IVSZ Üzleti Akadémia: Beck György, Bojár Gábor és Kemény Dénes a vezetésről
2007. február 28.
Elsőként Beck György beszélt több évtizedes vezetői tapasztalatairól, amelyek során több menedzsment módszert kipróbált, az úgynevezett esti-személyes beszélgetésektől a világ legjobb szakembereinek összegyűjtésén keresztül számos eszközt bevetett a legmegfelelőbb csapat összeállítása érdekében. Kiemelte: „A multinacionális vállalatok sikeréhez a legfontosabb, hogy egyediek legyünk, és anélkül alkalmazkodjunk a lehető legjobban a helyi viszonyokhoz, hogy elszakadnánk az anyagcég által nyújtott tudástól, és az általa meghatározott nemzetközi irányoktól”.
Beck vezetési múltja során a legnagyobb kihívásokat a vállalati akvizíciók által teremtett új helyzetek hozták: a különböző tevékenységi körű vállalatok összeolvadásakor különösen nehéz a megfelelő csapat és vezető kiválasztása. Mint mondta: „A vezetői pozíciók és kvalitások nem feltétlenül kompatibilisek: „Aki megnyeri a Tour de France-t, nem biztos hogy a Forma 1-ben is az élbolyban tud lenni”. Beck a munkatársak motiválását is nagyon fontosnak tartja: erre törekszik a közös eseményekkel, csapatjátékokkal, sporttevékenységgel, ami a vállalati együttműködést is jól szimbolizálják, hiszen ezekben is a közösen elért siker a fontos az egyéni tevékenység helyett. „Nagyon fontos a példamutatás is: Magam mindig igyekszem ott lenni ahol a munka van!” – zárta előadását Beck György.
Kemény Dénes a Magyar Vízilabda válogatott szövetségi kapitányaként vallja, hogy csak az eredményekkel és a győzelemmel foglalkozik, és ennek rendeli alá legfontosabb döntéseit. Alapelve, hogy a nyerő csapat kialakításakor a személyi döntések a legfontosabbak.
„Az adott pozícióra a lehető legjobban teljesítő embert választom, ez ad hitelt a játékosaim előtt: aki a jobb, az játszik!” – mondta Kemény a Sydney Olimpia válogatott csapatának kiválasztása kapcsán. „Az Olimpiát többek szerint nem a medencében, hanem még előtte, a csapat összeállításakor nyertük meg”. Nagyon fontos, hogy a csapatomat nem csak a legjobb 13 embernek, hanem a legjobban összeillő 13 embernek kell alkotnia. A siker további fontos feltétele, hogy mindig alkalmazkodni kell egy adott szituációhoz, nem szabad a korábbi sémák, vagy gyakorlat alapján dönteni. „A döntéseket egyedül hozom meg, és azokat a játékosaim sem kérdőjelezik meg soha, nem mindig örülnek, nem mindig értenek egyet, de mindig elfogadják azt.” Felismerem, ha én hibázom. Az én feladatom, hogy a csapatom helyzetét, lelkivilágát a lehető legjobban mérjem fel, és ehhez alakítsam a taktikát.
A csapat motiválása kapcsán elmondta: „ Könnyű a helyzetem, mert a sport kicsit más mint a cégvilág: „Nem értek egyet a „Győztes csapaton ne változtass!” taktikával. Szerintem a nyerő csapat kialakításához az a fontos, hogy nálam mindig meg kell küzdeni a csapatba-kerülésért, nincsenek automatikus helyek. Három játékosból csak kettő lesz bent a válogatottban, így folyamatos a küzdelem. Ha valaki még nem nyert olimpiát, akkor azért küzd, hogy ott legyen, aki pedig már nyert, az azért” – tette hozzá. A jó csapatjáték lényege hogy a játékosaim bátrak legyenek! A döntő pillanatban semmit nem érünk megremegő kezű játékosokkal-, jellemezte plasztikusan, hogy miféle rátermettséget vár el az embereitől. És ami nagyon fontos: valódi csapatjátékosokra van szükség ahhoz, hogy nyerjünk, az a megfelelő ember, aki a saját teljesítményét is a csapat szemén át nézi.
Bojár Gábor az állami cégek sajátos világából lépett a vállalkozások állandóan változó mezejére. A Graphisoft első embere szerint a vezetés lényege az, hogy megnyerjük a versenyt, hogy győzni akarjunk. Vezetőként azt gondolja, a tulajdonos jól jár azzal, ha magánál jobb emberekkel veszi körül magát, de a döntési jogokkal óvatos bánik: mindig maradjanak a vezető kezében – emelte ki egy korábbi kudarc kapcsán a tanulságot.
Bojár elmondta: a végső döntéseket egyedül hozza meg, de a kollégák véleményét minden esetben kikéri, mert a munkatársakat felelőssé kell tenni a döntési folyamatokban. A siker kulcsaként a legjobb emberek megszerzését emelte ki, ugyanakkor hozzátette: „Egy cég kollektívája nem állhat csupa „tábornokból”, szükség van a jól, tisztességesen dolgozó, de kevésbé csillogni vágyó „katonákra” is.”
A vezetői tanulságokból kiemelte: nem mindig szerencsés, ha az emberekhez igazítjuk a szervezetet, mert ez egy vezetőváltásnál nagyon sokba kerülhet. Ugyanakkor az amerikai „adott doboz-adott munkakör” struktúrát sem tartja megfelelőnek, a két szemlélet közötti egyensúlyt azonban nehéz megtalálni. Amit az ügyfeleinktől, az építészektől megtanultunk: „A helyes egyensúly, a megfelelő arányok megtalálása a legfontosabb”.
A siker további fontos feltételeként a motiváló környezetet emelte ki: a humán és fizikai környezet olyan tényező, ami miatt az emberek képesek akár munkát is váltani. A jó embert természetesen meg kell fizetni, de ez önmagában nem elég, 5-10% fizetésemelésért az emberek nem váltanak munkahelyet. A megfelelő környezet miatt viszont annál inkább, a jó környezet a legfőbb motiváló tényező tud lenni. Bojár nagy hangsúlyt fektet az igényes fizikai környezet kialakítására is: „Az általunk kialakított Graphisopft parkban, az irodákban igyekszünk jól érezni magunkat, és ehhez minden feltételt biztosítani. Kiszámoltuk, ez fejeként 3% költségnövekményt jelent egy évben. Nekünk megéri ez a 3%.”
Kapcsolódó cikkek
- IT-piac: A szolgáltatási szektor a legerősebb
- Ismét magyar tag a legnagyobb európai infokommunikációs szövetség elnökségében
- Új vezető az IVSZ élén
- Tizedik alkalommal lehet pályázni az IVSZ Gyurós Tibor-díjára
- Szittya Tamás az IVSZ "Nemzetközi piac, hardver-szoftver kereskedők" szakterületének vezetője
- Új elnökség és szervezeti átalakítás az IVSZ-ben
- Szathmári Géza az IVSZ alelnöke lett
- Az IVSZ szerint létfontosságú a szerzői jogdíjak rendszerének reformja
- Egy héten belül két rangos iparági elismerés
- Ernst & Young "Az év üzletembere" – idén az IT szakembereket díjazták