A távközlés transzformációja - avagy kommunikáció különféle képernyőkön
2006. december 31.
– A Magyar Telekom korábban – követve a német anyavállalat négypilléres stratégiáját – szintén felépítette mobilos, vezetékes, internetes és üzleti megoldások talpkövét, azonban a szerkezetben mostanság mintha az ügyfelek mentén alakulnának ki új erővonalak, szervezeti egységek. Mondjuk üzleti felhasználó, magánfelhasználó... Erre az elvre építve természetesen kialakulhat egy újfajta és logikus stratégia, amely összevág azzal is, hogy a korábban egyre inkább önállósuló négy pillér között egyre jobban elmosódnak a határvonalak... Ugyanakkor van egy jelentős terület (nem ez a legjobb szó rá, lehetne értéknek vagy mondjuk szolgáltatásnak nevezni) a T-Online cégen belül: az (életutad alapján hozzád joggal közelállónak gondolható) Origo, amelynél nehéz különválasztani, hogy mi szól belőle a vállalati ügyfeleknek, és mi a nem jogi személyeknek... Hogyan fér bele a média az újjárendeződő struktúrába?
– Ha lett volna valami kritikai felhang abban, hogy „kidobtuk a négypilléres stratégiát”, akkor sietek leszögezni, hogy nem mehetünk pontosan arra, amerre tegnap mentünk, és holnap is bekövetkezhet irányváltás... A változás – mi több: a sűrű változás –, azt hiszem, sem a Deutsche Telekomnál, sem a Magyar Telekomnál nem tekinthető negatívumnak, alkalmazkodni kell ahhoz a technológiai robbanáshoz, amit konvergenciának hívnak. A média valóban elkülönül a felvázolt vállalati struktúrától, de tudomásul kell venni, hogy a média MINDENTőL elkülönül, a média egy másfajta fogalom, más a tűrőképessége, más a kitettsége, másképp kell kezelni akár a közvélemény, akár a szabályozók szempontjából. A médiának tehát valóban önállóan kell megkeresni az optimális helyét. Ugyanakkor én nem ragadnék le az Origónál, hiszen a média eleve gyűjtőfogalom, a most indult IPTV – másképp szólva: a televíziós disztribúció – ugyancsak médiatevékenység...
– Origo, IPTV – bár a médiáról én kérdeztelek, a világért se húzzuk meg beszélgetésünk határait a T-Online-nál! Már csak azért se, mert azt is meg kellene indokolni, hogy miképp lehet ugyanaz az ember a T-Com és a T-Online élén, amelyek közül az előbbi a múlt, az utóbbi pedig a jövő szimbólumaként is felfogható...
– Hogy mi a közös a két márkában? Rajtam kívül talán a drót. Picit sommásnak tűnhet a válasz, de szívesen kifejtem bővebben is, és akkor mindjárt nem kell ilyen profánul fogalmazni, hanem felemelkedhetünk olyan magasságokba, mint „a távközlés transzformációja”. Azt mondod, a T-Com a múlt? Ha úgy fogjuk fel, hogy ez a cég hangszolgáltatást juttatott el vezetéken több mint kétmillió ügyfélhez, akkor innen valóban csak lefelé konyulhat a fejlődés görbéje. De a Magyar Telekom – beleértve a T-Comot, T-Online-t – már ma sem ezt csinálja, néhány éven belül meg pláne nem ezt fogja. Az MT felvállalt küldetése, hogy minden olyan szolgáltatást eljuttasson ügyfeleihez, amely dróton eljuttatható, és üzlet van benne. Így mindjárt továbbmehetünk, a hangot (és majd a szolgáltatásokat) el lehet vinni sok helyre drót nélkül is, vagyis ez a tevékenység szolgáltatási szinten hamar összeér akár a T-Mobile, akár a T-Systems tevékenységével. Nem egy íróasztal mellett született meg a változtatás, hanem az alapcél és az erre épített stratégia hozza magával, hogy a vállalatok közötti falak fokozatosan leomlanak. Ma nálunk a központi kérdés – az átviteli közeg és az átviteli technológia helyett – a megjelenítés és annak befolyásolása. A Magyar Telekom ma (holnap) egy olyan üzletben van benne, amelyben információt kell eljuttatni a mobiltelefon kijelzőjére, a tévé képernyőjére, a számítógép monitorára. Ehhez önmagában nincs sok köze a múltidéző hangulatú telefontársaság szónak, de még a vállalat jövőbe mutató internetes cégének sem.
– Azért ha ennél a jövőbe mutató cégnél megnézzük a bevételeket, akkor a legjövedelmezőbb tevékenységnek mégiscsak az ADSL-kiépítés tekinthető. Ez amolyan klasszikus bevételi forrás. Néhány évvel ezelőtt, amikor még nem volt nyereséges a T-Online, többen gondolták úgy, hogy a nyereség útjában épp a médiatevékenység, az Origo áll... Most mégis mintha teljes fordulatot tettetek volna a média irányába, s itt nemcsak az IPTV-re gondolok, hanem akár az internetes média világában megvásárolt vagy csak magatok köré gyűjtött portfólióra: az Origo–Freemail–T-Online–G-portál–Videa mellett gyülekező iWIW- és Adnetwork-birodalomra, a stratégiai partnerekre, mint például a Harmonet, a Blogter, az MTA Sztaki és ki tudja, még ki mindenki, biztos, hogy akit kihagytam...
– Van! De nem is az a lényeg, hogy konkrétan minden portált megnevezzünk, mert ezek száma tényleg gyors ütemben fog nőni, generalisták vagyunk – mint egy kereskedelmi tévé –, hirdetési szövetségben akarunk lenni minden tartalom-előállítóval. Ha a mai számokat nézzük, valóban a hozzáférés-szolgáltatás jelenti a bevétel gerincét. De nekünk gondolni kell arra is, hogy mi lesz akkor, amikor a hozzáférés-szolgáltatás telítődik. Eljön az az idő, amikor ugyanúgy nem tudjuk az ADSL-bekötések számát szaporítani, mint ahogy ma már a mobil-előfizetések terén sem lehet úgy fejlődni, mint két éve. És amiképp ilyenkor a mobiloknál előtérbe kerül a készülék képernyőjére kiküldhető szolgáltatás, nálunk is átkerül majd a hangsúly a számítógép és a tévé képernyőjére eljuttatott szolgáltatásokra. A média is csak egy a szolgáltatások közül, tartalomszolgáltatás, de sok egyéb szolgáltatás belefér ebbe a fogalomba. Való igaz: ma nem ezek a hozzáadott értékek jelentik cégünknek a fő csapásirányt. De a hirdetési bevételeink, illetve a tartalomhoz kapcsolódó egyéb bevételeink terén tapasztalható a legnagyobb emelkedés, ezek a leggyorsabban növekvő bevételeink.
– Magam is kezdem belátni, hogy ebből a vízióból valóban nem lóg ki a média. Sőt! Ugyanakkor hadd mondjam el, hogy ez a vízió nemcsak a T-birodalmon belül követel szemléletváltást, hanem a vállalat ügyfeleinél is, sőt a bennünket körülvevő világ minden pontján... Például az építőiparban... Mert még a legjobban felszerelt lakásokban is, ahol már van DSL, a madzag többnyire a dolgozószobában jön ki a falból, hiszen ott a számítógép. Ha viszont én IPTV-t szeretnék nézni, akkor az vagy a nappaliban, vagy a hálószobában életszerű, vagyis a madzagot át kell vezetni...
– Igen, meg kell változnia a környezetnek! Az a legfőbb küldetésünk, hogy az új lehetőségekhez alkalmazkodjon a világ. Ha lenne Wi-Fi set-top box, akkor eleve azt próbálnánk elterjeszteni, de a műszaki kollégák azt mondják, hogy az IPTV-hez technikai okokból kifolyólag madzag kell, így ez valószínűleg nem járható út. Akkor viszont valóban a házaknak kell alkalmazkodniuk. Egy korszerű lakásban már nemcsak a villanyvezetéknek, telefonvezetéknek és antennakábelnek kell a helyén lennie, hanem a hálózati kábelnek is. Egy korszerű lakás igenis olyan, hogy a lakás minden helyiségében hozzá lehet férni a széles sávhoz, legyen szó akár a gyerekszobáról, akár a konyháról. De már megint a távközlés transzformációjánál vagyunk: igen, vannak peremfeltételei annak, hogy elvihessünk minden üzletileg kifizetődő szolgáltatást a kis, közepes és nagy képernyőkre, és mi a peremfeltételek kialakításán is munkálkodunk. Ez ma a Magyar Telekom.
Simó György kapta a Dale Carnegie & Associates Inc. Vezetői Minőség Díját
Simó György, a T-Com üzletágvezetője, a T-Online Magyarország Zrt. vezérigazgatója részesült a Dale Carnegie & Associates Inc. nemzetközi vezetői tanácsadó vállalat rangos elismerésében az elmúlt időszakban végzett kiváló szervezetfejlesztési tevékenyégéért. Az ünnepélyes díjátadásra november 16-án került sor a budapesti Festetics-palotában.
Az 1912-ben Amerikában alapított Dale Carnegie & Associates, Inc. a világ vezető humánpolitikai, szervezetfejlesztéssel, integrált HR-rendszerek bevezetésével és működtetésével foglalkozó vállalata, amely jelenleg 76 országban tevékenykedik. 1985-ben hozta létre a Leadership Awardot, azaz a Vezetői Minőség Díját, amelyet annak a vállalatvezetőnek ítél oda, aki a cég jövője szempontjából kiemelt fontossággal kezeli az emberi erőforrás, az innováció és a szervezeti kreativitás fejlesztését. Magyarországon korábban Sugár András a Westel Mobil Távközlési Rt. vezérigazgatójaként, Kisbenedek Péter az Erste Bank Hungary vezérigazgatójaként, valamint Zsoldos Miklós az UNION Biztosító Rt. elnök-vezérigazgatójaként részesült ugyanebben az elismerésben.
Idén a Dale Carnegie & Associates, Inc. Simó Györgynek ítélte oda a megtisztelő díjat a T-Online Magyarország Zrt.-ben végzett kiváló szervezetfejlesztési munkájáért. A rangos eseményre november 16-án került sor a történelmi hangulatú Festetics-palotában. A díjat Jean-Louis Van Doorne, a Dale Carnegie & Associates, Inc. európai alelnöke adta át.
A Leadership Award odaítélésében döntő szerepet játszott, hogy Simó György tudatos vállalatfejlesztést hajtott végre a T-Online Magyarország Zrt.-ben. A társaság töretlen erősödése folyamatos kihívás elé állította a szervezetfejlesztésért felelős vezetőt. Sokszínű, folyamatosan változó és megújuló szervezet jött létre, amely a jelentkező problémákat nyitottan, egyszerre többszintű megközelítéssel kezeli. A szervezet- és személyzetfejlesztés olyan értékké vált a T-Online Magyarországban, amely lehetővé teszi a dinamikus, önkritikán alapuló változások létrejöttét. Az emberi erőforrás értékelésében, a teljesítmény tervezési és értékelési rendszerében, az egyéni elkötelezettség és kezdeményezőkészség megjelenítésében, a kreatív szakértelem belső kinevelésében, a motivációban és a tudatos vállalatformálásban szintén jelentős eredményeket mutatott fel a T-Online Magyarország Zrt.