Az eladók kedden megerősítették az eladás tényét, azzal, hogy 1,3 milliárd dollárt kaptak a részesedésükért. A piaci elemzők hétfőn 1,4 milliárd dollárhoz közeli árat valószínűsítettek. Az AFK Sistema részesedése vétójogot ad, de a cég "Kreml-barát" társaságként ismeretes, írta a Reuters hírügynökség hétfőn.

A Szvjazinveszt 75 százaléka mínusz egy részvénye állami tulajdonban van. A Szvjazinveszthez tartozik a legnagyobb moszkvai vezetékes szoltáltató, az MGTS 28 százaléka, továbbá hét körzeti szolgáltató és a távolsági beszélgetésekre monopólummal rendelkező Rostelecom. Az AFK Sistema távközlési részlege, a Comstar hat körzeti szolgáltatót vásárolt már Oroszországban tavaly október óta, és az MGTS 67 százalékát is megszerezte, piaci vásárlásokkal.

A Szvjazinveszt negyedĂŠt 1997-ben Soros GyĂśrgy vĂĄsĂĄrolta meg, de 2004-ben az ĂĄltala fizetett ĂĄr harmadĂĄĂŠrt, 625 milliĂł dollĂĄrĂŠrt eladta a Blavatnik-Vekszelberg-fĂŠle tĂĄrsasĂĄgnak. Soros akkor Ăşgy nyilatkozott, hogy "ez volt ĂŠletem legrosszabb befektetĂŠse".

A Szvjazinveszt jövőjéről számtalan híresztelés terjed Moszkvában. Annyi bizonyos, hogy az orosz kormány régóta halogatja a további privatizációt, amelyre az AFK Sistema-Comstar az egyik fő várományos, legalábbis e társaság saját korábbi közlése szerint. Lehet, hogy a Szvjazinveszt holdingot egyesítik a leányvállalataival, és a csoportban 51 százalékig terjedő részt tartana meg a kormány. De az is lehet, hogy nem privatizálják tovább a Szvjazinvesztet: erre az eshetőségre is célzott German Gref orosz gazdasági miniszter még a nyár végén.

Az AFK Sistemát pedig a maga részéről a Deutsche Telekommal is hírbe hozták: sajtójelentések szerint szóba került, hogy az AFK Sistema átadja orosz távközlési érdekeltségeit a Deutsche Telekomnak, és cserébe akár 20 százalékot is kaphatna a német távközlési cégből, amely a legnagyobb Európában. A német gazdasági miniszter azonban november végén azt mondta, hogy tudomása szerint nem zajlanak ilyen tárgyalások.