Elmaradottnak ítéli az információtechnológia hazai színvonalát a magyar lakosság

A magyar lakosság még mindig elmaradottnak érzi technikai ellátottságát Nyugat-Európához képest - derül ki a Szonda Ipsos infokommunikációs felméréséből. A legnagyobb különbséget az internetellátottságban érezzük, de a hazai vezetékes és mobiltelefon-hálózat kiépítettségét és elérhetőségét is csak közepesnek ítéljük meg. A kutatás szerint továbbra is a nyugati országok technológiai ellátottságának idealizáltsága figyelhető meg, amelyhez képest a magyarok mind az ország, mind saját környezetük lehetőségeit meglehetősen gyengének gondolják.
Az elmúlt évek technológiai fejlődésének következtében anyagi lehetőségeitől függően ma már gyakorlatilag Magyarországon is bárki használhat vezetékes vagy mobiltelefont és internetet, ugyanakkor a magyar közvélemény Nyugat-Európához képest még mindig elmaradottnak ítéli meg a hazai telekommunikációs környezet adta lehetőségeket - erősíti meg a Szonda Ipsos felmérése, amelyben összesen 1500 nagykorú válaszadó mondott véleményt közvetlen környezete, Magyarország és a nyugat-európai országok vezetékes-, mobiltelefon-, illetve internetellátottságáról.

A kutatás eredményei szerint az emberek úgy érzik, hogy összességében saját környezetük technikai ellátottsága a leggyengébb, bár közvetlen környezetüket csak némileg érzik lemaradásban az országos átlaghoz képest. Ezzel szemben a megkérdezettek Nyugat-Európa telekommunikációs ellátottságát még mindig sokkal fejlettebbnek tartják a hazainál, összességében a magyarországinál másfélszer jobbnak ítélték az európai hozzáférési lehetőségeket.

A válaszadók a kutatásban szereplő három terület közül saját környezetükben és Magyarországon is a mobilellátottságot érezték a legjobbnak, a válaszadók 59,7%-a értékelte a saját környezete mobiltelefon ellátottságát kedvezőnek. A mobilellátottság megítélése abból a szempontból is kedvezőbb, hogy a magyarok ezen a területen érzékelték a legkisebb különbséget a hazai és az európai infokommunikációs ellátottságban (az előbbit 68,1%, az utóbbit 87,1% sorolta a fejlett kategóriába).

A felmérésben a hazai vezetékes telefonhálózat kiépítettsége és használata közepes értékelést kapott, minden harmadik válaszadó (33,9%) értékelte saját környezetét a vezetékestelefon-ellátottság szempontjából fejlettnek. A kutatásban résztvevők véleményében elenyésző különbség mutatkozott a szűkebb környezet és az országos ellátottság megítélésében (33,9% vs. 40,8%), de itt is a saját környezet telefonhálózata kapta a leggyengébb osztályzatot, míg a válaszadók a nyugati országok vezetékes telefonhálózatát lényegesen jobbnak ítélték a hazainál, a megkérdezettek 82,1%-a ítélte fejlettnek.

A lakosság Magyarországhoz és Nyugat-Európához képest is saját környezetének internet ellátottságát találta a legelmaradottabbnak, itt csak a megkérdezettek 23,5%-a észleli úgy, hogy környezete fejlett ebben a vonatkozásban. Míg a megkérdezettek saját környezetüket minimális lemaradásban érzékelték az országos átlaghoz képest (23,5% vs. 29,9%), addig a nyugat-európai internetpenetrációt 85,9%-ban tartják fejlettnek, vagyis lényegesen jobbnak ítélték szűkebb környezetük eredményével.

Különösen érdekesek ezek az adatok annak fényében, hogy a valóságban a lakosság milyen arányban veszi igénybe ezeket a kommunikációs módokat. A vezetékestelefon-ellátottság megítélése például láthatóan elválik a vezetékes telefon használatától, hiszen a válaszadók közel 2/3-a él olyan lakásban, ahol van vezetékes telefon, de csupán egyharmaduk nyilatkozott kedvezően a vezetékestelefon-ellátottság vonatkozásában. A kutatásból az is kiderül, hogy bár a vezetékes telefon a legrégebben használt technológia, penetrációját és szerepét a mobiltelefon- és az internetellátottsághoz képest alulértékeljük.

A kutatásban részt vevők közül az adott kommunikációs lehetőséget használók minden esetben pozitívabban ítélték meg mind saját környezetük, mind Magyarország ellátottságát a nem használók táborához képest. A közvetlen környezetük internetellátottságát a diplomás budapestiek értékelték a legjobbra, míg Magyarország helyzetét a megyeszékhelyeken élők látták legkedvezőbben. Összességében az is elmondható, hogy a megyeszékhelyek lakói és az érettségizettek, illetve diplomások látják kedvezőbbnek környezetük és Magyarország információtechnológiai ellátottságát.
 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció