A kkv-k figyelmen kívül hagyják az illegális szoftverek használatának valós kockázatait

2007. április 19.

A BSA megbízásából a Gfk NOP 9 európai ország - közte Magyarország - mintegy 1800 kis- és középvállalkozása körében végzett kutatást a vállalkozóknak az illegális szoftverhasználattal kapcsolatos attitűdjéről.  A telefonos megkérdezésen alapuló kutatás szerint a vállalkozások állandó kockázatnak teszik ki magukat azzal, hogy nincsenek tisztában az illegális szoftverek jelentette kockázatokkal. Magyarországon a megkérdezett vezetők 9%-a ismeri csak a szoftver-eszközgazdálkodás elemeit, és ezen belül is a szoftvernyilvántartást.
Mind a nem hivatalos forrásból letöltött szoftverek, mind a licenc nélküli másolatok jelentős veszélynek teszik ki a vállalkozásokat. Eleve aggodalomra ad okot, hogy a megkérdezettek kevesebb mint a fele volt biztos abban, hogy a vállalkozása által használt szoftverek mindegyike legális, ami egyben azt is jelenti, hogy nem is lehetnek tisztában azzal, milyen mértékű veszély fenyegetheti őket.
 
A számítástechnikával kapcsolatos üzleti kockázatok széles skálájának felsorolásakor a megkérdezettek „A szoftverekre vonatkozó szerzői jogok megsértése” kockázatot tartották a legkevésbé súlyosnak – miközben pontosan az illegális szoftverek használatával teszik ki vállalkozásukat a legnagyobb IT-veszélynek. Az „adatvesztés vagy a rendszer összeomlása” tűnt a legrettegettebb veszélynek, amelyet a „vírusok, trójaiak és kémprogramok” veszélye követett – épp ezt a kettőt pedig az illegális szoftverek használata idézheti elő a legvalószínűbben. A licenccel nem rendelkező szoftverek használatából adódó kockázatok között a legtöbben a „büntetőjogi eljárást” (23%) és a „pénzbeli bírságot” (21%) említették.

„A megkérdezett kétszáz magyarországi vállalkozás válaszai kapcsán Magyarországon kiugróan magas, mintegy 63% azok aránya, akik a büntetőjogi eljárást tekintik a kalózszoftverekkel járó elsődleges kockázatnak” – mondta Sarlós Gábor, a BSA szóvivője. „Ez a szám egyrészt visszatükrözi azt a munkát, ami a szerzői jogi törvény és rendelkezések tudatosítása kapcsán az elmúlt években a BSA az ORFK-val közösen végzett, ugyanakkor sajnálatos, hogy a vállalkozások vezetőinek túlnyomó része üzleti szempontból továbbra sem tekinti elsődlegesen kockázatosnak az illegális szoftverhasználatot. A regionális 18%-kal szemben alig 9%-uk tart például adatok vesztésétől vagy sérülésétől, pedig ezek a károk rendkívül súlyosak lehetnek egy vállalkozásra nézve. A kis- és középvállalkozásoknak fel kell ismerniük azokat a komoly kockázatokat, amelyeket az illegális szoftverek használata jelent; ezekbe pedig a jogi és pénzügyi következményeken túl a működési és a számítástechnikai veszélyek is beletartoznak.”

Az aukciós oldalakról származó szoftverek, vagy a fájlmegosztó portálokról a munkatársak által a vállalati számítógépekre letöltött szoftverek gyakran tartalmaznak vírusokat és kémprogramokat. Az IDC nemrégiben arra a megállapításra jutott, hogy az aukciós oldalakon vásárolt szoftverek kevesebb mint 50%-a legális; a Symantec által az Internet biztonság veszélyeire vonatkozóan készített legutóbbi jelentése szerint pedig 2006-ban a káros kódok 47%-a fájlmegosztó rendszereken keresztül terjedt.

Úgy tűnik, nem hiábavalóak azok az erőfeszítések, amelyek például Oroszországban, Lengyelországban és Magyarországon is folynak a vállalkozások felvilágosítása érdekében. Ha két részre választjuk a vizsgált országokat Kelet és Nyugat szerint, akkor – némileg meglepő módon - megállapítható, hogy Európának a keleti felén a vállalkozások jobban tudatában vannak a kockázatoknak. Az már más kérdés, hogy ezek ismeretében is miért vállalja nagyon sok vállalkozás vezetője a felesleges kockázatokat.

„A licenccel nem rendelkező szoftverek nem rendelkeznek támogatással, szervizszolgáltatással, teljesítményjavító programokkal és upgradekkel, mint a legális verziók. Ez azt is jelenti, hogy ezek a vállalatok nem tudnak annyit profitálni a szoftver teljesítményéből, ráadásul adataik biztonságát tudatosan veszélyeztetik. A megoldás egyszerű: ha a vállalatnál szoftvergazdálkodási rendszerek működnek – így rendszeres az audit, a munkatársakkal betartatják a szoftverhasználatára vonatkozó szabályokat és rendben van a licencek nyilvántartása. De hogy addig még milyen hosszú út vezet, jól jelzi, hogy a szoftver-eszközgazdálkodást illetően az utolsó helyen kullogunk. A megkérdezett magyar vezetők 9%-a ismeri csak a szoftver-eszközgazdálkodás elemeit, és ezen belül is a szoftvernyilvántartást. Az APEH-hel nemrég kötött együttműködési megállapodásunk nem véletlenül irányul a nyilvántartás egységesítésére, és fontosságának tudatosítására” – mondta Sarlós Gábor. 

Azok a vállalatok, amelyek tanácsokat szeretnének kapni a szoftverek hatékony kezelésére és nyilvántartására vonatkozóan, segítséget kaphatnak a BSA-honlapon.
 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció