A legnagyobb európai stratégiai tanácsadó cég, a Roland Berger a témában szakértő Piepenbrock & Schuster konzultánsaival közösen dolgozta ki a közép-kelet európai technológiai indexnek (CEE Technology Index) elnevezett mutatószámot. Az elemzők elsősorban arra a kérdésre keresték a választ, hogy a közép-kelet-európai országok eltérő fejlődési ütemét milyen mértében befolyásolja az információs technológia szintje illetve az erre a területre fordított erőforrások nagysága.

Mindennek kiszĂĄmĂ­tĂĄsakor szĂĄmos tĂŠnyezőt vettek figyelembe. TechnolĂłgiai oldalrĂłl tĂśbbek kĂśzt a vonalas illetve mobiltelefonok elterjedtsĂŠgĂŠt, az internet-hasznĂĄlat arĂĄnyĂĄt, ezen belĂźl a szĂŠlessĂĄvĂş kapcsolatok nagysĂĄgrendjĂŠt ĂŠppĂşgy, mint pĂŠldĂĄul az e-kormĂĄnyzat meglĂŠtĂŠt vagy a digitĂĄlis televĂ­ziĂłzĂĄs lehetősĂŠgĂŠnek elterjedtsĂŠgĂŠt. (A tanulmĂĄny rĂŠszletesebb ĂśsszefoglalĂłja angol nyelven a mellĂŠkletben megtalĂĄlhatĂł). Ezeket a mutatĂłkat vetettĂŠk Ăśssze a gazdasĂĄg ĂŠs tĂĄrsadalom fejlettsĂŠgi szintjĂŠt kifejező „hagyomĂĄnyos” mĂŠrőszĂĄmokkal, mint pĂŠldĂĄul az egy főre jutĂł hazai termĂŠk, a munkanĂŠlkĂźlisĂŠg vagy a kutatĂĄsra-fejlesztĂŠsre fordĂ­tott Ăśsszegek arĂĄnya.

Az 1,0-től 6,0-ig terjedő skálán Magyarország végül a 3,7-es értéket kapta, ami majdnem pontosan megegyezik az Európai Unióba már felvett nyolc közép-kelet-európai ország átlagával (3,68), viszont messze elmarad a legjobbaktól. Az észt index 4,94, a szlovén 4,49, a cseh mutató pedig 4,19 volt. Csupán összehasonlításképpen: az Európai Unió fejlett részét jelképező német index 4,71-et, Ausztriáé pedig 5,12-t tesz ki. Feltűnő, hogy a legnagyobb újdonsült EU-állam, Lengyelország jelentősen lemaradt a többektől, indexe mindössze 2,57-en áll.

„A puszta rangsornĂĄl azonban jĂłval izgalmasabb kĂśvetkeztetĂŠseket vontunk le az informĂĄciĂłs technolĂłgia fejlettsĂŠgi szintje ĂŠs az ĂĄltalĂĄnos gazdasĂĄgi ĂŠs tĂĄrsadalmi dinamizmus ĂśsszevetĂŠsekor” – hangsĂşlyozta Schannen Frigyes, a Roland Berger budapesti irodĂĄjĂĄnak Ăźgyvezető igazgatĂłja. KiderĂźlt, hogy az informĂĄciĂłs technolĂłgiai beruhĂĄzĂĄsok meghatĂĄrozĂł szerepet jĂĄtszanak a kĂśzĂŠp- ĂŠs kelet-eurĂłpai orszĂĄgok gazdasĂĄgi fejlődĂŠsĂŠben. „Az internet-technolĂłgiĂĄra vagy a szĂŠlessĂĄvĂş adatĂĄtviteli lehetősĂŠgek nĂśvelĂŠsĂŠre kĂśltĂśtt pĂŠnz szinte azonnal megjelenik a nemzetgazdasĂĄg fejlődĂŠsĂŠben. EgyĂŠrtelmĹą korrelĂĄciĂłt talĂĄltunk az informĂĄciĂłs technolĂłgiai infrastruktĂşrĂĄra fordĂ­tott Ăśsszegek ĂŠs a gazdasĂĄgi nĂśvekedĂŠs kĂśzĂśtt. A kormĂĄnyok Ă­gy aktĂ­van befolyĂĄsolhatjĂĄk a gazdasĂĄg fejlődĂŠsĂŠt” – mondta Schannen Frigyes.

Hasonlóan pozitívan befolyásolja az információs technológia fejlettsége a szociális értelemben vett jólétet: például kölcsönhatás mutatkozik a kutatás-fejlesztésre és az információtechnológiára fordított kiadások között. A számokból az is nyilvánvaló, hogy minél többet költenek egy országban infokommunikációra, annál kedvezőbbek a szociális és tudományos színvonalat jelképező értékek is. Ez jól mérhető például a diplomát szerzettek arányán, a munkanélküliségi mutatókon vagy a K+F kiadások bruttó nemzeti termékhez viszonyított arányán keresztül.

A Roland Berger tanulmĂĄnya ugyanakkor nem mutatott ki egyĂŠrtelmĹą kapcsolatot a tĂĄvkĂśzlĂŠsi piac liberalizĂĄltsĂĄga ĂŠs a technolĂłgiai szĂ­nvonal kĂśzĂśtt. Úgy tĹąnik, hogy a mĂŠlyebb vagy szĂŠlesebb verseny nem feltĂŠtlenĂźl mozdĂ­tja elő az infrastruktĂşra szĂ­nvonalĂĄnak emelkedĂŠsĂŠt. „A vĂĄllalati szektor vagy a lakossĂĄg is a szĂĄmĂĄra fontosnak, előnyĂśsnek tĹąnő tĂĄvkĂśzlĂŠsi terĂźleteken ruhĂĄz be, s dĂśntĂŠsĂŠben nem jĂĄtszik szerepet az, hogy az adott terĂźleten csupĂĄn egy, nĂŠhĂĄny vagy nagy szĂĄmĂş szereplő van a piacon” – fĹązte hozzĂĄ a Roland Berger magyarorszĂĄgi vezetője.