációja ugyanúgy 10% körüli, mint az ázsiai régióé, és sajnos nem okoz különösebb meglepetést az afrikai kontinens utolsó helyezése a maga 3,5%-os átlagával.