KĂśzĂśs, nyĂ­lt levĂŠlben fordultak a Szerzői Jogokkal Kapcsolatos Reform SzĂśvetsĂŠg (CLRA) tagjai az EurĂłpai BizottsĂĄg elnĂśkĂŠhez, JosĂŠ Manuel BarrosĂłhoz, amelyben aggodalmukat fejezik ki a szerzői jogdĂ­jfizetĂŠsi rendszer reformjĂĄnak elhalasztĂĄsa miatt. Az eurĂłpai IKT (infĂłkommunikĂĄciĂłs technolĂłgiai) iparĂĄgi szĂśvetsĂŠgek, valamint a legnevesebb hardvergyĂĄrtĂłk – kĂśztĂźk az Intel, az Apple, a Sony, a Nokia ĂŠs a Philips – vezetői ĂĄltal is alĂĄĂ­rt levĂŠl arra figyelmezteti a bizottsĂĄg elnĂśkĂŠt, hogy az elvileg egysĂŠges eurĂłpai piacon a kontinens technolĂłgiai szektora kiszĂĄmĂ­thatatlan gazdasĂĄgi kĂśrnyezetben kĂŠnytelen mĹąkĂśdni, illetve a jogtalan dĂ­jak tĂşlzott ĂŠs egyre nĂśvekvő mĂŠrtĂŠkĂŠvel is meg kell kĂźzdenie.

„Tarthatatlan, hogy a vĂĄsĂĄrlĂłk akĂĄr nyolcszorosan fizetik meg a szerzői jogdĂ­jat” – mondta KovĂĄcs ZoltĂĄn, a CLRA egyik tagszervezetĂŠnek, az EICTA-nak elnĂśksĂŠgi tagja, az IVSZ elnĂśke. A jelenlegi szabĂĄlyozĂĄs kĂśvetkeztĂŠben az EurĂłpai UniĂłban 2006-ban mintegy 1,53 milliĂĄrd szerzői jogdĂ­j folyt be, amely Ăśsszeg 2007-ben becslĂŠsek szerint 1,76 milliĂĄrd, mĂ­g 2008-ban 2 milliĂĄrd eurĂł felett vĂĄrhatĂł. ElemzĂŠsek szerint minden egyes beszedett jogdĂ­j eurĂł az eladĂĄsok szĂĄmĂĄnak ĂŠs az iparĂĄgi versenykĂŠpessĂŠg csĂśkkenĂŠse rĂŠvĂŠn kĂŠteurĂłnyi vesztesĂŠget okoz. 

„CĂŠlunk egy egysĂŠges, ĂĄtlĂĄthatĂł rendszer kialakĂ­tĂĄsa, amelyben a jogdĂ­jak kiszabĂĄsa, beszedĂŠse ĂŠs elosztĂĄsa igazsĂĄgosabb mĂłdon tĂśrtĂŠnhet. Az Ăşj szabĂĄlyozĂĄs mind a hardvergyĂĄrtĂłk, mind a szellemi termĂŠkek szerzőinek ĂŠrdeke, hiszen a nagy piaci szereplők pozĂ­ciĂłjukat kockĂĄztatjĂĄk, ha olyan dĂ­jakat kell fizetniĂźk, amelyeket mĂĄs versenytĂĄrsaknak nem. A szellemi jogok vĂŠdelme a piacgazdasĂĄg mĹąkĂśdĂŠsĂŠnek sarokkĂśve, amely vĂŠdi, de egyben ĂśsztĂśnzi is az Ăşj termĂŠkek ĂŠs szolgĂĄltatĂĄsok fejlesztĂŠsĂŠt, a kreatĂ­v tartalmak lĂŠtrejĂśttĂŠt” – tette hozzĂĄ KovĂĄcs.

Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság decemberben váratlanul visszavonta az egységes szerzői jog szabályozására tett javaslatot, amely kidolgozását már 2005 óta sürgeti Charlie McCreevy, a bizottság belső piacokért és szolgáltatásokért felelős biztosa. Jóllehet a műsoros és üres audiókazetták után egységesen már 1961 óta kell bizonyos díjat fizetni, a ma forgalomban lévő digitális eszközök, sokszorosító és másológépek után az unió egyes tagországaiban eltérő mértékű szerzői jogdíjat kell leróni. A jövőben várhatóan tovább szélesedik a jogdíjfizetési kötelezettség alá eső termékek köre, így például a mobiltelefonok és a digitális fényképezőgépek is ide tartozhatnak. Ez azt jelenti, hogy egy háztartás sokszorosan fizet szerzői jogdíjat, hiszen egyrészt a műsoros CD-k, DVD-k, másrészt az azok lejátszására és másolására alkalmas CD-, DVD- és MP3 lejátszók, valamint az üres lemezek és memóriakártyák árában is érvényesítik a forgalmazók a szerzői jogdíjakat. Ráadásul a jogdíjak elosztása országonként változik (például egy 180 perces videokazetta ára Németországban kb. 70 Ft, míg Dániában kb. 500 Ft jogdíjat tartalmaz), egy tanulmány szerint pedig a jogdíjakból származó bevételek 20%-a a beszedés adminisztrációjára megy el.