Yunnus mondott mĂĄr nagy nyilvĂĄnossĂĄg előtt ilyen tĂŠmĂĄjĂş beszĂŠdet, mĂŠgpedig a mĂĄjusi tuniszi informatikai ENSZ-csĂşcson, amikor ĂŠppen az ITU-tĂłl vette ĂĄt a „World Information Society” dĂ­jat. Akkor a mĂŠg csak leendő Nobel-bĂŠkedĂ­jas arrĂłl beszĂŠlt, hogy az informatikai ĂŠs tĂĄvkĂśzlĂŠsi cĂŠgeknek egyĂźtt kellene mĹąkĂśdniĂźk a kormĂĄnyokkal annak ĂŠrdekĂŠben, hogy ezeken a terĂźleteken munkalehetősĂŠgeket ĂŠs Ă­gy jĂśvedelemszerzĂŠsi lehetősĂŠget biztosĂ­tsanak a szegĂŠnyek szĂĄmĂĄra. Ehhez szerinte Ăşj tĂ­pusĂş Ăźzleti modellekre van szĂźksĂŠg a vĂĄllalatok rĂŠszĂŠről, mert egyĂŠbkĂŠnt az ĂĄgazat igen hatĂŠkony eszkĂśzĂśket nyĂşjthat az emberek, ĂŠs kĂźlĂśnĂśsen a nők felemelĂŠsĂŠre a szegĂŠnysorbĂłl. Ucumi Josio, az ENSZ NemzetkĂśzi TĂĄvkĂśzlĂŠsi UniĂł (ITU) főtitkĂĄra elmondta, hogy az idei konferencia fő tĂŠmĂĄja a digitĂĄlis erőforrĂĄsok megosztĂĄsĂĄnak koncepciĂłja lesz, amely elősegĂ­theti a globĂĄlis tudĂĄs, a kultĂşra, ĂŠs az oktatĂĄsi eredmĂŠnyek elĂŠrhetővĂŠ tĂŠtelĂŠt vilĂĄgszerte a fejlődő rĂŠgiĂłkban. Ucumi szerint Dr. Yunus konkrĂŠt gyakorlati tapasztalatokrĂłl tud beszĂĄmolni ezen a tĂŠren.

Muhammad Yunus, az idei Nobel-békedíjas 1976-ban alapította hazájában, Bangladesben a Grameen Bankot, amely elsősorban szegény emberek vállalkozásaihoz nyújtott mikrohitelekre specializálódott. Az elmúlt harminc évben a Grameen Bank 5,1 milliárd dollárnyi filléres hitelt utalt ki 5,3 millió igénylőnek. A vállalkozás sikere világszerte példát mutatott, és úgy a fejlődő világban, mint a fejlett ipari országokban hasonló elven működő pénzintézetek jöttek létre. A bank mikrohitelek mellett lakhatási és öntözési támogatásokat is nyújt, a szegények segítése mellett pedig sokat tett a bangladesi társadalomban elnyomott nők felemelkedéséért is, amit az is jól mutat, hogy hiteleik 96 százalékát asszonyok kapták.