Kommunikáció, internet, mobil - és Kína
2006. december 30.
Nem mélyedünk bele a címben említett piacokon zajló folyamatok feltérképezésébe, de kihagyni sem kívánunk szektorokat, így röviden kitérünk néhány érdekességre, piaci szempontból meghatározó – lezajlott vagy rebesgetett – akvizícióra, együttműködésre s az ezekből kiolvasható trendekre.
Az EU-csatlakozás első ütemét követően megnőtt a nyugat-európai távközlési és internetes érdekeltségek keleti irányú affinitása. Ezt igazolja többek között, hogy osztrák konzorcium kezébe került a legnagyobb szerbiai telefonszolgáltató vállalat, a Mobtel 42 százaléka.
Mobil a mobil
Tavaly márciusban a brit Vodafone, a világ legnagyobb mobilszolgáltatója felvásárolta a cseh Oskart, és többségi tulajdont szerzett a román MobiFonban. A legnagyobb kelet-európai, történetesen lengyel mobilcég, a PTC tulajdonlásáért pedig már több mint másfél éve dúl a harc a Vivendi és a Deutsche Telekom között. A részletekre bonyolultságuk miatt nem térünk ki, a tulajdonlásért folyó vita bírósági szakaszban van. Még ugyanebben az évben meghirdették a Cesky Telecom privatizációját, amely iránt feltűnően nagy külföldi érdeklődést tapasztaltak, a Belgacom és a Swisscom után a France Télécom és a spanyol Telefónica is versenybe szállt.
A Deutsche Telekom legnagyobb mobilcég-felvásárlási akciója az amerikai VoiceStream Wireless 2001-es bekebelezése volt, a ma T-Mobile USA néven az amerikai piacon lévő cégért a DT 35 milliárd dollárt fizetett. A második legnagyobb az osztrák mobilszolgáltatót, a Teleringet érintő 2005-ös akvizíció volt. Ha a Vivendivel a PTC-ért vívott harcból győztesként kerülne ki, az lenne a harmadik.
Az idei év első felében újabb potenciális óriásfelvásárlás borzolta a kedélyeket. Az amerikai Verizon, a spanyol Telefónica és egy amerikai cég, a Blackstone konzorciuma 140 milliárd euró körüli összeget ajánlott a brit Vodafone-ért. Ha sikerülne a felvásárlás, a Verizon a Vodafone amerikai és brit üzletét kapná meg, a Telefónica az európai üzletágát, míg a Blackstone Ázsiát és Dél-Afrikát. A késztetések viszonylag bonyolult szövedékét nem kívánjuk felfejteni, de a Japánból való márciusi és az augusztusi belgiumi kivonulás nem hagy kétséget afelől, hogy a Vodafone csökkenteni kívánja jelenlétét a nagy költségű érett piacokon.
Szintén a Vodafonnal kapcsolatos friss, novemberben szárnyra kapott hír, hogy az energiaszektorban már részesedést szerzett orosz vállalatok – például az Alfa és a Sistema-csoport – most a távközlési cégekbe szeretnék „bevásárolni magukat”. A Magyar Telekom stratégiai tulajdonosa, az igyekezetüket igen rossz szemmel néző Deutsche Telekom, továbbá a France Télecom mellett a Vodafon iránt is érdeklődnek.
A mobilkészülék- és -szoftverpiacon sincs nyugalom. 2005 közepén a Siemens eladta a(z Acer-) BenQ-nak mobiltelefon-üzletágát, hálózatieszköz-üzletágát pedig a Nokia veszi meg, amely – mivel térképeket, útvonaltervező és navigációs programokat, valamint más helyzetmeghatározó szoftvereket kíván készülékeihez kínálni – felvásárolja a német navigációsszoftver-gyártó Gate5-öt. A mobil e-mail irányában is történnek felvásárlások, a Motorola esetében ambiciózus stratégia megvalósításának mentén. A novemberi Good Technology-akvizícióval a Motorola az eddig ezen a piacon gyakorlatilag egyeduralkodó Blackberry komoly versenytársává vált. A Sony Ericsson pedig a közelmúltban vásárolta fel a nyílt platformú Symbian operációs rendszer fejlesztőjét, az UIQ-t. A mobilkészülék-gyártó számára az UIQ – ahogy a Nokiának az S60 – saját, őt a versenytársaktól megkülönböztető operációsrendszer-felületet (Symbian) jelent.
S még mindig mobil. Novemberi hír, hogy a mobil-adatvédelmi piacon működő innovációs céget vásárol a Chackpoint Software. A svéd Pointsec Mobile Technologies megoldásai a tárolt adatok titkosságát és biztonságát biztosítják mobilszámítógépes eszközökön (laptopok, PDA-k, telefonok stb.).
Távközlés
Versenytársakat vásárolt fel a távközlésieszköz-gyártó Alcatel. A Nortel nagy sávszélességű mobileszköz-üzletága mellett a norvég céggel egy piacon versenyző Lucent Technology is házon belülre került. A Nortel eladását talpra állási stratégiája diktálta, amelynek mentén haladva minden 20 százalékos piaci részesedést nem garantáló tevékenységétől megválik. Az Alcatel–Lucent akvizíció globális terjeszkedést szolgál. A hasonló termékportfóliójú két vállalat közül az Alcatel piaca elsősorban Európa, Közel-Kelet, Afrika és Dél-Amerika, míg a Lucent forgalmának kétharmada az Egyesült Államokból származik.
Internetben (is) utazók
Az internet világát nem annyira a szerves növekedés, mint inkább az akvizíción keresztüli bővülés jellemzi. Az internet természetes üzleti közeggé válásának elkötelezettjeként – saját gyakorlatában ezt követve – a Cisco például az elmúlt 6-8 évben felvásárolt mintegy 100 céget, s növekedésének továbbra is egyik alapja a perspektivikus, új technológiákat reprezentáló kis cégek felvásárlása. Stratégiáját arra építi, hogy a hang- és adathálózatok konvergenciáját biztosító IP-telefónia, a biztonságos hálózati hozzáférést kínáló vezeték nélküli hálózatok, a hálózati biztonsági megoldások és az e-learninget elősegítő CDN-megoldások stratégiai technológiaként segítik az internetes üzleti megoldások adaptálását mind a nagyvállalatok, mind pedig a kis- és középvállalatok számára. Az utóbbi időben a háztartások mellett a mobilvilág is a célkeresztbe került (lásd a táblázatot – ám ez csak a 2003-tól végrehajtott jelentősebb akvizíciókat tartalmazza).
Felvásárlásokon keresztül növekszik az 1998-ban indult karriere óta több mint 100 akvizíciót – ebből 15-öt tavaly – végrehajtott Google is, illetve Magyarországon többek között az Index, az Origo, valamint a Sanoma Online. A Google-nek csak az utóbbi két évét nézve a tavalyi felvásárlásokban jelentős szerep jutott a képfelismerés, képszerkesztés, képfeldolgozás irányába való elmozdulásnak, míg az idei esztendő két nagy akvizíciójának egyike az irodai alkalmazásokat, a másik a videomegosztás technológiáját emelte be a Google-portfólióba.
A német médiacsoport, a Georg von Holtzbrinck a negyedik legnépszerűbb magyar site nem nyilvános összegű felvásárlásával kezdte meg kelet-európai terjeszkedését. A csoport online divíziója, a Holtzbrinck Networks Magyarország vezető „fiatalportálját”, a Habostorta.hu-t nézte ki magának. A Kieselbach Tamás ötlete nyomán, az általa adott néven ismertté vált website elindításában Jaksity György volt tőzsdeelnök, Geszti Péter rapper-reklámguru és Weiler Péter, a Habostorta Kft. mostani ügyvezető igazgatója vett részt.
Az internetes világban a látogatottság a mérvadó, ezért ennek folyamatos növelése, illetve a vezető pozíció visszaesésének megakadályozása a két legfőbb cél. Magyarországon, például a T-Online olvasatában, idővel komoly üzleti vállalkozások jelennek meg a médiában, de a szolgáltató szférában és a kereskedelemben is, amelyek az internetezők körének növekedésével együtt gazdagodnak. Centralizált struktúrájú piacok létrejöttére azonban mindig szükség lesz. Ezek nélkül, illetve jelentős befektetések hiányában nem fejlődhet, ahogy ezt a hazai példa is igazolja, az e-kereskedelem. Magyarországon többen a tőzsdét tartják a hazai internetes cégek lehetséges növekedési színterének, de az Indexnek például nem szerepel a tervei között a tőzsde, mivel stratégiájában nem a cég értékesítésének, hanem – hogy a magyar tartalomszolgáltató piac meghatározó szereplője lehessen – építésének mikéntje szerepel. A hazai internetes vállalkozások ma mintha a piaci részesedés növelését tartanák szem előtt, a jövőre pedig a felhasználók és a tartalomgyártók által generált tartalmak arányának alakulása gyakorolhat jelentős hatást.
A web 2.0 ma a dot-com lufihoz hasonló folyamatokat generál, s a fejlesztéseken túl az akvizíciók ütemére is kihat. A Yahoo! komoly felvásárlásba kezdett a független web 2.0-oldalak területén. A felvásárolt Flickr.com kanadai cég szolgáltatásával kiváltotta saját online képgalériáját, megvette a Konfabulatort, s ezzel a mini alkalmazások fejlesztési platformját, a kisalkalmazásokat működtető motort, illetve közösségi blog- és tartalommegosztó szolgáltatást, valamint közösségi tudást kiaknázó oldalt hozott létre. Itthon is történtek ilyen irányú lépések. Tavaly az Econet felvásárolta az akkor még a blogra érzéketlenebb Indextől a Freeblogot, idén pedig a T-Online kötött stratégiai megállapodást a Blogtérrel.
Kína és a Távol-Kelet
Kínát sem hagyhatjuk említés nélkül, ha fúziókról, felvásárlásokról beszélünk. Az ott zajló óriási ütemű fejlődés, valamint a piac nagysága minden józan vezető európai és amerikai informatikai, kommunikációs és internetes cégre hatással van, nem akarnak kimaradni, de a kommunista gondolkodásmód különösen az internetes tartalomszolgáltatókat még óvatosságra inti. Ennek ellenére a piacvezetők közül sokan megvetették már a lábukat ezen a gigapiacon.
Az IBM PC-részlegét engedte át a Lenovónak, és idén januárban részesedésszerzésről kezdett tárgyalásokat India negyedik legnagyobb szoftverszolgáltatójával, a Satyam Computer Servicesszel. S ha már említettük a Lenovót, a céggel kapcsolatos találgatásnak is helyet adunk. Mivel piackutatók szerint 2010-re az irodai nyomtatás (készülék, segédanyag, szerviz) kínai piacának volumene elérheti az 5 milliárd dollárt, a Lenovo – középtávon (5 éven belül) nemzetközileg versenyképessé kívánva fejleszteni nyomtatóüzletágát – felvásárlást fontolgat. Legvalószínűbbnek a Lexmark bekebelezése tűnik. A holland Philips konszern 358 millió dollárért eladta a Tajvanon, Kínában és Magyarországon működő monitor- és laposképernyő-gyártó részlegeit a kínai TPV Technology vállalatnak. A jövőben a TPV-től szerzi be, és saját márkaneve alatt értékesíti a monitorokat. Az üzlettel a TPV – évi 35 millió monitor előállításával – a világ egyik legnagyobb monitorgyártójává válik.
Már nemcsak Kínát, de a Távol-Keletet érintő hír is kötődik az IBM nevéhez. Mivel a Kék Óriás inkább a konzultáció és az értéknövelt szolgáltatások felé tekintget, 2 milliárd dollárért eladta a Hitachinak merevlemez-gyártó üzletágát.
Más vizekre, a lélekszám és a hatalmas fejlődés ismeretében igen vonzónak tűnő kínai internetpiacra evezve, a Google még 2004-ben, 2,6 százalékos részesedést szerezve, bevásárolt a www.baidu.com-ba, majd idén eladta érdekeltségét. Befektetése két év alatt 1160 százalékos hozamot produkált, ám a 2004-es terveiben még szereplő, az irányításhoz szükséges csomag megvétele helyett a már meglévőt is – kisebb mértékben a kínai írásmód, írásjelek, jelentősebb mértékben a kínai kormányzati politika gondjai miatt – eladta. A Baidu.com előnye a kínai keresőpiacon – 50 százalékos részesedésével a keresésekből, a 110 millió internetezőt is figyelembe véve – behozhatatlannak látszik. A Google dél-koreai, minimalista, kizárólag a keresésre koncentráló jelenléte is elhibázott stratégiai lépés volt. (Kis kitérő: a Google Yahoo!-val való kapcsolata ugyancsak a Baidu.com-mal történtekhez hasonlóan alakult. A Yahoo! befektetőként segítette a garázscégként induló Google-t, de ma már sem üzleti, sem technológiai érdekeltség nincs a két internetes óriás között.)
Az eddigiek mindegyikére vonatkozik, hogy a felvásárlások készpénzfizetés, részvénypacket-vásárlás vagy ezek variálása útján történnek.