Tizenegyedszer gyűltek össze a magyarországi Oracle-felhasználók

2007. április 18.

Április 17. és 19. között immár harmadszor adott otthont a siófoki Hotel Azúr a Magyarországi Oracle Felhasználók (HOUG) Konferenciájának. A konferencia nyitóelőadásain dr. Dobák Miklós, a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézet intézetigazgató egyetemi tanára a globalizációval megjelenő új kihívásokra mutatott rá, míg Füzes Péter, az Oracle Hungary ügyvezető igazgatója a szofverpiac konszolidációjáról adott áttekintést, valamint a globális versenyben elengedhetetlen innovációs képesség jelentőségét hangsúlyozta, amely az Oracle számára is alapvető feltétel az alkalmazáspiac vezető pozíciójáért folyó versenyben.
Dr. Dobák Miklós a "Határok nélküli szervezetek": paradigmaváltások a menedzsmentbent című nyitó előadásában azokra az új működési modellekre hívta fel a figyelmet, amelyek a piaci verseny fokozódása és a globalizáció kapcsán új kihívások elé állítják a vállalatokat és a vállalatvezetőket.

Míg a 70-es és 80-as évek versenykörnyezetében elsősorban a termelés automatizálása, a minőség növelése (pl. TQM), a számítógépek megjelenése, a csapatmunka kialakítása és a folyamatok optimalizálása jellemezte a hatékonyságnövelés főbb irányait, addig a 90-es évektől – a globalizáció erősödésével – a vállalatok rugalmas működését gátló belső és külső határok fellazítását lehetővé tevő szervezési megoldások – pl. folyamatköltség-számítás, idő-alapú verseny, kiszervezés, rugalmas szervezetek – kerültek előtérbe.

A hagyományos felépítésben a cégek hatékonysági faktorai között első helyen szerepelt a méret, az átlátható és jól definiált szerepek, a specializáció és a kontroll. Mára ezek mellett a gyorsaság, a rugalmasság, az integráltság és az innováció került a középpontba, és kialakultak az ezeket lehetővé tevő vállalati struktúrák is: a horizontális vállalatszervezést jellemző projektszervezetek, teamszervezetek, autonóm munkacsoportok, illetve az újfajta munkaszervezés jegyében a folyamatmenedzsment.

A határok nélküli versenyben a cégeknek széles látókörű „globális menedzserekre” van szüksége, amelyeknek gondolkodásmódját a folyamatorientáltság és a változások állandó szem előtt tartása jellemzi, személyes adottságok terén rugalmassággal, empátiával és döntésképességgel vannak felvértezve, menedzseri kvalitásaik közt pedig megtalálható a csapatszemlélet, illetve az állandó verseny és az új helyzetek kezelésének képessége. Dobák Miklós előadása végén hangsúlyozta, hogy mindezekben a szervezeti változásokban különösen nagy szerepe van az informatikának, hiszen a modern technológiai eszközök, üzleti alkalmazások nélkül mindezek a folyamatok nem lennének megvalósíthatóak.

Füzes Péter, az Oracle Hungary ügyvezető igazgatója az „Oracle stratégia a konszolidálódó informatikai piacon” című előadásában Domák Miklós gondolataihoz csatlakozva arra mutatott rá, hogy szoftverpiacon zajló konszolidáció a cégek globális működésből fakadó természetes folyamat, mivel a piaci szereplők egyre inkább egységes, egymással együttműködő elemekből álló, alacsony költségekkel működtethető, rugalmasan bővíthető informatikai megoldásokat igényelnek, amelyekre hosszú távon építhetnek, és folyamatos fejlesztésük is biztosított.  A szoftverpiacon a kínálati oldalt a korábbi években túl sok cég, speciális és egyedi megoldás, kockázati tőke befektetés és tőzsdei bevezetés jellemezte, amelyek nem feleltek meg a határok nélküli működés elvárásainak, és nem működtethetők profitábilisan.

A konszolidáció eredményeként a szoftverszállító cégek a szélesebb portfólió-szoftvereknek köszönhetően magasabb profitrátát érhetnek el, mivel a fix költségeket nagyobb vevőkörre terjeszthetik ki. Míg az 5 milliárd dollárnál nagyobb forgalmat lebonyolító cégek átlagos profitrátája megközelítette a 40%-ot, addig ez az arány 1 és 5 milliárd dolláros forgalom között már csak 19%, 100 millió és 1 milliárd dolláros forgalom között 12%, 100 millió dollár alatt pedig -7% volt.

A cégek egyre gyakrabban találják magukat szemben azzal, hogy az üzleti környezet gyorsabb ütemben növekszik a vállalat fejlődési lehetőségeihez képest, így a felkészületlenség az elszalasztott növekedési lehetőség miatt a teljesítmény és a versenyképesség relatív romlását, majd ebből következően az innováció lassulását eredményezi. Mindez jelentős hátrányt jelent annak fényében, hogy 2006-ban a globális vállalatok 32%-a a stratégiai prioritásaik között az első helyen tartja számon az innovációt, illetve 72%-uk a három legfontosabb terület közt említi.

Az Oracle növekedési stratégiája két pillérre, az innovációra és a felvásárlásokra épül.

A fejlesztések elsősorban a számítóhálós rendszerek (grid computing), a Fusion Middleware köztesszoftverek, a Fusion Applications vállalati alkalmazások és az üzleti intelligencia megoldások irányába mutatnak. A 2004 óta végrehajtott 28 akvizíció minden területen erősítette a vállalat versenyképességét (pl. az i-flex a bank szektorban, a Siebel a CRM terén, a Retek a kereskedelmben, a Hyperion az üzleti intelligenciában, stb). Mindezeknek köszönhetően jelenleg az Oracle az egyetlen olyan vállalat, amely teljes körű – az adatbázisra, a köztesszoftverre, a fejlesztőeszközökre, az alkalmazásokra és a konzultációra is kiterjedő – portfolióval rendelkezik. Ennek eredményeként az Oracle az utóbbi években minden terülten kiemelkedő, a piaci átlagot és versenytársait jócskán megelőző növekedést tud felmutatni.
 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció