A felnövekvő generáció a TV helyett az internetet választja

A felmérések szerint a felhasználók jelentős része a televíziós főműsoridőben internetezik, és a 19 év alatti korcsoportok – ha van választási lehetőségük – inkább az internetet választják. Mindez azt jelzi, hogy az internetes tartalomszolgáltatóknak hatalmas a felelősségük a felnövekvő generációk internetes szokásainak kialakításában, ezért az eddiginél is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni arra, hogy minél több értékes, gyermekeknek szánt magyar nyelvű tartalom legyen elérhető a világhálón – hangzott el a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) által szervezett „Az internet bűvölete, a bontakozó gyermeki lélek” címmel tartott kerekasztal-beszélgetésen.
Felmérések szerint a televíziós főműsoridő jórészt megegyezik az internetezés idejével és a 19 év alattiak már inkább az internetet választják Az internet felhasználói között, tehát egyre jelentősebb számban találhatók gyermekek, ami azt jelzi, hogy a tartalomszolgáltatóknak hatalmas a felelősségük a felnövekvő generáció internetes szokásainak kialakításában. Ezért az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy minél több értékes, gyermekeknek szánt magyar nyelvű tartalom legyen elérhető a világhálón. Az MTE emellett fontosnak tartja az állami és piaci szereplők közös fellépését és a hatékony önszabályozást. Az elő fontos lépés a tartalomfejlesztésben, hogy elvégezzünk egy átfogó kutatást az igények felmérésére a gyermekek és a fiatalok körében – mondta el vitaindítójában Pintér Róbert, az MTE elnökségi tagja. 

Vince András a Kidpix.hu munkatársa elmondta, hogy valóban fontos lenne egy ilyen kutatás elvégzése, mert az a tapasztalat, hogy a gyermeket nem tekintik fogyasztónak, a számukra készülő tartalmakkal is inkább a szülőket próbálják elérni. Szerinte a tartalomszolgáltatók szempontjából is fontos lenne tájékozódni arról, hogy mit szeretnének a gyermekek az interneten. A tartalomfejlesztés mellett természetesen lényeges az internet-használattal kapcsolatos félelmek, negatív attitűdök csökkentése, valamint a gyermekek számára fenntartások nélkül ajánlható digitális tartalmak fejlesztése és terjesztése is. A kiskorúak biztonságos internet-használatát semmilyen szabályozás nem tudja önmagában garantálni, annak legfontosabb feltétele a tudatos szülői-nevelői irányítás, a megszerzett felhasználói tapasztalat átadása családi és iskolai közösségekben.

Szalay Sándor az Informatika és Számítástechnika Tanárok Egyesületének elnöke szerint egyelőre meglehetősen nehéz feladat a pedagógusok bevonása, de komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy megváltoztassák a negatív attitűdöt. A pedagógusok továbbképzése szempontjából a legégetőbb feladat egy olyan tájékoztatási és oktatási rendszer kialakítása lenne, amely irányt mutat az iskolai internet-használattal kapcsolatban, segítséget nyújt, hogy bizonyos helyzetekben milyen válaszokat lehet adni. Nem alakult még ki a tanárok természeteses viszonya az internethez és annak aktív - nemcsak számítástechnika - tanórai használatához. Ennek oka Szalay szerint elsősorban pénzügyi, hiszen sokan úgy érzik, a meglévő gépparkra fokozottan kell ügyelni. Ráadásul egyes intézményekben sokáig a szélessávú internet sem volt megfelelő módon elérhető, és esetenként ez még ma is problémát jelent.

Az iskolák viszonya az internethez és annak használatához persze nemcsak a pedagógusokon, hanem a szülőkön is múlik. Csenki Laura pszichológus elmondta, hogy elsősorban a szülőkkel találkozik, és a problémák, amelyekkel felkeresik, már nem a – szülők megítélése szerint - normális mértékű internet-használatot jelentik. Természetesen ezek a vélt vagy esetekben jogos panaszok, félelmek javarészt a tájékozatlanságból adódnak. A szülő gyakran nem érti, hogy mivel foglalkozik a gyermeke, nem is meri megkérdezni, hiszen úgy érzi, ez csorbítaná a szülői tekintélyét. Ebből a szempontból is fontos lenne a tájékoztatás és a tudatformálás, a pozitív oldal hangsúlyozása.  Fontos lenne a szülő jelenléte az iskolai informatika oktatásban is, hogy az internet előnyeit együtt ismerjék meg, és ne tekintsék a számítógépet, internetet „elektronikus póráznak”.

Solymár Károly a GKM Infokommunikációs és e-Gazdasági Főosztályának munkatársa üdvözölte a kezdeményezést. Véleménye szerint fontos, hogy készüljön egy ilyen átfogó kutatás. Ebből a szempontból döntő lehet a témában érintett civil szervezetek összefogása, a pontos cél megfogalmazása. A tájékoztatást és az oktatást elengedhetetlennek tartja, mint mondta természetes, hogy az állami szférának ki kell állnia a tájékoztatás és a határozott kommunikáció mellett, ehhez azonban fontos, hogy – a civil szféra bevonásával – azonosítani tudjuk azokat a kommunikációs formákat, amelyekkel a leghatékonyabban megszólíthatjuk a szülőket, a pedagógusokat, vagy éppen a gyermekeket.
 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció