Piacközelítés Microsoft-módra
2007. január 1.
Míg a klasszikus üzletiintelligencia-forgalmazók már az elmúlt évezred vége óta jelen vannak a hazai piacon, a Microsoft – bár az eszközök többsége megvolt hozzá – csak a közelmúltban dolgozott ki a késői indulás ellenére hatásos előretörést eredményezni képes BI-értékesítési stratégiát. S ahogy az a piackutatók jelentéséből kiderül, termékportfólióját, technológiáját tekintve a nemzetközi piacon igencsak van keresnivalója, tehát várhatóan idehaza is tovább nőnek az esélyei. A versenyben valódi ellenfelének a piacot szintén uralni kívánó, feljövőben lévő Oracle-t tartja. Havas Levente, a Microsoft Magyarország BI-specialistája segítségével igyekeztünk kideríteni, hogy milyen stratégiát, taktikát alkalmazva közelítik meg, s a BI-eszközöket, -megoldásokat illetően mire érzik felkészültnek a magyar piacot.
Amíg a klasszikus BI-gyártóknak jó néhány évre volt szükségük ahhoz, hogy felismerjék: a BI-nek nem az informatikai ismeretekkel rendelkező felhasználók információs eszközrendszerének kell lennie, hanem a végfelhasználók csoportjai számára emészthető módon, felhasználóbarát megközelítésben kell kielégítenie az igényeket, addig a Microsoft már ebből a felismerésből kiindulva közeledik a piachoz.
Felhasználóbarát megközelítés
Havas Levente szerint változott az ügyfelek hozzáállása a BI-projektekhez. Míg korábban a problémát megismerve a szállító érzett rá az üzleti intelligencia alkalmazásával lehetséges megoldásra, addig ma már mind gyakoribbak az ügyfél felőli konkrét, pl. riportingra, adatelemzésre vonatkozó igények, s ezeken a részterületeken belül könnyebb a termék-összehasonlítás, jobban lehet az egyik vagy a másik mellett érvelni.
„A domináns BI-szállítók korábban igyekeztek termékportfóliójuk minden elemének helyet találni egy-egy projektben, ami az árra gyakorolt, a felhasználó számára kedvezőtlen hatáson túl a bevezetés idejét is jelentősen megnövelte, s menet közben ritkán születtek a befektetés hasznosságát a vezetés számára igazoló eredmények. A Microsoft viszont – részben a késői piacra lépés miatti kényszer hatására, részben üzletpolitikájából adódóan – más gyártó alkalmazásait működtető ügyfeleinél a meglévő rendszerrel lefedhetetlen problémákra igyekszik saját BI-technológiájával, ha alkalmas rá, megoldást találni. Ahol még nincs múltja az üzleti intelligenciának, ott az üzletet érintő legfájóbb hiányosságokból fakadó igényre koncentrálunk, és így határozzuk meg az orvoslására alkalmas komponenseket. Újabb felmerülő probléma esetén továbblépünk, de magunk nem generálunk megoldásaink iránt kvázi igényt.”
A teljesség igényével – vagy anélkül
Az integrált BI-platform kevés gyártóra jellemző. Többnyire felvásárlásokkal igyekeznek teljessé tenni kínálatukat, a vásárolt terméket nem minden esetben integrálva sikeresen platformjukba. Az MS utóbbi, jelentősnek mondható akvizíciója a termékcsoportból még hiányzó OLAP-elemzőalkalmazások pótlására idén tavasszal a ProClarity volt. Ennek hatására rövidesen a piaci igények szerinti, a teljes BI-ciklust kiszolgálni képes termékpalettával lépnek piacra, amelynek egyes elemei a BI-n túl másfajta igények kielégítésére is alkalmasak, így az árat tekintve mindenképpen piacképesebbek lesznek versenytársaiknál. „Konzulensként megismertem több BI-technológiát, így a gyakorlatból tudom, hogy többségük csak BI-re optimalizált, és például csoportmunkára, fájlmegosztásra vagy épp tartalomszolgáltatásra nem, ellentétben az Office Systemmel, annak is portálmotorjával, a Microsoft SharePoint Serverrel” – érzékelteti termékportfóliójuk erősségét Havas Levente. „Az MS BI front-endje gyakran végződik ez utóbbiban, így ugyanazon a licencen belül számos, nem üzleti intelligenciához kötött lehetőség is kínálkozik a felhasználó számára, ami az árra is kedvezően hat.”
Konkurenciaharc – nem minden fronton
Olyan gyártókkal, mint a SAS, szándékosan nem konkurál a Microsoft. Saját BI-portfóliója ismeretében – elismerve a SAS módszertana és portfóliója együttesével szerzett reputációját – a Microsoft nem sorolja magát azonos kategóriába a BI-specialista céggel. Ellenben a magyarországi indulásakor adatbázis-, adattárolás-, adatkezelés-portfóliójával ismertté és DB-penetrációját tekintve elismertté vált – a nagyvállalatoknál hegemóniára szert tett – Oracle-lel a BI területén ma már összemérhetőnek tartják magukat, s ez üzletpolitikájukon is érződik.
Havas Levente szerint a szállítók hazai versenyében, például integrált platform szállításakor, kiemelt szerepe van a megoldások – adott esetben a cégen belül is eltérő riportozási igényeknek megfelelő – skálázhatóságának. „Az Exceltől a célirányos riporteszközökig, az OLAP-elemzéstől a scorecardokig széles a skála, s versenyhelyzetben döntő, hogy melyik cég portfóliója képes a skála különböző fokozatait kielégíteni. Létező, jól skálázható eszközökkel és azokra épülő optimális konstrukciókkal a mai Magyarországon könnyen piacképessé válhatnak a BI-gyártók vagy -szállítók. Az MS portfóliójában ezek a komponensek adottak. Egyikük, a BI piaci térhódítása által gerjesztett fejlesztéseknek is köszönhetően mind magasabb szinten teljesítő Excel ma már gyakorlatilag majd minden BI-gyártó riportolásában legalább jellegét tekintve megtalálható. A Microsoftnál az Excel rendszerelemként integrálható a BI-megoldásokba.”
Szállítóválasztási tanácsok
Az üzletiintelligencia-projekthez szállítót keresőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy felvetett problémájukra melyik BI-terület kínál megoldást. „Mivel kevés gyártó portfóliója fedi le a teljes BI-platformot, a piackutatók is több szempont (elemzés, riporting, BI stb.) szerint készítik piaci elemzéseiket.
A Business Objectsnek és a Cognosnak például – hívja fel rá a figyelmet Havas – adatbázis-kezelő híján másfajta, például Microsoft-, Oracle- vagy Sybase-technológiát kell az adattárházhoz, adatpiachoz alkalmaznia. Az említettek elsősorban front-endben erősek, míg mások – így az Oracle is – épp adatbázis-kezelésben viszik a prímet, és felvásárlásokból eredő termékek integrálásával igyekszenek teljesebbé tenni BI-kínálatukat. Az üzleti intelligencia motorjának – a BI-megoldások integrációját leginkább befolyásoló tényezőnek – az adatbázis tekinthető. Az alkalmazott adatbázis-kezelőre optimalizált megoldások működésének összehangoltsága a fentiek alapján tehát a front-enddel és adatbázis-kezelővel is bíró adatbázis-szállítóknál a legnagyobb. A külön-külön supportált front-end és adatbázis esetében a fentieket a mindkét oldali erős kompetencia biztosíthatja. A termékek között valódi harc a front-enden dúl, s nincsenek azt egyértelműen eldöntő különbségek. A későbbi gördülékeny működtetés érdekében a gyártók, szállítók között az említettek szerint érdemes szelektálni.” Továbbá fontos az elfogadható árú kompetencia, a projektek során elérhető gyors eredmények, a folyamatos termékinnováció s az ezzel is összefüggő áttekinthető termékstratégia, valamint az árérzékeny hazai piacon a licencek optimális ár/érték aránya. A Microsoft BI-szakértőjének ügyfél- és partnertapasztalatai azt jelzik, hogy gyakorlatilag a felsoroltak mindegyikének megfelelve teljesíthetők a hazai terjeszkedésre vonatkozó terveik.
Hazai gyakorlat
A magyar piacon Havas Levente szerint ma már minden szektorban alkalmaznak üzletiintelligencia-megoldást, de legalábbis annak néhány elemét, leggyakrabban a controlling, a tervezés, illetve annak riportolása támogatására, s ebben a BI-vel szemben némi ellenérzést tanúsító állam- és közigazgatás sem kivétel. Több minisztérium, illetve más állam- és közigazgatási intézmény is alkalmaz a költségvetés tervezésekor Microsoft BI-megoldásokat, s az üzleti intelligenciától szintén idegenkedő kkv-piacra is a controlling felől nyer bebocsátást a BI.
A ma felkapott és több gyártó zászlajára tűzött teljesítménymenedzsment részben szintén controllingot takar. „A teljesítménymenedzsment mögött tervezés, monitorozás és elemzés áll, ez utóbbi segít a félresiklott tervek okainak felderítésében” – sorolja Havas. „Komponensei közül a planning támogatja a tervezést, a scorecard biztosítja a kulcsmutatók nyomon követését, és többnyire OLAP-eszköz áll rendelkezésre az elemzéshez. A Business Objects, a Cognos és a Microsoft esetében is a fentiek alkotják a teljesítménymenedzsment-portfóliót. Az említett gyártók mindegyike abból a tapasztalatból indulhatott ki, hogy a felhasználók számára a controlling a legizgalmasabb BI-terület. Így ennek eszközeit befogadva már vezetői igényként jelentkezik az elemzések alapjául szolgáló scorecardfelület. Kevésbé pozicionálható, hogy egyszerre vagy külön-külön születik-e igény az említettekre, de a controlling, a tervezés mindenképpen eleme a teljesítménymenedzsmentnek.”
A BI-projekteket idehaza a főként a nagyvállalati szférában erős, a növekvő piaci verseny által is gerjesztett ERP-penetráció, némileg ezzel ellentmondásban a szigetrendszerek még mindig nagy gyakorisága miatt az adatvagyon koncentrációja iránti igény és a már említett folyamatoptimalizáció, illetve folyamat- és költéségkontroll generálja.
A kkv-k körében elsősorban az ERP-k BI- vagy BI jellegű moduljai terjednek, amelyek ma már csaknem minden ERP-gyártó kínálatában megtalálhatók. A BI részekénti folyamatkontroll például az ERP-, de még az MRP-bevezetések szempontjából is meghatározó. Egy termelővállalatnak az értékesítés függvényében – pl. egy-egy gépsor üzembe helyezésére vagy kiiktatására vonatkozó döntések meghozatalához – kontroll alatt kell tartania a gyártási folyamatot. Ehhez nincs szükség adattárházra, elég az ERP-ben lévő folyamatra telepített OLAP-eszközön elvégzett elemzésekből levonni a következtetéseket.